Az Európai Űrügynökség (ESA) azt a marsjárót, amelyet 2018-ban orosz közreműködéssel tervez a vörös bolygóra küldeni. A több mint 400 millió eurós költségvetésű programot eredetileg az amerikai űrkutatási hivatallal dolgozták ki, de a NASA két éve kiszállt belőle. Oroszország fog Proton rakétákat szállítani az eszközök célba juttatásához, és cserébe elhelyezheti műszereit a műholdon és a robotizált űrmodulon.
Ezek a „játékok” fognak a majd Marson fognak landolni. A 30×13 méteres gyakorlóterepen tesztelik a Mars Rover robotokat. A talajt vörösesbarnára színezték, a hátteret “marsi kilátás” díszíti. Még a megvilágítást is a vörös bolygó fényviszonyaihoz igazították. Ezek az adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a rover navigációs kamerája a lehető legélethűbbnek lássa a marsi tájat. A terep lehetővé teszi, hogy Európa első Marsjárója akár 70 métert önállóan tudjon navigálni külső földi irányítás nélkül.
Bár ez nem megy olyan gyorsan, a robot ezt a távot egy nap alatt teszi meg. Hat hónapos küldetése alatt várhatóan 4 kilométert halad majd. A jármű naponta kétszer kommunikál a földi irányítással, így nagyobb területet tud majd felfedezni.
