Ádám György ügyvéd emlékeztetett rá: a Legfelsőbb Bíróság 2006. március 6-ai ítéletében – felülvizsgálati eljárásban – két vád közül az egyikben hatályon kívül helyezte a Kristóf László egykori csendőrnyomozó elleni egykori ítéletet, míg a másikban megszüntette ellene az eljárást. Az 2006-ban hatályon kívül helyezett ítélet annak kapcsán született, hogy Kristóf László is részt vett 1944. július 27-én abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunista Ságvárit, aki azonban fegyverrel ellenállt, majd a tűzharcban életét vesztette. A történtek miatt 15 évvel később az LB három egykori csendőrt halálra ítélt, akiket ki is végeztek – s köztük volt Kristóf László.
A Kristóf László egyik hozzátartozója által kezdeményezett felülvizsgálati eljárást 2006-ban lezáró LB-döntés szóbeli indoklásában elhangzott: a bíróságnak nem feladata a történelmi események, politikai mozgalmak, ideológiák értékelése, így az ügyben eljárva – a felülvizsgálat keretei között és a korabeli jogszabályokra figyelemmel – “kizárólag az 1959-ben született halálos ítéletet vizsgálhatták meg Kristóf László vonatkozásában”.
Az LB megállapította, hogy a Ságvári Endre halálakor intézkedő rendőrök az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan jártak el, ezért a Kristóf László terhére rótt cselekmény az 1959-es ítélettel ellentétben semmiképpen nem lehet háborús bűntett. Az LB szóbeli indoklásában kifejtette: az elítélt kivégzése után fél évszázaddal megszületett döntés jelentőségét az adhatja, hogy mindenki, akinek Kristóf László emléke fontos, most már nem kell, hogy háborús bűnösként gondoljon rá.
A 2006-ban lezárult felülvizsgálati eljárásban szereplő, “kínzással elkövetett háborús bűntett” kapcsán az LB pedig megjegyezte, hogy az 1959-es ítélet tényállása “elnagyolt”, s egyben jelezte: az ítéletben rögzített cselekmény minősítése “hivatali visszaélés”, ami az elbíráláskor már elévült, így ebben a vonatkozásában megszüntette az eljárást.
A kínzásokat elszenvedő Pintér Marianna jogi képviselője viszont felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly márciusban a több ember megkínzásával elkövetett háborús bűntett alól azzal mentették föl Kristóf Lászlót, hogy “az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a név szerint is megjelölt négy személy megkínzása milyen súlyú, milyen mértékű volt, elérte-e azt a szintet, amely szükséges a szóban lévő háborús bűncselekmény megállapíthatóságához”.
Az ügyvéd ugyanakkor kijelentette: a négy személy megkínzásának “súlya, mértéke” a periratokból pontosan megállapítható, s például a sértettek tanúvallomásából is kitűnik. Ezekben a bántalmazásokban vett részt a katonai bíróság korábbi ítélete szerint Kristóf László, akit utóbb ki is végeztek – jegyezte meg.
Pintér Marianna most személyiségi jogainak megsértése miatt indított pert a Legfelsőbb Bíróság ellen. “A Legfelsőbb Bíróság felmentette a bűncselekmény alól Kristóf László volt csendőrt, aki Pintér Mariannát megközelítőleg halálra kínozta. Pintér Marianna személyét nagyon súlyosan sérti, hogy Kristóf Lászlót halála után 41 évvel felmentették minden bűncselekmény alól. Pintér Mariannának a személyéhez fűződő joga, hogy azt, aki tönkretette az életét, ne mentsék fel” – tette hozzá Ádám György.
