Az oktatási tárca szerint ahol jelentős túljelentkezés van a felsőoktatásban, ott az idén érettségizők száma sokkal magasabb, mint a korábban maturálóké.
Erről az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője levélben tájékoztatta a Városmajori Gimnázium szülői munkaközösségét, amely a tárcának átadott petícióban tiltakozott több mint két hete az idén érettségizőkkel szembeni igazságtalan felvételi pontszámítás miatt.
A szülők most azt tervezik, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulnak, mivel attól tartanak, hogy a korábbi években érettségizők egyes intézmények egyes szakjain kiszorítják a most maturálókat, miután a jelentkezők száma jelentősen meghaladja a felvételi irányszámot.
A két alcsoport aránya nappali alapképzésben mintegy 40-60 százalékos – közölte említett válaszlevelében Mátyásné Patócs Andrea. A főosztályvezető szerint azonban ebből nem feltétlenül az következik, hogy a korábban érettségizők kiszorítják az idén érettségizőket, hanem az, hogy ezekre a szakokra csak a legjobban felkészült fiatalok tudnak bekerülni, közülük is csak azok, akik sikeresen tesznek emelt szintű érettségit, rendelkeznek nyelvvizsgával. Az, hogy az így kialakuló – előreláthatóan magas – ponthatárral végül is ki kerülhet be az adott intézménybe, szakra, az ma még természetesen nem ismert – írta.
A szülők által közölt adatok szerint az ELTE pszichológia szakára a meghirdetett száz helyre 375 korábban érettségizett, most szintemelő vizsgára jelentkező diák adott be kérelmet, a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésénél 320 helyre 451 jelentkezés érkezett.
A szaktárca főosztályvezetője válaszlevelében kifejtette: a felvételi eljárás során egy jelentkező pontszáma egy adott felsőoktatási intézményben, szakon mintegy tíz elemből és azok több tízezres variációjából tevődhet össze. Mátyásné Patócs Andrea elfogadhatatlannak tartja ebből egyet kiemelni és annak alapján minősíteni a pontszámot, illetve arra hivatkozni, hogy valakit azért vesznek fel, mert a sok tízezer elemből eggyel rendelkezik, vagy azért nem kerül be, mert nem rendelkezik. A szaktárca szerint a szülők által kért adatok a korábban és most érettségizők jelentkezéseiről megtalálhatók az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapján, az ennél részletesebb adatok nyilvánosságra hozatala, illetve az ezzel kapcsolatos elemzések nem hoznak, nem hozhatnak értékelhető eredményt, illetve nem bírnak bizonyító erővel.
Némethi Gábor, az egyik érintett diák édesapja az MTI-vel közölte: a felsőoktatási intézmények legfeljebb szeretnék, hogy a legjobbak kerüljenek felvételre, de ráhatásuk erre egyáltalán nincs. A ponthatár – a korábban leírtak miatt – olyan magasan lesz, hogy azt jelentkezési arányuknál sokszorosan többen lesznek képesek elérni a korábban érettségizettek, mint a most maturálók. A tavalyi ötös érettségik “hoznak” 120 pontot, ehhez jön az idei emeltszintűért 14 pont és a nyelvvizsgáért még hét pont járhat. Ezt az ideiek csak akkor érhetik el, ha nem vesztettek pontot az egyéb tárgyakból az évek során; nem vesztettek pontot az egyéb tárgyakból az érettségin; s 90 százalék feletti az emelt szintű dolgozatuk.
Besenyei Lajos, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elmondta: a testület jövő kedden tárgyal a problémáról. Közölte: jogilag ez nem az egyetemek ügye, de a felsőoktatási intézményekbe bekerülő diákokról van szó. Ugyanakkor, mint mondta, az a magánvéleménye, hogy esélyegyenlőtlenséget okoz, ha különböző mércével mérnek a tavaly és az idén érettségizettek között.
