Magyarországon nagyjából háromezer középiskola van, és összesen hét iskolából tiltakoztak a Nat bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk. A tiltakozók aránya tehát „csekély”, egy százalék alatti – mondta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter kedden az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek elkészülte kapcsán.
Az oktatásért is felelős miniszter megnyugtatásul közölte, hogy szeptemberre minden elkészül, hiába jelezték a legjobb iskolák igazgatói korábban, hogy az intézményeknek több időre lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek az új tantervek bevezetésére.
A Kásler által elmondottak a Civil Közoktatási Platformnak is feltűntek, így szerdán jelezték is, hogy noha a miniszter háromezer középiskoláról beszélt, a KIFIR felvételi információs rendszer adatai szerint Magyarországon 797 középiskola található (általános iskola viszont háromezernél is több). Az elmúlt hetek nyilatkozatait elnézve nem egészen világos az sem, hogy jött ki a „hét iskola és a néhány egyetemi oktató”, hiszen ahogy a Nat-ellenes tiltakozásokat összegyűjtő oldal listájából látszik, jóval több intézményről van szó.
Jelen állás szerint közel kétszáz (körülbelül 180 fő) egyetemi oktató állt ki az új Nemzeti alaptanterv ellen a széleskörű társadalmi egyeztetést hiányolva, illetve a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyása miatt. Ebbe a létszámba beletartozik minden állami egyetem majdnem minden irodalomoktatója.
A pécsi Janus Pannonius Gimnázium oktatóinak tiltakozása után a középiskolák is egymás után szólaltak fel a Nat tartalmát kifogásolva, ez idáig 41 iskola bírálta nyíltan az új Nemzeti alaptantervet. E 41 iskola között ráadásul jellemzően azok az intézmények szerepelnek, amelyek rendre a középiskolai rangsor élén végeznek. Ha megnézzük a HVG legutóbbi listáját, máris választ kapunk arra a kérdésre, hogy a legjobb magyar iskolák elégedettek-e az új alaptanterv tartalmával és bevezetésének körülményeivel.
Az alábbi infografikán látható, mely intézményekről van szó.
Nincs ez másként egy másik lista, a legjobbiskola.hu rangsora esetében sem. Itt külön szerepelnek az egyes iskolák különböző (hat- és négyosztályos) képzései, de ha a húszas rangsorban szereplő tizenkét intézményt nézzük, látható, hogy ezen iskolák pedagógusainak fele felemelte már a hangját a Nat ellen.
Persze lehet úgy érvelni, ahogy Kásler tette (csak helytelen számadatokkal), hogy ezek az iskolák a hazai közoktatás kis részét teszik ki, és a többség egyetért az új tantervi szabályozással. Csakhogy mégis jelzésértékű, hogy míg a Nat-ot ennyi bírálat érte, ráadásul jórészt a legjobb iskoláktól, az új Nemzeti alaptanterv pozitív hozadékai mellett egyetlen intézmény se kardoskodott.
A Nemzeti Pedagógus Kar a múlt héten bejelentette, hogy konferenciasorozatot indít a Nat-ról, így március végéig minden megyében személyesen konzultálhatnak a pedagógusok az új alaptanterv készítőivel. A konferenciasorozat első állomásai már fel is kerültek a NPK honlapjára, így látható, hogy mindegyik rendezvény abból áll majd, hogy a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, Hajnal Gabriella háromnegyed órán keresztül beszél az új Nat-ról, ezt követően nyílik lehetőség a kérdések feltételére.
A tiltakozó iskolák ennél alaposabb társadalmi egyeztetést szorgalmaznak, így a legjobbiskola.hu rangsorának első helyezettje, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárai például közölték:
a NAT bevezetését legalább egy évvel halasszák el, és az így nyert időt olyan szakmai egyeztetésre használják fel, ami nyitott a NAT új változatától különböző szemléletmódok és tartalmak befogadására is. Ebben az egyeztetésben – sok ezer tanártársunkkal együtt az országban – magunk is szívesen részt veszünk.
Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, majd rövid úton kiderült, hogy valójában technikailag egy ágazati szakmai pótlék bevezetéséről van szó. Az intézkedés még különösebbé válik, ha hozzávesszük, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár a múlt heti tárgyalásukon „belengetett” egy 10 százalékos pótlékot, részleteket a következő egyeztetésre ígérve, majd bármilyen további tárgyalás nélkül bejelentette az intézkedést a tárca.
Ha folyamatosan egyeztetünk, sosem lesz semmilyen anyag, mert ellenvéleménye mindig, mindenkinek lesz – mondta Hajnal Gabriella február elején a Nat esetleges visszavonását firtató kérdésre. A közelmúlt eseményei alapján úgy tűnik, az érdemi konzultáció nem is válik gyakoribbá közoktatást érintő kérdésekben.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
