Megkövesedett csontok, lábnyomok és lenyomatok alapján a tudósok mára a dinoszauruszok számtalan faját különböztették meg, az egészen aprótól a 70 tonnás óriásig. Többé-kevésbé ismerjük felépítésüket, izomzatukat, életmódjukat, szaporodásukat. Mindent, amit a leletekből meg lehet tudni. Van viszont számtalan dolog, amiről a kövek nem beszélnek. Milyen lehetett a hangjuk, hogyan kommunikáltak, milyen színük volt? Ez utóbbi kérdésre adtak választ a Manchesteri Egyetem tudósai.
Forrás: University of Manchester
Az archaeopteryx egy félig gyík-, félig madárszerű lény. Tollai voltak és repült, ám fogakkal teli állkapcsa és csontozata a dinók öröksége. Körülbelül félméteresre nőtt meg, szárnyai fesztávolsága egy méter volt. 150 millió éve élt, maradványai az akkor még trópusi éghajlatú Európából kerültek elő. Testalkatában leginkább a mai szarkához hasonlított. És mint kiderült, színében is.
A kővé vált lenyomatokban jól látszanak a tollak is, ám a kutatók úgy gondolták, azok összetevői rég elenyésztek. Tavaly azonban olyan lelet bukkant elő, amelyben sikerült kimutatni a színért felelős pigmentestek egy szilárd összetevőjét. Ez alapján megtudtuk: a dinómadár fekete tollruhában pompázott.
A brit tudósok most ismét elővették a fosszíliákat, de még a lelőhely környékét is újra átkutatták, „festékanyagot” keresve. A szinkrontronsugárzással elvégzett vizsgálat pedig feltárta az őslény titkát. Az Archaeopteryx fekete és fehér tollakat viselt, a világos színek a tollak vége felé fekete sávokká váltak.
De miért fontos, hogy milyen színű lehetett egy-egy dinó? Azon túl, hogy mindenkit érdekel, komoly következtetést lehet levonni belőle az állat párzási szokásaira, életmódjára vonatkozóan is.
