Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, írja az MTI.
Putyin a Pjotr Mandrik nevét viselő moszkvai Központi Katonai Klinikai Kórházat kereste fel Szergej Sojgu védelmi miniszter kíséretében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az államfő rendszeres tájékoztatást kap a sebesült katonák helyzetéről és most a napirendje lehetővé tette, hogy személyesen is felkeresse őket.
Putyin az orosz Államtanács elnökségi ülésén azt hangoztatta, hogy az Ukrajna elleni különleges hadművelet minden résztvevője hős és ennek megfelelően kell viszonyulni hozzájuk. Felhívta a figyelmet rá, hogy a katonák orvosi ellátására, valamint a sebesültek és az elesettek hozzátartozói szociális támogatására különleges figyelmet kell fordítani.
Közölte, hogy emelni fogják a harcok részvevőinek illetményét, emellett bejelentette, hogy Oroszországban június 1-től 10 százalékkal megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért. Úgy vélekedett, hogy az infláció idén éves szinten nem fogja meghaladni a 15 százalékot.
Oroszország továbbra is teljesíti külső államadóssági kötelezettségeit annak ellenére, hogy az amerikai pénzügyminisztérium elutasította adósságszolgálati engedélyének meghosszabbítását, a kifizetések rubelben történnek majd – közölte szerdán az orosz pénzügyminisztérium.
A tárca kommünikéjében megerősítette, hogy felelős hitelfelvevő, kész továbbra is az adósságszolgálatra és visszafizetni valamennyi adósságkötelezettségét. Hozzátette, hogy mivel az engedély meghosszabbításának amerikai elutasítása lehetetlenné teszi a külső államadósság további, amerikai dollárban történő kiszolgálását, a kifizetések az Oroszországi Föderáció pénznemében történnek, azzal a lehetőséggel, hogy a Nemzeti Elszámolóház utólag átváltja őket a kötelezettség eredeti pénznemére.
A minisztérium szerint az engedély megújításának megtagadása sérti a külföldi befektetők jogait és aláássa a nyugati pénzügyi infrastruktúrába vetett bizalmat.
Most rendelkezésre áll a pénz, és a fizetési hajlandóság is megvan. Az oroszok életminőségén nem fog megmutatkozni ez a helyzet, amelyet egy nem baráti ország mesterségesen hozott létre
– idézte a tárca sajtószolgálata Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerdán június 1-től hatályos „Covid-amnesztiát” hirdetett, amelynek szellemében a fővárosi hatóságok felhagynak a járványügyi szabályozás megsértése miatt kirótt bírságok behajtásával – kivéve azokét, amelyeket a karantén megszegése miatt szabtak ki. A korábban behajtott büntetéseket a jogi és magánszemélyek támogatás formájában az év végéig visszaigényelhetik. Az intézkedést a polgármester reáljövedelmek csökkenésével indokolta.
Június végéig meghosszabbította szerdán az ukrajnai menekülthullám egyszerűbb és hatékonyabb kezelésére márciusban kihirdetett szükségállapotot a cseh kormány – közölték a kormány honlapján a kabinet szerdai ülése idején.
Az MTI szerint Petr Fiala koalíciós kormányának kérését a rendkívüli intézkedés újabb meghosszabbítására már a múlt héten jóváhagyta a képviselőház. Előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül a cseh kormány csak harminc napra hirdethet szükségállapotot. Ha ezt a parlament nem hagyja utólag jóvá, az intézkedés érvényét veszti. A szükségállapot minden meghosszabbításához azonban már előzetes képviselőházi jóváhagyás kell.
A kormány azt reméli, hogy június végéig sikerül a parlamentben elfogadtatnia mindazokat a szükséges törvénymódosításokat, amelyekre az ukrajnai menekültek miatt van szükség. A mostani szükségállapot a cseh lakosokat semmi módon nem érinti.
A belügyminisztérium közlése szerint szerdáig 355 ezer ukrajnai menekült kapott speciális cseh vízumot, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosít fel.
Vít Rakusan belügyminiszter a regionális elöljárókkal kedden Prágában tartott tanácskozáson azt mondta, hogy a tárca ismeretei szerint az ukrajnai menekültek mintegy 75-80 százaléka Csehországban tartózkodik. A Csehországban tartózkodó ukrajnai menekültek száma a belügy felmérése alapján 262 500 és 280 000 közé tehető. Ez jóval magasabb szám, mint a korábbi becslések. Az idegenrendészeten eddig 260 ezer ukrajnai menekült vetette magát nyilvántartásba.
Mindezek a tények azt mutatják, hogy az ukrajnai menekültek számára Csehország célország
jelentette ki a közszolgálati hírtelevízióban Vít Rakusan.
Oroszországnak vissza kell vonulnia a háború előtti vonalakig a tárgyalások megkezdéséhez – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon videóösszeköttetésen keresztül felszólalva.
Szakértők szerint ez olyan feltétel, amelybe Moszkva aligha fog belemenni a közeljövőben tekintettel arra, hogy jelenleg Ukrajna keleti régióira összpontosítja erőit.
Mindazonáltal Zelenszkij ismételten készségét fejezte ki a közvetlen tárgyalásokra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Egyben hangsúlyozta: Oroszországnak is egyértelművé kell tennie, hogy kész a véres háborútól elmozdulni a diplomácia felé.
Ez lehetséges, ha Oroszország legalább valamit felmutat. Ez alatt azt értem, hogy visszavonja csapatait oda, ahol február 24. előtt voltak, amikor az Ukrajna elleni invázió elkezdődött
– mondta.
A davosi fórumon személyesen jelen lévő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter rendkívül rossznak nevezte a Donbaszban uralkodó állapotokat. Újfent felszólította nyugati országokat, különösen az Egyesült Államokat, hogy szállítsanak rakétasorozatvetőket az ukrán hadseregnek.
Kuleba arról is beszélt, hogy Oroszország zsarolni próbálja a nemzetközi közösséget azon ajánlatával, hogy szankciók enyhítése fejében kész feloldani a fekete-tengeri kikötők zárlatát.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a nap folyamán bejelentette, hogy az élelmiszerválság megoldása érdekében Oroszország kész humanitárius folyosókat nyitni az ukrán kikötőkből, hogy Kijev tengeri úton exportálhasson gabonát. Hozzátette, hogy ehhez az ukrán vezetésnek kell biztosítania a kikötők aknamentesítését. A diplomata szerint a probléma átfogó megközelítést igényel, beleértve az orosz exportra és pénzügyi tranzakciókra kivetett szankciók feloldását is.
Ukrajna fekete-tengeri kikötői február 24. óta blokád alatt állnak, így több mint húszmillió tonna, exportra szánt gabona rekedt az ország magtáraiban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarország álláspontját, amiért nem hajlandó támogatni az Oroszországgal szembeni olajembargót, holott az energiahordozókból származó bevételből finanszírozzák a Kreml hadigépezetét – számolt be a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
Zelenszkij erről a davosi világgazdasági fórumon, az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt egyik rendezvényen beszélt videokapcsoláson keresztül.
Elérkeztünk a hatodik szankciós csomaghoz, amely magában foglalja az olajembargót
– mutatott rá az ukrán elnök kiemelve, hogy amíg nem vezetik be az importtilalmat, Oroszország akár 200 milliárd dollárt is kereshet a kőolajexportján, és ebből „bármilyen fegyvert megvásárolhat”.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány azzal érvel: jelentős forrásokra van szüksége ahhoz, hogy lemondhasson az orosz kőolaj behozataláról.
Mondogatják nekik, hogy ott, Ukrajnában emberek, gyerekek halnak meg, megölik őket. Úgy, mint a 18 éves gyilkos Texasban, hozzánk is 18 éves katonák jöttek Oroszországból, és gyerekeket kínoztak. Beszéltek nekik erről, ők viszont azt mondják: mindent értenek, de honnan szerezhetnének pénzt
– fejtegette az elnök.
Zelenszkij arról a véleményéről is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kitalált valóságban él, és nem veszi észre, hogy az ukránok a végsőkig harcolni fognak a földjükért és a szabadságukért. Szavai szerint Putyin környezetének kellene segítenie abban, hogy az orosz elnök „kijöjjön a virtuális valóságból”. Utána valószínűleg meg lehet majd próbálkozni a háború diplomáciai úton történő lezárásával – tette hozzá.
Ez a háború mindenképpen véget ér, biztos vagyok abban, hogy lesz békefolyamat, lesznek tárgyalások, és biztosan lesz béke is. A kérdés az, hogy Ukrajna pontosan kivel fog tárgyalni. Kérdés, hogy Ukrajna melyik orosz elnökkel fog tárgyalni. És ez Oroszország jelenlegi államfőjétől is függ
– jelentette ki Zelenszkij. (MTI)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel az 51. Világgazdasági Fórum megnyitóján Davosban
A fesztivál fődíjának elárverezését maga a Kalush Orchestra jelentette be, és hozzátették azt is, hogy a befolyó pénzt az ukrán hadseregnek ajánlják fel.
A csoport frontembere, Oleh Psiuk szintén felajánlotta, hogy eladja jellegzetes rózsaszín kalapját – jelentette be az együttes az Instagramon.
A csoport egy korábbi közleményében azt mondta:
Tervezzük, hogy a szobrocskánkat árverésre bocsátjuk, és az összes pénzt a fegyveres erőket és Ukrajnát segítő jótékonysági alapnak adományozzuk. Egyet még ki kell választanunk. Lám, már sokan adakoznak külföldről, és talán még sokan szeretnének adományozni. Véleményünk szerint ez lesz az, ami motiválja őket. Úgy gondoljuk, hogy ez hasznos lesz egész Ukrajna számára.
Az ukrán Kalush Orchestra tagjai Torinóban 2022. május 15-én, egy nappal azután, hogy a Stefania címû dalukkal megnyerték a 66. Eurovíziós Dalfesztivál döntõjét.
Magyarország és Olaszország azt szeretné, ha az Európai Unió egységesen tűzszünetet követelne Ukrajnában és béketárgyalásokat sürgetne Oroszországgal, miközben a többi tagállam egy ennél sokkal keményvonalasabb irányba indulna el Moszkvával szemben a jövő heti EU-csúcson.
A Reuters szerint a május 30-31-i találkozó zárónyilatkozatának tervezetében eredetileg az állt, hogy az Európai Unió kiáll Ukrajna önvédelmi jogának gyakorlása mellett az orosz agresszióval szemben, de béketárgyalások ebben a szövegnek nem szerepeltek.
Emiatt múlt pénteken az EU-küldöttek gyűlésén az olaszok azt javasolták, módosítsanak a tervezeten és sürgessenek béketárgyalásokat és az EU elsődleges céljaként szólítsanak fel tűzszünetre.
Ezt a javaslatot Ciprus mellett Magyarország is támogatta. A Reuters emlékeztet, ez a két ország ellenzi a leginkább a hatodik uniós szankciócsomagot, a magyar kormány az olajembargó, a ciprusiak pedig az oroszok ingatlanvásárlási tilalma miatt.
A mostani zárónyilatkozat-tervezetben egyékbént továbbra sem szerepel sem a béketárgyalás, sem a tűzszünet szó. Most úgy szól,
az EU továbbra is elkötelezett, hogy Ukrajna megvédhesse saját területi integritását és szuverenitását.
Litvánia 15,5 millió euró értékben küld páncélozott járműveket az orosz haderőkkel küzdő Ukrajnának – közölte a litván nemzetvédelmi minisztérium szerdán.
Az északkelet-európai ország – amely egyben EU- és NATO-tag is – húsz M113 típusú páncélozott szállító járművet, tíz katonai teherautót és további tíz aknamentesítő járművet küld Kijevnek.
A tőlünk és a szövetségesektől származó segítség jelenti az ukrán győzelem döntő tényezőjét,
fűzte hozzá a bejelentéshez Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter.
Az ukrán-orosz konfliktus február végi kezdete óta Vilnius mintegy 100 millió euró értékű fegyverzetet adományozott Kijevnek: az eddig Ukrajna részére bocsátott fegyverek között légvédelmi rakéták, páncéltörő és légvédelmi fegyverek, valamint aknamentesítő eszközök is szerepelnek.
Az orosz parlament, a Duma elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely eltörölné a katonai szolgálatra jelentkezők felső életkori korlátját. Jelenleg az oroszok esetében ugyanis csak 18-40 év, a külföldieknél pedig 18-30 év között kell lennie annak, ha valaki be akar lépni szerződésesként az orosz hadseregbe, ezután az idősebbek is katonai pályára léphetnek. A javaslatot kormánypárti képviselők nyújtották be a múlt héten azzal az indokkal, hogy a precíziós fegyverek és felszerelések kezelésére nagy szükség van a 40-45 év közötti korosztály tapasztalatára.
A szakértők szerint ez az indítvány annak a jele, hogy Oroszországnak új katonákra van szüksége az Ukrajna elleni háború folytatásához, akkora veszteségeket szenvedtek el.
Korábban Szlovákia függött a legjobban az orosz gáztól, mivel a teljes földgázigényét Oroszországtól szerezte be, az ukrajnai háború kitörése óta öles léptekkel szabadul az orosz energiafüggőségétől. Nemrég cseppfolyósított földgáz beszerzéséről állapodtak meg, néhány napon belül pedig az Északi-tengerről származó norvég gázt vásárolhat meg a Szlovák Gázművek, ami még az is lehet, hogy kevesebbe kerül, mintha a Gazpromtól vennék.
Oroszország kész biztosítana humanitárius folyosót az élelmiszertermékeket szállító vízi járműveknek, hogy elhagyhassák Ukrajnát, ha cserébe feloldják a szankciókat – mondta Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak. Az orosz invázió óta több mint 20 millió tonna exportra szánt gabona ragadt bent Ukrajnában. Rudenko szerint többek között az orosz export és pénzügyi műveletekre kiszabott szankciók feloldását szeretnék elérni az „élelmiszerprobléma megoldása érdekében”.
A háború óta Ukrajnából nem tudnak tengeri úton gabonát szállítani, mivel orosz hadihajók blokád alá vonták az ukrán kikötőket, szárazföldi úton csak a korábbi mennyiség negyedét tudják elszállítani. Mindez globális élelmiszerhiánnyal, akár éhínséggel fenyeget a szakértők szerint, amely főleg a közel-keleti és észak-afrikai országokat sújthatja.
Elképesztő mértékeket öltenek az orosz hadsereg veszteségei Ukrajnában. Az Oryx összesítése szerint az elvesztett katonai járműveinek száma meghaladta a 4 ezret. És ebben csak a hitelesen dokumentált, fotó vagy videós bizonyítékokkal alátámasztható veszteségeket vették számba, a valós veszteségeik ennél lényegesen magasabb lehetnek – hívta fel a figyelmet az Oryx-projekt, amit a portfolio.hu szúrt ki.
Eddig összesen 4034 orosz járművet számoltak össze, amelyből 2330 megsemmisült, 75 megrongálódott, 294-et elhagytak és 1334-et az ukránok foglaltak el. A veszteségük nagy része katonai terepjáró és teherautó volt, de 699 tank, 763 gyalogsági harcjármű, 111 páncélozott szállító harci jármű és 82 egyéb páncélozott katonai jármű is szerepel a listán.
Az ukrán oldalon legalább 1071 katonai jármű veszett oda az Oryx szerint.
Lejárt az amerikai pénzügyminisztérium általános engedélye, amely a szankciók ellenére lehetővé tette Oroszország külföldi adósságainak visszafizetését; a minisztérium bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani a márciusban kiadott dokumentum érvényességi idejét.
A TASZSZ megjegyezte: Washington annak ellenére döntött így, hogy az orosz államkötvények amerikai tulajdonosai ennek az általános engedélynek köszönhetően az elmúlt hónapokban megkapták az aktuális kifizetéseket az orosz értékpapírok után. A dokumentum megújításának elvetése pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államok inkább a nemteljesítés bejelentésére kényszeríti Oroszországot, mintsem hagyná, hogy az ország kiürítse kincstárát az amerikai befektetők javára.
Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint idén április 1-jén Oroszország külső államadóssága 57,143 milliárd dollár volt, amiből 37,26 milliárd dollár a kötvényhitel. Oroszországnak 15, 2022 és 2047 közötti lejáratú kötvénykölcsöne van.
Áttörték az ukrán védelmi vonalat az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk régióban. Erről az oroszbarát luhanszki szakadár népköztársaság oroszországi nagykövete, Rodion Mirosnik beszélt.
“Az ukrán erők szétmorzsolódtak. A békefenntartó erők (az orosz hadsereg – a szerk.) Maloriazancsevo és Volcsjarovka felé haladnak. Hogy az ukrán erők mely része hagyta el az állásait, és mely része maradt, egyelőre nem tudni pontosan, de a trend egyértelmű” – fogalmazott Mirosnik a Telegramon, amit az orosz RIA Novosti idézett.
Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5312 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 9287-en – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 272 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrajnai háború elől kedden 289 ember, köztük 96 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Legalább 22 ezer polgári áldozata volt Mariupol három hónapos ostromának – mondta Petro Andrjusenko, a polgármesteri tanácsadó a CNN-nek, aki szerint Mariupol mostanra egy kihalt szellemváros lett, mintha visszatért volna a középkor. „Éjszaka teljes sötétség van a városban. Egyedül az orosz járőrök fényei világítanak. Mindenhol halottak és füst szaga érződik” – tette hozzá Andrjusenko, akinek sikerült korábban ukrán területre menekülni, de kap információkat a városban rekedt munkatársaitól.
A korábban 450 ezres lakosú várost múlt héten foglalták el teljesen az oroszok, miután az utolsó ukrán katonák is megadták magukat, akik még tartották magukat az Azovsztal acélmű kiterjedt bunkerrendszerében.
Amerikai hírszerzési jelentések szerint az oroszok stabilizálták helyzetüket a Fekete-tenger északi harmadán és kemény blokád alatt tartják az összes, még ukrán kézen maradt ukrán kikötőt. Ennek következményeként a háború kitörése óta a kereskedelmi forgalom szinte a nullára zuhant, az ukrán kikötőket a kereskedelmi hajók sem tudják elhagyni az orosz hadihajók miatt.
Mindez globális élelmiszerválsággal fenyeget, mert Ukrajnából származik a világ gabonaexportjának 10 százaléka, amit zömmel tengeri úton szállítottak más országokba. A háború előtt Ukrajna volt a negyedik legnagyobb kukorica-, és ötödik legnagyobb gabonaexportőre – hívta fel a figyelmet a jelentés, amit a CNN ismertetett.
