Szijjártó Péter elmondta, miért nem adta vissza az oroszoknak a Barátság érdemérmet

A Meduza nevű angol nyelvű, külföldről szerkesztett orosz lap projektje, az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) olyan összefüggéseket talált, amelyek egy Putyinhoz kötehető gazdasági birodalom létezését mutatják.

A lap kiszivárgott információkra és egy levelezésre hivatkozva azt írja, hogy létezik egy LLCInvest nevű cég, amelynek a domain és email-szolgáltatását több más gazdasági társaság is úgy használja, mintha egy cég lennének, miközben valójában nem azok.

Arra nincs bizonyíték, hogy a szervezet fölött valóban közös menedzsment lenne, és a Putyinhoz való kapcsolatról is csak annyi, hogy olyan ingatlanok tartoznak a szervezet irányítása alá, amelyeket korábban már többször összekötöttek Putyinnal. Ilyen például a Gelendzsiki palota, amelyről Navalnij korábban dokumentumfilmet is forgatott, a palota körüli szőlős, amit Putyin hobbiprojektjének tartanak, a Szentpétervár melletti palita, amelyet Putyin dácsájának neveznek, és egy szintén a környéken lévő faház. Az orosz elnöknek a vagyonbevallása szerint csak egy szentpétervári lakása és egy kis garázsa van. A szervezet minden tulajdonosa és vezetője Putyinhoz köthető valamilyen módon.

A riport szerint az LLCInvest összesen 1700 milliárd forintnyi vagyont kezel.

Nem gondolkoztam el rajta, mert minden, ami a háború előtt, békeidőben történt, annak nincs relevanciája most, a háború alatt. Majd kérdezzék meg erről Gyurcsány Ferencet is, hogy miért fogadta a saját házában Vlagyimir Putyint.

– mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az Atv Egyenes Beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy visszaadja-e a Barátságért érdemrendet, amelyet még korábban kapott meg Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől.

Némiképp váratlan fordulat, de Ben Stiller, az ismert amerikai színész feltűnt Kijevben, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozzon. A találkozóról Zelenszkij rakott ki egy kétperces videón, amelyen az látható, hogy Stillert az irodájában fogadja. A poszt szerint Stiller Irpinyben és Makarovban is járt, hogy az emberekkel találkozzon.

A Guardian az ukrán hadseregre hivatkozva azt írja, az orosz erők 14 rakétát lőttek ki egy Odessza melletti élelmiszerraktárra, amit el is pusztítottak a három órás bombázásban. Az ukrán katonaság szerint az oroszok az ukrán erők sikerei miatti tehetetlen düh következtében tették mindezt. Nem haltak meg civilek, közölte a hadsereg.

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők Csornomornaftohaz gázfúrótornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn a Telegramon, amiről az MTI számolt be.

Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt. Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőház krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították és a „technológiai katasztrófának” sikerült elejét venni.

A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság 100 százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogén-mezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette , hogy az orosz fegyveres erők a Basztyion partvédő rakétarendszer Onyiksz precíziós rakétájával mértek rakétacsapást mértek az Odessza megyében lévő Arciz repülőterére, megsemmisítve ezzel egy Bayraktar TB2 drónvezérlő állomást és két pilóta nélküli légijárművet a földön.

A Donyeck környéki lövegelhárítás keretében az elmúlt nap folyamán 11 Grad rakétasorozatvetőre és 12 tüzérségi szakaszra mértek csapást, Podhirne környékén két 155 milliméteres M777-es tarackot megsemmisítve, a kezelő személyzettel együtt. A donyecki hatóságok egyébként hétfőn újabb, NATO-szabvány szerinti lövegekkel lakónegyedek ellen végrehajtott csapásokról számoltak be.

Konasenkov szerint harcászati légierő gépei 47 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, elpusztítva egyebek között két Buk-M1 és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert. Rakéta- és tüzérségi csapatok 148 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 25 vezetési pontot és 59 lőállásban lévő tüzérségi alegységet lőttek. A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 450 „nacionalista” éltét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművek, valamint 16 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált.

Az orosz légvédelem lelőtt egy MiG-29-es repülőgépet, kilenc drónt, és ugyancsak kilenc rakétavetőlövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai művelet kezdete óta 208 repülőgépet, 132 helikoptert, 1 260 drónt, 345 légvédelmi rakétarendszert, 3696 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 576 rakétasorozatvetőt, 2 055 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3731 speciális katonai járművet veszítettek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség, a luhanszki milíciára hivatkozva azt jelentette, hogy a szeverodonecki Azot vegyiüzemben körülzárt ukrán egységekkel és külföldi zsoldosokkal folytatott tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy Szeverodoneck közelében Toskivka község a szakadár és az orosz egységek ellenőrzése alá került.

Konasenkov egyébként, az ukrán veszteségekről szólva azt állította, hogy egyedül az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja május 19. óta, egy hónapnyi harc során több mint 2100 halottat és sebesültet veszített. Az alacsony harci morál miatt az erősítésre kijelölt nyolcszáz ember az orosz tábornok szerint nem volt hajlandó a hadszíntérre utazni, mert a tiszteket alkalmatlannak és korruptnak tartják.

Elmondása szerint, az ukrán 10. hegyi rohamdandárban a felderítő alegységének mintegy száz katonáját parancsmegtagadás címén, a parancsnoksággal szembeni széleskörű engedetlenség miatt, felmentették a szolgálat alól és Kremencsugba szállították vizsgálatra. A tábornok szerint az ukrán 30. gépesített dandár parancsnoki állományának jelentős része kerüli a szolgálati feladatok ellátását, a dandár legtöbb alegysége tiszt nélkül maradt.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, aki egyben az Orosz Történelmi Társaság elnöke is, az utóbbi testület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából hétfőn Moszkvában elmondott beszédében kifejezte meggyőződését. hogy Oroszország és a Donyec-medence győzni fog a „különleges hadműveletben”.

Magyarország felajánlotta területét az ukrán gabonaexport lehetséges útvonalaként, mert az orosz invázió miatt a Fekete-tengeren áthaladó szokásos útvonalak akadályozva vannak – közölte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

A Reuters beszámolója szerint Szijjártó, aki az uniós külügyminiszterek tanácskozásán fogalmazta meg javaslatát, azt is elmondta, nem számít fennakadásra a magyarországi orosz gázszállításban. (The Guardian)

A robbanásokat azután hallották, hogy megszólaltak a légvédelmi rakéták, írja a Kyiv Independent. Egyelőre nincs hivatalos közés, és azt sem tudni, megsérült vagy meghalt-e valaki.

⚡️ Explosions reported in Odesa.

According to Suspilne news reporters, several explosions were heard in Odesa on June 20. No official information has been published yet.

Explosions can signify missile attacks or air defense systems shooting down missiles targeting the city.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 20, 2022

A tokiói székhelyű Zipair – a JAL, JAPAN Airlines alacsony költségű leányvállalata – bejelentette, hogy június 18-tól eltávolítja a „Z” betűt a repülők farokszárnyairól, és geometrikus mintázatú csíkokkal helyettesíti őket – írja a CNN.

Shingo Nishida, a Zipair elnöke elárulta, hogy a Zipair ügyfelei már felvették a kapcsolatot a légitársasággal, kifejezve aggodalmukat a légitársaság 2018 óta használt logója miatt.

Oroszország a „Z” betűt használta, hogy szimbolizálja az inváziójában elért feltételezett győzelmet. A betűt a tankokra és egyenruhákra tűzték ki, és a Kreml támogatói arra használták fel, hogy támogatásukat nyilvánosságra hozzák.

Az emberiség évek óta nem nézett szembe ilyen nagy mértékű nukleáris fenyegetéssel Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint, aki az atomfegyverek humanitárius következményeiről szóló konferenciát megnyitva mondott beszédet hétfőn Bécsben.

A tárcavezető bírálta Oroszországot, amely szerinte „felelőtlen módon rémisztget” nukleáris fegyverekkel az ukrajnai háború során.

Nakamicu Izumi, az ENSZ leszerelési főképviselője leszögezte: a nukleáris leszerelés témája elsőbbséget élvez a világszervezetben, s figyelmeztetett, hogy „e fegyverek akár az egész emberi társadalmat eltörölhetik a föld színéről”.

A konferencia témája az atomfegyvereknek az éghajlatra és az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatása. A tanácskozást egy nappal az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló, 2021-ben életbe lépett szerződésről (TPNW) szóló értekezlet előtt tartották, amelyre az aláíró mintegy 80, ország képviselőit várják.

Alexander Kmentt leszerelési ügyekért felelős osztrák diplomata az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjújában ingatagnak nevezte a nukleáris elrettentés politikáját, amely szerinte állandó fenyegetettsége” jelent. Figyelmeztetett továbbá egy esetleges újabb nukleáris fegyverkezési verseny veszélyére, ugyanis szerinte a világ „a hidegháború tetőzése óta” nem nézett szembe ilyen mértékű nukleáris fenyegetettséggel.

A TPNW aláírói között nem szerepelnek a NATO-tagországok, amelyek – más, atomfegyverrel rendelkező államokkal együtt – nem is vesznek részt a konferencián, jóllehet Németország és Norvégia megfigyelőket delegált rá.

Az orosz pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az olajtermelés a tavalyi 524 millió tonnáról idén 475,3 millió tonnára, 2023-ban pedig 472,8 millió tonnára csökken, ami a tárca szerint elsősorban azzal függ össze, hogy „egyes országok megtagadják az Oroszországgal való együttműködést az olajágazatban”.

A minisztériumnak „A költségvetési, adó- és vámtarifa-politika fő irányai 2023-ra, valamint a 2024-es és 2025-ös tervezési időszakra” című, hétfőn ismertetett dokumentumtervezetében az szerepel továbbá, hogy 2024-2025 között átlagosan évi 478 millió tonna lesz az orosz olajtermelés.

A tárca arra számít továbbá, hogy tavalyhoz képest az idén 15,2 százalékkal, 10,4 ezer milliárd rubelre (1 rubel=6,75 forint) nőnek az olaj- és gázeladásból származó orosz bevételek, amelyek 2023-ban 9,1 ezer milliárd rubelre, 2024-ben pedig 8,4 ezer milliárd rubelre csökkennek.

(MTI)

Már most sincs semmilyen kapcsolatunk az Egyesült Államokkal.

– írja Telegramon Dmitrij Medvegyev, egykori orosz állam- és kormányfő az amerikai-orosz atomtárgyalások kilátásairól írt posztjában.

A Kelvin-skálán nulla alatt vagyunk. Egyelőre nincs szükséges tárgyalni velük (a nukleáris leszerelésről – a szerk.)… Hadd fussanak vagy kússzanak-másszanak, könyörögjék vissza magukat

– fogalmaz Medvegyev, aki jelenleg Oroszország nemzetbiztonsági tanácsának elnökhelyetteseként szolgálja Vlagyimir Putyint, régi szövetségesét.

(Al Jazeera)

Folyamatosan gyenge teljesítményt nyújt az orosz légierő az ukrajnai háború eddigi szakaszában, és valószínűleg ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy Oroszország csak nagyon korlátozott sikereket ért el a hadjárat kezdete óta – olvasható a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett friss helyzetértékelésében.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz légierő képtelen teljes légi fölényt kivívni, és működését a kockázatkerülés jellemzi. Ez abban is megnyilvánul, hogy orosz harci gépek ritkán hatolnak mélyen az ukrán vonalak mögé.

A jelentés mindezt azzal magyarázza, hogy a orosz légierő harci kiképzése a repülőszemélyzet dinamikus kezdeményezőkészségének fejlesztése helyett nagy valószínűséggel évek óta jórészt arra irányul, hogy jó benyomást tegyen magas beosztású tisztviselőkre.

Oroszországnak figyelemre méltó, viszonylag korszerű és ütőképes harcirepülőgép-flottával rendelkezik, azonban a légierőben nem sikerült nyugatias intézményi kultúrát és modern szakképzettséget meghonosítani.

A helyzetértékelés szerint ennek következményeként a tervezettnél nagyobb teher hárul az orosz szárazföldi haderőre, amely viszont már kezd kifáradni, valamint a fejlett manőverező robotrepülőgépekre, amelyekből valószínűleg már nincs sok.

(MTI)

Németország támogatja a román és a lengyel kormány erőfeszítéseit abban, hogy úgy alakítsák át vasúthálózatukat, ami lehetővé teszi az orosz fekete-tengeri blokád miatt Ukrajnában rekedt több millió tonna gabona exportját – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A vasúti pályákat korszerűsíteni kell, és szükség van megfelelő tehervagonokra. A német kormány sok más szereplővel közösen dolgozik ezen

– közölte Baerbock a Luxemburgban tartott sajtótájékoztatón, ahol európai kollégáival tanácskozott. A zöld politikus azt is elmondta:

Nem kérdés, hogy végül biztosan nem fogjuk tudni az összes gabonát kijuttatni, de ha csak egy részét is sikerül felszabadítani különböző útvonalakon keresztül, akkor az máris nagy segítséget jelent abban, hogy szembenézzünk ezzel globális kihívással.

Ukrajna gabonaexportjának nagy része a fekete-tengeri kikötőkön keresztül jut el a világpiacra. Becslések szerint 20-25 millió tonna gabona rekedt az ukrán silókban, melyet július végéig van idő eljuttatni a világpiacra különben megrohad.

(Guardian)

A márciusban bezárt Novaja Gazeta című független orosz lap volt főszerkesztője, Dmitrij Muratov elárverezi a Nobel-békedíját, az aukció bevételét pedig az UNICEF-nek ajánlja, hogy a szervezet segítse az ukrajnai háború miatt földönfutóvá vált gyerekeket.

Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban Dmitrij Muratov elmondta, különösen aggasztja az ukrajnai harcok miatt elárvult gyerekek sorsa. Az orosz újságíró a Nobel-békedíj elárverezését szervező Heritage Auctions amerikai aukciós ház által közzétett videóban hangsúlyozta: azt szeretné, ha akciója egy villámcsődület (flash mob) kezdete lenne, és példával járna elöl mások számára is, hogy árverezzék el értékes tárgyaikat az ukránok megsegítésére.

Muratov kitüntetésére már június elsejétől lehet online licitálni, a hétfő esti élő licitet pedig a menekültek világnapjára időzítették. Hétfő reggel a legmagasabb ajánlat Muratov békedíjára 550 ezer dolláron állt, de a várakozások szerint ez az összeg milliós nagyságrendekig emelkedhet.

(MTI)

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából, jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően.

Borrell az ülésre érkezve az MTI tudósítása szerint kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek.

Ez igazi háborús bűn, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon

– húzta alá az uniós diplomácia vezetője.

A Putyinka, Medvegyevka és Jelcinka után megjelent az orosz boltok polcain a „Zelenszkij könnyei” nevet viselő vodka is, tette közzé Twitteren Matthew Luxmoore, a Wall Street Journal helyi tudósítója. A videón látható is, hogy néz ki az ital a valóságban:

Russian vodka brands include Putinka, Medvedevka and Yeltsinka. Now “Zelensky’s Tears” is apparently on sale at Moscow’s supermarkets. pic.twitter.com/zqybhDsFDd

— Matthew Luxmoore (@mjluxmoore) June 19, 2022

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője bizakodóan nyilatkozott Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról.

Meggyőződésem, hogy pozitív döntés fog születni, hogy támogatást nyer az az irány, melyet kijelöltük. Természetesen az Európai Tanácsnak is egy történelmi döntést kell meghoznia, de az előkészületek megfelelőek

– mondta von der Leyen a német közszolgálati televíziónak vasárnap este, hozzátéve, hogy „bizakodó” az ukrán kilátások tekintetében.

Az Európai Bizottság pénteken döntött arról, hogy támogatja Ukrajna és Moldova EU-s tagjelölti státuszát. A 27 uniós tagállam csütörtökön és pénteken a Brüsszelben tartott csúcstalálkozón fogja megvitatni a Bizottság ajánlását.

(Al Jazeera)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra számít, hogy Oroszország a héten fokozni fogja támadásait, és egyúttal figyelmeztette európai partnereit, hogy nekik is fel kell készülniük az ellenségeskedések élénkülésére, miután az Európai Bizottság Ukrajna EU-s tagjelölti státuszának támogatása mellett döntött.

Holnap történelmi hét kezdődik. Kevés ilyen történelmi döntés született Ukrajna történetében

– mondta vasárnapi videóbeszédében az ukrán államfő.

És egy ilyen héten fokozott ellenséges tevékenységgel kell számolnunk az orosz fél részéről. És nemcsak Ukrajnának, hanem más európai országoknak. Felkészülünk. Készen állunk. Figyelmeztetjük a partnereinket

– tette hozzá Zelenszkij.

Az európai vezetők a héten ülnek össze, hogy meghozzák végső döntésüket Ukrajna gyorsított EU-tagsági kérelmével kapcsolatban.

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkvának „semmi kifogása” a döntés ellen, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Oroszország szoros figyelemmel kíséri Ukrajna csatlakozását, különösen a tagországok közötti fokozott védelmi együttműködés tekintetében.

(Guardian)

Vasárnap az ukrán parlament megszavazott két törvényt, amely szigorú korlátozásokat vezet be az orosz könyvekre és zenére. Az egyik törvény megtiltja, hogy orosz nemzetiségű állampolgárok könyveit kinyomtassák, kivéve, ha azok felveszik az ukrán állampolgárságot és egyúttal lemondanak az oroszról. A tilalom csak azokra vonatkozik, akik a szovjet uralom 1991-es összeomlása után kaptak orosz állampolgárságot.

A törvény emellett tiltja az Oroszországban, Fehéroroszországban és az oroszok által megszállt ukrajnai területeken nyomtatott könyvek kereskedelmi célú behozatalát, és külön engedélyt ír elő orosz nyelvű könyvek bármely más országból történő behozatalára.

A másik törvény az 1991 után orosz állampolgárságot szerző előadókra vonatkozik: számaikat ezentúl tilos nyilvános helyen játszani, vagy posztolni a közösségi médiában, egyúttal növelik az ukrán beszédre- és zenére vonatkozó kvótákat a tévében és rádióban.

Az ukrán vezetés által „derusszifikációnak” nevezett folyamat érvelésük szerint szükséges ahhoz, hogy véget vessenek ukrán nemzeti identitás eltiprására irányuló évszázados politikának.A törvényeket Volodimir Zelenszkij elnöknek kell aláírni ahhoz, hogy hatályba lépjenek.

(Guardian)