A daganatos megbetegedések a legrettegettebb kórok. Különösen igaz ez, ha egy gyereket támad meg ilyen betegség. Esetükben több, a felnőttek körében gyakori daganattípus egyáltalán nem, vagy csak elvétve alakul ki (például mellrák), vannak azonban olyan rákfajták, amelyek őket is veszélyeztetik. Magyarországon évente 250-300 új, rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak.
Leukémia
Magyarországon általánosságban elmondható, hogy a vérképző eredetű megbetegedések a leggyakoribbak, amelyek az összes megbetegedés negyedét teszik ki. A leukémia, vagy fehérvérűség az egyik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, amely a gyerekeket érinti. Ez a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés folyamata kórossá válik, és egyetlen fehérvérsejt korai előalakjának korlátlan sejtburjánzása kezdődik el.
A sejtburjánzás hatására a vér alkotó elemeinek fő termelődési helyén, a csontvelőben visszaszorul a véralvadáshoz elengedhetetlen vérlemezkék és az oxigénszállításhoz szükséges vörösvérsejtek, illetve a védekezéshez szükséges egészséges fehérvérsejtek termelődése, így a betegség fokozott vérzési hajlamot, vérszegénységet és elhúzódóan, vagy egyáltalán nem gyógyuló fertőzéseket eredményezhet. Gyakori tünete a sápadtság és kisebb- nagyobb bevérzések a bőrön, estenként a láz, az influenzához hasonló tünetek, gyengeség, csökkent étvágy, fejfájás, csont- és ízületi fájdalmak.
A kóros sejtburjánzás megakadályozásában a kemoterápia és sugárterápia segíthet. Egyes, nehezebben gyógyuló súlyos eseteknél megoldás lehet az úgynevezett idegen donoros csontvelő-átültetés is. A transzplantációhoz nehéz megfelelő donort találni (különösen, ha nincs megfelelő testvérdonor), és időnként előfordul, hogy a beteg szervezete idegenként kezeli, és nem fogadja be az új csontvelőt, vagy az új csontvelő kezeli idegenként a szervezetet – igen súlyos, bőr, nyálkahártya elváltozásokat és bélproblémákat okozhat.
Kép forrása: Thinkstock
Agytumorok
A leukémiával azonos arányban fordulnak elő a gyerekek körében aközponti idegrendszeri daganatok is. Agytumor alatt az agyi szövetekből kiinduló daganatokat értjük. A központi idegrendszerben található daganat a koponyacsontok miatt egy zárt térben növekszik, így gyakran jelentkeznek az úgynevezett agynyomás-fokozódás tünetei: csillapíthatatlan hányás, fejfájás, illetve a tarkó merevsége.
Az agydaganatot elsődlegesen műtéttel kezelik. Kemoterápiát vagy sugárterápiát is igénylő daganatoknál pedig jelentősen javulnak a gyógyulás esélyek, ha sebészileg teljesen, vagy túlnyomórészt eltávolítják a daganatot. Az agydaganatoknál sokáig vitáztak a kemoterápia hatékonyságáról, azonban ma már tudjuk, hogy a gyermekkori agytumorok számos csoportjában akár nem teljes eltávolítás esetén is végleges gyógyulás érhető el.
Számos esetben alkalmazzák gyermekkorban a kemoterápiára kifejezetten érzékeny, nehezen gyógyuló daganatoknál a nagy dózisú kemoterápiát is, amely “autológ csontvelő-átültetés” elnevezéssel vált közismertté.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a központi idegrendszer működését károsító sugárkezelés dózisa csökkenthető a kemoterápiával, ám többnyire nem hagyható el teljesen. Ma már elérhető olyan különleges, nagyon fókuszált sugárterápiás eljárás is, amelyet kis méretű, nem operálható, csak egy helyen jelentkező agydaganatok esetében vethető be – “gamma-kés” néven vált közismertté.
