Élő Nagyvilág

Ukrajna kész a NATO-mentes jövőről tárgyalni, Zelenszkij közben megtorlást ígér

Anatolii Stepanov / AFP
Anatolii Stepanov / AFP
Továbbra sem csitulnak a harcok Ukrajnában, minden fontos eseményről beszámolunk.
  • Az ukrán elnök szerint ki fogják űzni a megszállókat
  • Újabb csapás az orosz gazdaságra: a legtöbb bankkártya használhatatlanná vált a két nagy szolgáltató bojkottja miatt
  • Boris Johnson brit kormányfő 6 ponttal állt elő Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen
  • Vízerőművet is támadnak az oroszok
  • Klicskóék kitartanak
  • Szétlőtték a buszokat, nem tudták kimenteni az embereket Mariupolból szombaton, de ma újabb tűzszünetet jelentettek be
  • Már több mint 11 ezer elesett orosz katonáról beszél az ukrán hadvezetés
  • A magyar multimilliárdosok vagyonát is megtépázta a háború
  • Retteghetnek az Angliában tanuló oligarcha-gyerekek
  • Vasárnap délután az ellenzék tüntet az MTVA-székháznál a Kunigunda utcában.

Az előző nap krónikája percről-percre.

Bosszút ígér Zelenszkij az oroszoknak

„Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Megbüntetünk mindenkit, aki rémtetteket követett el ebben a háborúban, a mi földünkön” – ezt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjel. Azt üzente az orosz katonáknak: „megtalálunk minden gazembert, aki a városainkra, népünkre lőtt, bombázta a földünket, aki rakétákat indított, aki parancsot adott és aki megnyomta az indítógombot. Nem lesz egyetlen nyugodt percetek ezen a földön, csak a sírban.”

Zelenszkij szerint mindenkit, aki ilyen bűncselekményeket követett el Ukrajnában, meg fognak büntetni.

(via 444)

Egymillió menekült Lengyelországban: Varsó magasabb uniós támogatást kér az Ukrajnával határos országoknak

Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam  – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett  uniós támogatás “határozottan nem elegendő” – tette hozzá.

Vasárnap este a lengyel határőrség a Twitter közösségi oldalán közölte: meghaladta az egymilliót az  Ukrajnából Lengyelországba a háború kitörése óta elmenekülők száma. “Ez egymillió emberi tragédia, egymillió, otthonából a háború miatt száműzött ember” – olvasható a bejegyzésben. A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.

Michal Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező  menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni – fűzte hozzá.

Leáll a Netflix Oroszországban

Ukrajna megszállása miatt felfüggeszti oroszországi tevékenységét a Netflix – a döntést a cég jelentette be. A Netflixnek közel egymillió felhasználója van Oroszországban.

(Bloomberg)

Eltalálta az Anonymus az orosz állami tévéket

Anonymous nevű hackercsoport arról számolt be, hogy megtámadta az orosz állami propagandát terjesztő állomások internetes adását továbbító szervereket, és próbálkozásuk sikeres volt. Az orosz állami tévécsatornák ezek szerint elérhetetlenné váltak.

Közleményükben azt írták: „Mi, Oroszország átlagos polgárai az Ukrajna területe ellen indított háború ellen vagyunk. Oroszország és az oroszok a háború ellen vannak. Ezt a háborút az orosz nép nevében Putyin bűnös, autoriter rezsimje robbantotta ki. Oroszok szólaljatok fel az ukrajnai népirtás ellen.”

Nyolc civil halt meg ma Irpinyben

A kisváros polgármestere számolt be erről. Azt mondta, két gyereket és két felnőttet látott meghalni ma saját szemével, de még négy személyről tud, aki szintén ma halt meg.

(Irpiny mintegy 10 kilométerre van Kijevről. Tudósítónk riportját ajánljuk, ha valaki szeretne benyomást szerezni, milyen az, amikor az orosz hadsereg el kezd lőni egy kisvárost.)

(Guardian)

Dánia a megszálló Oroszország miatt csatlakozna a közös uniós védelmi politikához

Az Oroszországgal kapcsolatos feszültségek miatt a dán kormány csatlakozni szeretne az Európai Unió védelmi politikájához és országos népszavazást tart a kérdésben június 1-jén – jelentette be vasárnap Mette Frederiksen dán kormányfő.

“Reméljük, hogy valamennyi dán támogatni fogja” ennek a derogációnak a feloldását, amely távol tartja a NATO-tagállam skandináv országot az EU védelmi politikájától. A népszavazás kiírásában vasárnap egyezett meg a kormány és a parlamenti pártok többsége.

A kormány a következő években jelentősen emelni tervezi a védelmi kiadásokat, hogy 2033-ig elérje a NATO által megszabott arányt, a hazai bruttó össztermék 2 százalékát – jelentette be a kormányfő. A kormány a következő két évben 7 milliárd koronát (359 milliárd forintot) tervez újabb védelmi célú hitelekre fordítani.

Az Ukrajna elleni orosz invázió kiváltotta geopolitikai zűrzavar következtében Dánia minél előbb függetlenné szeretne válni az orosz gáztól – tette hozzá Frederiksen. Miután 1992 júniusában Dánia elutasította a maastrichti szerződést, több területen, így a közös pénz, az igazságügyi, rendőri és védelmi politika területén derogációban részesült.

(MTI)

Orosz hírszerzés: Ukrajna pár hónapra volt attól, hogy saját nukleáris fegyvere legyen

Biológiai fegyver fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát vasárnap Igor Konsenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz katonai tárca vasárnap az ukrán egészségügyi minisztériumtól származó iratokat hozott nyilvánosságra. Az orosz támadás napján, február 24-én kiadott utasítás értelmében a poltavai és a harkivi laboratóriumok munkatársainak sürgősen meg kell semmisíteniük a pestis, a lépfene, a tularémia (nyúlpestis), a kolera és más halálos betegségek ott őrzött kórokozóit. “A birtokunkba jutott dokumentumok megerősítik, hogy ukrán biológiai laboratóriumokban, Oroszország területének közvetlen közelében biológiai fegyverek összetevőinek kifejlesztése zajlott” – hangoztatta.

Konasenkov szerint a katonai célú biológiai programot a Pentagon finanszírozta. A tábornok a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezmény megsértésével vádolta meg Ukrajnát és az Egyesült Államokat. Az elmúlt években Moszkva többször is azzal vádolta meg Washingtont, hogy volt szovjetköztársaságok területén ismeretlen rendeltetésű biológiai laboratóriumokat üzemeltet.

Gyenyisz Pusilin, a luhanszki szakadár “népköztársaság” vezetője egy “NATO-nyilvántartási számmal ellátott laptopon” talált adatokra hivatkozva bejelentette, hogy az ukrán hadsereg március 8-án szándékozott egyidejű támadást indítani a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területei és az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím ellen.

Vasárnap egyébként három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást idézett, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze “néhány hónapra volt attól”, hogy minden feltétele meglegyen saját nukleáris fegyvere és a hordozóeszközök kifejlesztéséhez. Az informátor szerint Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.

Az orosz katonai tárca szerint vasárnap az ukrán fél hibájából kudarccal végződött a mariupoli civil lakosságára tett második kísérlet is, mert Kijev félretájékoztatta az embereket a fegyvernyugvás idejével kapcsolatban. A donyecki “népi milícia” arról adott ki tájékoztatást, hogy az Azov ukrán nacionalista zászlóalj fegyveresei a genfi konvenció megsértésével tüzet nyitottak a Mariupolból Novoazovszkba vezető humanitárius folyosón távozni készülő emberekre. Az incidensnek legkevesebb két halottja és négy sebesültje volt. A városból végül 150 embert sikerült kimenekíteni.

(MTI)

A TikTok felfüggeszti az élőzést és az új tartalmak gyártását Oroszországban

A TikTok is korlátozza oroszországi szolgáltatását: felfüggeszti az élő streamelést és az új tartalmak készítését az országban. A döntés előzménye nemcsak az ukrajnai invázió, de az is, hogy Oroszországban elfogadtak egy friss törvényt, amely szerint börtönnel büntethető bárki, aki „álhíreket terjeszt” a hadseregről. A cég jelenleg vizsgálja a törvény biztonsági következményeit, követi a fejleményeket, és majd meglátják, mikor állíthatják vissza teljesen biztonságosan a fenti szolgáltatásaikat. A becslések szerint a TikTokot 70 millióan használják havi szinten Oroszországban, az appon belüli üzenetküldésre továbbra is van lehetőség.

Az elmúlt napokban számos nemzetközi cég jelentette be, hogy felfüggeszti ororszországi tevékenységét, legutóbb az American Express:

Kapcsolódó
Az American Express is felfüggeszti működését Oroszországban és Belaruszban
A Visa és a Mastercard oroszországi kivonulása után az American Express is lépett: a cég honlapján bejelentette, hogy az Ukrajna ellen indított „igazolhatatlan” támadások miatt felfüggeszti tevékenyégét Oroszországban és Belaruszban.

(BBC)

Az oroszok utasításai szerint működtetik a zaporizzsjai atomerőművet, az Atomenergia-ügynökség vezetője aggódik

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Ukrajna arról tájékoztatta, hogy a zaporizzsjai erőművet továbbra is a rendes személyzet működteti, de most az ott állomásozó orosz erők parancsnokának utasításai szerint. Ukrajna azt is közölte a NAÜ-vel, hogy a helyszínen tartózkodó orosz katonák kikapcsoltak néhány mobilhálózatot és az internetet, ami nagy kihívást jelent a kommunikációban. Az ország nukleáris szabályozó hatósága szerint komoly problémákba ütközik, hogy elérjék az atomerőmű személyzetét. Ennek ellenére a szabályozó hatóság meg tudta erősíteni, hogy a sugárzási szintek ott továbbra is normálisak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi szerint rendkívül aggasztóak ezek a hírek, szerinte ez ellentétes „a nukleáris biztonság és védelem hét nélkülözhetetlen pillérének egyikével”, amely szerint „az üzemeltető személyzetnek képesnek kell lennie arra, hogy teljesítse biztonsági és védelmi feladatait, és képesnek kell lennie arra, hogy indokolatlan nyomástól mentesen hozzon döntéseket”. Grossit az is aggasztja, hogy az oroszok megnehezítik a kommunikációt a személyzettel.

(BBC)

Túl nagy volt a nyomás, lemondott a Bolsoj Színház főzeneigazgatója

A Bolsoj Színház zeneigazgatója és vezető karmestere, Tugan Szokijev bejelentette lemondását, mondván, hogy nyomás alatt érzi magát, amiért felszólították, hogy foglaljon állást az orosz-ukrán háborúról. Az orosz művész közleményben tudatta, hogy „azonnali hatállyal” lemond a moszkvai színházban betöltött posztjáról, valamint a franciaországi Orchestre National du Capitole de Toulouse-nál betöltött hasonló pozíciójáról. Ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben az ügyről:

Kapcsolódó
Lemondott a Bolsoj Színház főzeneigazgatója
A Bolsoj Színház zeneigazgatója és vezető karmestere, Tugan Szokijev bejelentette lemondását, mondván, hogy nyomás alatt érzi magát, amiért állásfoglalásra kérik az ukrajnai háború miatt.

Az American Express is felfüggeszti működését Oroszországban és Belaruszban

A Visa és a Mastercard oroszországi kivonulása után az American Express is lépett: a cég honlapján bejelentette, hogy az Ukrajna ellen indított „igazolhatatlan” támadások miatt felfüggeszti tevékenyégét Oroszországban és Belaruszban. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a globálisan kibocsátott American Express kártyák nem működnek többé az oroszországi kereskedőknél és ATM-eknél, míg az orosz bankok által Oroszországban kiadott kártyákat nem lehet használni az országon kívül.

Kapcsolódó
A Visa és a Mastercard is felfüggeszti az oroszországi tevékenységét
A Visa és a Mastercard kártyakibocsájtók felfüggesztik oroszországi tevékenységüket az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt – jelentette be szombat este a globális fizetési technológiákra szakosodott két társaság.

(Reuters)

Pakisztán miniszterelnöke a nyugati diplomatáknak: „Azt hiszitek, a rabszolgáitok vagyunk?”

Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan indulatos hangvételben reagált egy politikai beszédében arra a március 1-jei levélre, amelyet 22 ország diplomáciai képviselete írt, azt sürgetve, hogy Pakisztán ítélje el Oroszország ukrajnai agresszióját az ENSZ Közgyűlésén (Pakisztán végül tartózkodott a szavazásnál).

Mit képzeltek rólunk? Hogy a rabszolgáitok vagyunk… és bármit mondtok, mi megtesszük?

– mondta Khan, aki azt is számon kérné az Európai Unió nagyköveteit, hogy vajon Pakisztán régi riválisának, Indiának is írtak-e volna ilyen levelet. A miniszterelnök szerint Pakisztán hiába támogatta a NATO-hadműveleteket Afganisztánban, utána mégis csak kritikát kapott a nyugati országoktól, amelyek szerinte nem álltak ki értük, amikor Kasmírban igazságtalanságokat szenvedtek el Indiától.

Mi barátai vagyunk Ororszországnak és Amerikának is, akárcsak Kínának vagy Európának. Nem tartozunk egy táborhoz sem

– mondta.

Helyszíni riporttal jelentkezünk Ukrajnából

Napok óta változó intenzitással folynak a harcok a Kijevtől tíz kilométerre lévő kisvárosért az ukrán honvédő erők és az oroszok között. Robbanások, menekülő emberek, fröccsenő sár, füst és megzavarodott kutyák – tudósítás a frontvonalról, Hölvényi Kristóf képeivel.

Kapcsolódó
Jászberényi Sándor jelenti Kijevből: Aknatűz Irpinyben
Robbanások, menekülő emberek, fröccsenő sár, füst és megzavarodott kutyák – Jászberényi Sándor és Hölvényi Kristóf tudósítása.

Márki-Zay Péter: Propaganda nélkül 80 százalékkal váltanánk le a Fidesz

Az ellenzék kormányfő-jelöltje azzal kezdte beszédét, hogy 2002-ben Orbán Viktor azt a következtetést vonta le a választási vereségből, hogy nem kell sajtószabadság. „Látjuk ennek a nyomát.” Szerinte ennek a bizonyítéka, hogy mára “beszántották” a Népszabadságot, az Indexet, és elvették a Klubrádió frekvenciáját. A független médiát ma olyanok jelentik, mint „Gulyás Márton és a Partizán.”

„Az ismertségre nem lehet panaszom”- folytatta Márki-Zay, aki felidézte, hogy Kisvárdán, amikor egy kisfiú meglátta őt nemrég, azt mondta apukájának: „itt a mini-Feri”. Ezután hosszan beszélt Márki-Zay arról, hogy milyen lejárató kampányt kapott Hódmezővásárhelyen.

Az ukrán háború kapcsán minket vádol a kormány, hogy katonákat küldenénk Ukrajnába. Ehhez képest Orbán Viktor szállít fegyvereket Ukrajnába, mert megszavazta. Magyar gépek vesznek részt a szállításba

-folytatta Márki-Zay.

A közmédiában eközben szerinte nem beszélnek Szájerről, Kaletáról, Simonkáról, Völnerről és Boldogról. De nem beszélnek a rekordinflációról, a Covid-halálozásról, és hogy Magyarország lett Európa második legszegényebb országa.  Ugyanakkor Márki-Zay szerint nem beszél a közmédia arról, hogy szabadság és fejlődés van Hódmezővásárhelyen.

A programunkról nem mondanak semmit az agymosott tömegeknek.

Ezután az ellenzéki jóléti és szociális terveiről beszélt Márki-Zay. „Mi programunk négy év alatt megduplázza a családi pótlékot, GYES-t, a minimál nyugdíjat.”

Ne becsüljük alá a propagandát,  mert az egy csoda, hogy esély van arra, hogy leváltsuk ezer év legkorruptabb kormányát.

Hangsúlyozta: nincs demokratikus választás ott, ahol agymosás van 12 éve. “Ahol nem engedik be az ellenzék a közmédiába.” Márki-Zay szerint propaganda nélkül 80 százalékkal váltanák le a Fideszt a választáson.

Követeljük, hogy az ellenzék programját bemutassák a közmédiába, és követeljük, hogy Orbán Viktor álljon ki egy élő vitára!

A közönségnek azt mondta Márki-Zay: következő 28 napban Önök a mi médiánk. Arról is beszélt az ellenzék kormányfő-jelöltje, hogy április 3-án az a tét, hogy

Kelet, vagy nyugat, háború vagy béke, tolvajok vagy tisztességes emberek?

Varga Jennifer / 24.hu

Ukrajna területről nem mond le, de a NATO-mentes jövőről hajlandó tárgyalni

Ukrajna nem hajlandó feladni területi integritását az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, de arra nyitott, hogy NATO-n kívüli modellekről tárgyaljon az ország jövőjével kapcsolatban – nyilatkozta az ukránok egyik tárgyalója, David Arakhamia a Fox Newsnak. Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledését Oroszország ellenezte, és az ezek által Oroszországnak okozott „biztonsági kockázat” fontos hivatkozási ponttá is vált a háború megindításához.

A NATO-tagországoktól kapott válasz az, hogy még annak sincs itt az ideje, hogy a NATO-felvételünket megvitassuk a következő 5-10 évben. Mi készen állunk arra, hogy megvitassunk NATO-mentes modelleket. Például közvetlen garanciák lehetnének a különböző országoktól, mint az USA, Kína, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország. Nyitottak vagyunk, hogy ilyen tágabb körben megvitassuk a dolgokat, nemcsak az Oroszországgal folytatott bilaterális tárgyalásokon

– mondta.

(Guardian)

Hajnal Miklós: Elvtársak vége. Tovarisi konyec!

Kanász-Nagy Máté, az LMP politikusa elsősorban a közmédia tudósításait kritizálta az ukrán-orosz háború kapcsán. A zöld politikus arról beszélt, hogy Paks2 kapcsán nem beszélünk arról, hogy az atomenergia

nem zöld, nem olcsó, nem biztonságos.

Feltette a kérdést, hogy miképp lehet megbízni „Putyinba Paks2 kapcsán, aki a tankokban és a gépfegyverekben hisz?”

Hajnal Miklós, a Momentum politikusa szerint az előző választásokon az volt a szokás, hogy a választás előtt adnak pár percet a közmédiába az ellenzéknek. „Nemrég azt a hírt kaptam, hogy erre nem lesz lehetőség idén, még öt percet sem kapunk.” A közmédia propagandistáinak azt üzente,

Elvtársak, vége. Tovarisi konyec! Mondjuk Orbán egész rendszerének április 3-án, hogy tovarisi konyec!

Az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István szerint a putyini tempó egy évtizede „itt van a közmédiában.” Szerinte aggasztó, hogy a Fidesz-szavazók 40 százaléka szerint nem nyugat felé, hanem kelet felé kellene orientálódni, és szerinte a kormánypártiak negyede szerint akár ki is lehetne lépni az unióból.   A szocialista politikus is azt hangsúlyozta: a választás arról szól, hogy az uniót választjuk, vagy keletet.

Varga Jennifer / 24.hu

Oroszország szerint bevonódhat a katonai konfliktusba az, aki ukrán katonai gépeket fogad

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogyha egy ország repülőterein ukrán katonai repülőgépek állomásoznak, amelyek aztán orosz erők elleni bevetésére indulnak, akkor ez úgy is értékelhető, hogy ezek az országok beléptek a fegyveres konfliktusba

– mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az Interfax ukrán hírügynökség szerint. A szóvivő külön kiemelte Romániát, mert mint mondta: tudomásuk van róla, hogy ukrán gépek használhatták Románia és más szomszédos országok légterét.

Venezuelát is leválasztanák Putyinról az amerikaiak

Magas rangú amerikai tisztviselők Venezuelába repültek, hogy hosszú idő után először megbeszéléseket folytassanak Nicolás Maduro kormányával, nyilvánvalóan azért, hogy a dél-amerikai országot elszakítsák orosz támogatóitól. A New York Times névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Biden-kormányzatot részben az az aggodalom motiválta, hogy Oroszország latin-amerikai szövetségesei – amelyek közé tartoznak a kubai, nicaraguai és venezuelai autoriter rezsimek – „biztonsági fenyegetéssé” válhatnak.

Mások azt feltételezték, hogy az USA a venezuelai olajra az orosz import potenciális helyettesítőjeként tekintene, ha Putyin ukrajnai inváziója miatt szankciókat vezetne be Moszkva ellen. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, és a kitermelése jelenleg növekszik a Maduro megbuktatására tett 2019-es kísérlet csúcspontján bevezetett amerikai szankciók ellenére. A Reuters szerint a szombati tárgyalásokon nem született megállapodás, egyes szakértők szerint azonban a találkozó jelentős változást jelezhet az Egyesült Államok politikájában a dél-amerikai országgal szemben, amely humanitárius és politikai válságba süllyedt, mióta Maduro 2013-ban hatalomra került, írja a Guardian.

Varju László: a közmédia egy vakond Európában

Az ellenzéki tüntetés következő felszólalója Varju László, a DK politikusa volt, aki szerint a „köztévé a putyini propaganda Európába épített állomása.”Elhangzott a közmédiában szerinte, hogy „az ukrán felfegyverzése hitleri megoldás. Elhangzott az is, hogy a hazáját védő ukrán elnök, Zelenszkij a felelős, hogy lángokba áll az ország.”

Varju szerint április 3-án az lesz a kérdés, hogy „Orbán, vagy Európa, április 3-án az a kérdés, hogy háború vagy béke.”

Brenner Koloman, jobbikos képviselő szerint a közmédia nemzetbiztonsági kockázat, ezért ezzel kapcsolatban meghallgatást kellene tartani a Parlamentben.

Tőlünk senki ne féltse a közmédiát, mert a miénk

-fogalmazott Brenner.

Putyin jelezte Macronnak, hogy nem áll szándékban atomerőműveket támadni

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról biztosította francia kollégáját, Emmanuel Macront, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket Ukrajnában – közölte vasárnap a francia elnöki hivatal a két ország vezetőjének újabb telefonos egyeztetését követően.

Az orosz elnök azt is kijelentette, hogy kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit.

Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg civileket céloz, szerinte a „felelősség az ukránokat terheli amiatt, hogy hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból” .

Macron szerint viszont „a támadó hadsereg az orosz” és semmi sem utal arra, hogy az ukrán hadsereg veszélyeztetné a polgári lakosságot – jelezte a francia elnöki hivatal. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta negyedik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök.

(MTI)

A tésztanagyhatalom Olaszországot gabonahiány fenyegeti a háború miatt

Bezárás fenyegeti az olaszországi pékségeket a korábban Ukrajnából és Oroszországból érkezett  búzaszállítmányok megakadása miatt a La Repubblica napilap vasárnapi beszámolója szerint, amely a kenyér és a tészta 30 százalékos drágulását várja.

A tizenegyezer tagot tömörítő Consorzio Agrari d’Italia (CAI) agrárszövetség adatai szerint az ukrajnai háború utóbbi tizenegy napja alatt a bolognai árutőzsdén a közönséges búzaliszt ára 12 százalékkal emelkedett, a kukoricáé 14,5 százalékkal. Egyedül a nagyrészt Kanadából importált és a tésztákhoz használt durumbúza ára maradt stabil.

A Coldiretti termelői szövetség hangoztatta, hogy a világméretű „vészhelyzet közvetlen közelről” érinti Olaszországot, mivel a kenyér- és kekszgyártáshoz használt liszt 64 százalékát, valamint az állatok táplálásához szükséges kukorica 53 százalékát importálja.

A Coldiretti emlékeztetett, hogy az utóbbi tíz évben az olasz kukoricatermelés mennyisége egyharmaddal csökkent, a búzáé pedig húsz százalékkal. „A helyzet csak  rosszabb lesz, mivel a közös európai agrárpolitika nem ösztönzi a termelést” – jelentette ki Ettore Prandini a Coldiretti elnöke.

Stefano Fugazza, a milánói kézműves vállalkozásokat képviselő Unione Artigiani elnöke a La Repubblicának azt mondta, máris tucatnyi pékséget fenyeget bezárás a megemelkedett alapanyag árak következtében.

(MTI)

Szabó Tímea: Engem 2013 óta nem hívtak be a köztévébe

Hadházy Ákos után Szél Bernadett következett. A független képviselő botrányosnak nevezte beszédében, hogy ez „a propaganda nem számolt be róla, hogy ősszel volt egy ellenzéki előválasztás”, és hogy Márki-Zay Pétert be se hívták eddig a köztévébe.

Ez a közmédia maga a törvénytelenség.

Azt is megkérdezte Szél, hogy miképp lehet, hogy egy Deák Dániel bejöhet ide, „engem pedig, akit a magyar emberek választók juttattak a Parlamentbe, nem hívnak be?”

Szél Bernadett felidézte, hogy a közmédia milyen panelekkel írta le az első napokban az ukrán háborút. „Egy háttér műsorban odáig jutottak, hogy az ukránok kezdték a háborút.”

Utána Szabó Tímea volt a következő szónok. „Én vagyok az, aki veletek közösen rommá fogom verni a Fidesz helyi jelöltjét” – kezdte beszédét a III. kerület ellenzéki jelöltje. Megjegyezte: 2013 óta nem hívták be a köztévébe.

A tüntetésen többször hírhamisítónak hívott Papp Dánielnek Szabó Tímea szerint igaza van tulajdonképpen. „A közmédia tényleg független.” Szabó szerint a közmédia független a valóságtól és a magyarok hétköznapi problémáitól.

A közmédia átlépett egy határt, ezért vagyunk itt, mert most már veszélyezteti Magyarország biztonságát.

Hozzátette: “Elég volt abból a mocsokból, abból a putyinista propagandából, ami innen folyik a köztévéből!”

Orbán Viktor „azt mondja, stratégiai nyugalomra van szükség. Mit jelent ez? Orbán Viktornak halvány gőze nincs, hogy mit kell most mondani. Mi tudjuk, hogy Európa a jó, és a Putyin a rossz.” Szabó beszéde végén elmondta: „Ne gondoljátok, hogy Putyin egyetlen célja Ukrajna elfoglalása. Putyin egy új Szovjetuniót akar építeni.”

Olvasói sztorik