Európai panaszok
Tavaly május elseje, azaz Magyarország csatlakozása óta összesen 53 panasz érkezett az európai ombudsmanhoz magyar állampolgároktól. Ez a 2004. folyamán benyújtott összes panasz 1,4 százalékának felel meg. Magyarország lakossága az EU lakosságának 2,2 százalékát teszi ki. Az EU -ombudsman hivatalának tájékoztatása szerint a hivatalhoz benyújtott 53 panaszból mindössze három esetben indult eljárás. Az elutasított panaszok 33 százalékában a panaszosnak azt a tanácsot adta az uniós hivatal, hogy forduljanak a magyar Országgyűlési Biztosok Hivatalához.
A panaszok legtöbbje az egészségbiztosítással, a nyugdíjbiztosítással, illetve a munkaügyekkel kapcsolatban érkezett, és számos beadvány foglalkozott az egészségügyi ellátás hiányosságaival is.
A “dobogó” második helyén a büntetőügyekkel kapcsolatos megkeresések szerepelnek. A döntések súlyát jól illusztrálja például a Zengő-ügy, a legkorszerűbb, de legdrágább gyógyszerek alanyi jogon való juttatásának kérdése vagy az orvosi túlmunka ügye.
Tavaly olyan új törekvésekkel kellett szembenézni az ombudsmanoknak mint a polgárok ellenőrzésére, adataik új módszerekkel történő nyilvántartására irányultak a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni harc, a biztonság jegyében – mondta beszámolójában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
“Egyre több az igazoltatás, egyre több a felírás, egyre több a motozás és a csomagátvizsgálás, egyre több a telefonlehallgatás, egyre több kamera működik” – tette hozzá.
Péterfalvi elmindta, hogy számos állami szervezet, állami tulajdonú gazdasági társaság vezetője személyes jogokat, illetve adatvédelmi elveket sértő, megalázó ellenőrzési módszerekkel kísérletezik, ellenőrzi az internet- és e-mailforgalmat, vagy minden számítógépes leütés ellenőrzését lehetővé tevő rendszert tervez.
A biztos kifogásolta, hogy a biztonsági kamerákat figyelő rendőröket is kamerák figyelik, hogy hangrögzítésre is alkalmas kamerákat szerelnek fel buszokra és rendőrautókra, hogy kapható a gyors drogteszt az alkalmazottak, a tanulók vagy az aggódó szülő gyermekének ellenőrzésére.
A hivatal tavaly 1804 adatkezelő tevékenységét vizsgálta, többek között munkáltatókat, szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokat, áruküldő cégeket, társasházakat, de emelkedett a sajtót és a médiát, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervezeteket, oktatási intézményeket, önkormányzatokat és külföldi adatkezelőket érintő vizsgálatok száma is. Az összes kifogásolt adatkezelés 40 százalékában teljesen vagy részben jogosak voltak a panaszok.
A munkáltató továbbra is megfigyel, pszichológiai teszteket alkalmaz,a bankok és a távközlési szolgáltatók a törvényes kereteken túllépve gyűjtenek adatokat, míg a közüzemi szolgáltatók a jogi szabályozás hiányosságai miatt nehezen átlátható módon kezelik, továbbítják ügyfeleik adatait – jellemezte a helyzetet Péterfalvi Attila.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat elfogadását szorgalmazta.
Az ombudsman összegzésében úgy fogalmazott: “a 2004-es év mentes volt a nagyon látványos, nagy sajtóvisszhangot kiváltó botrányoktól”, a statisztikákat tekintve pedig nem különbözött jelentősen a korábbi évtől.
Hankó Faragó Miklós az igazságügyi tárca politikai államtitkára összegzésül elmondta, a panaszok emelkedésének oka, hogy a jogkereső közösség egyre inkább felismeri az ombudsmanok által nyújtott jogvédelemben rejlő lehetőségeket. Az országgyűlési biztosok az alkotmányos jogok védelmének hazai rendszerében kiemelkedő fontosságú szerepet töltenek be – jelentette ki.
