Belföld

Az ország legjobb iskoláinak tiltakozását veszik semmibe

Miközben a kormány szerint csekély a Nat ellen tiltakozók aránya, csak arról feledkeztek meg, hogy épp az ország legjobb iskoláinak tanárai szólaltak fel az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen.

Magyarországon nagyjából háromezer középiskola van, és összesen hét iskolából tiltakoztak a Nat bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk. A tiltakozók aránya tehát „csekély”, egy százalék alatti – mondta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter kedden az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek elkészülte kapcsán.

Az oktatásért is felelős miniszter megnyugtatásul közölte, hogy szeptemberre minden elkészül, hiába jelezték a legjobb iskolák igazgatói korábban, hogy az intézményeknek több időre lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek az új tantervek bevezetésére.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A Kásler által elmondottak a Civil Közoktatási Platformnak is feltűntek, így szerdán jelezték is, hogy noha a miniszter háromezer középiskoláról beszélt, a KIFIR felvételi információs rendszer adatai szerint Magyarországon 797 középiskola található (általános iskola viszont háromezernél is több). Az elmúlt hetek nyilatkozatait elnézve nem egészen világos az sem, hogy jött ki a „hét iskola és a néhány egyetemi oktató”, hiszen ahogy a Nat-ellenes tiltakozásokat összegyűjtő oldal listájából látszik, jóval több intézményről van szó.

Jelen állás szerint közel kétszáz (körülbelül 180 fő) egyetemi oktató állt ki az új Nemzeti alaptanterv ellen a széleskörű társadalmi egyeztetést hiányolva, illetve a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyása miatt. Ebbe a létszámba beletartozik minden állami egyetem majdnem minden irodalomoktatója.

A pécsi Janus Pannonius Gimnázium oktatóinak tiltakozása után a középiskolák is egymás után szólaltak fel a Nat tartalmát kifogásolva, ez idáig 41 iskola bírálta nyíltan az új Nemzeti alaptantervet. E 41 iskola között ráadásul jellemzően azok az intézmények szerepelnek, amelyek rendre a középiskolai rangsor élén végeznek. Ha megnézzük a HVG legutóbbi listáját, máris választ kapunk arra a kérdésre, hogy a legjobb magyar iskolák elégedettek-e az új alaptanterv tartalmával és bevezetésének körülményeivel.

A lista első húsz helyezettéből tizenegy iskola pedagógusai tiltakoztak az utóbbi hetekben, az első tízből pedig hat intézmény tanárai jelezték, hogy ellenzik az új Nat szeptemberi bevezetését.

Az alábbi infografikán látható, mely intézményekről van szó.

Nincs ez másként egy másik lista, a legjobbiskola.hu rangsora esetében sem. Itt külön szerepelnek az egyes iskolák különböző (hat- és négyosztályos) képzései, de ha a húszas rangsorban szereplő tizenkét intézményt nézzük, látható, hogy ezen iskolák pedagógusainak fele felemelte már a hangját a Nat ellen.

Persze lehet úgy érvelni, ahogy Kásler tette (csak helytelen számadatokkal), hogy ezek az iskolák a hazai közoktatás kis részét teszik ki, és a többség egyetért az új tantervi szabályozással. Csakhogy mégis jelzésértékű, hogy míg a Nat-ot ennyi bírálat érte, ráadásul jórészt a legjobb iskoláktól, az új Nemzeti alaptanterv pozitív hozadékai mellett egyetlen intézmény se kardoskodott.

A Nemzeti Pedagógus Kar a múlt héten bejelentette, hogy konferenciasorozatot indít a Nat-ról, így március végéig minden megyében személyesen konzultálhatnak a pedagógusok az új alaptanterv készítőivel. A konferenciasorozat első állomásai már fel is kerültek a NPK honlapjára, így látható, hogy mindegyik rendezvény abból áll majd, hogy a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, Hajnal Gabriella háromnegyed órán keresztül beszél az új Nat-ról, ezt követően nyílik lehetőség a kérdések feltételére.

A tiltakozó iskolák ennél alaposabb társadalmi egyeztetést szorgalmaznak, így a legjobbiskola.hu rangsorának első helyezettje, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárai például közölték:

a NAT bevezetését legalább egy évvel halasszák el, és az így nyert időt olyan szakmai egyeztetésre használják fel, ami nyitott a NAT új változatától különböző szemléletmódok és tartalmak befogadására is. Ebben az egyeztetésben – sok ezer tanártársunkkal együtt az országban – magunk is szívesen részt veszünk.

Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére, majd rövid úton kiderült, hogy valójában technikailag egy ágazati szakmai pótlék bevezetéséről van szó. Az intézkedés még különösebbé válik, ha hozzávesszük, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár a múlt heti tárgyalásukon „belengetett” egy 10 százalékos pótlékot, részleteket a következő egyeztetésre ígérve, majd bármilyen további tárgyalás nélkül bejelentette az intézkedést a tárca.

Ha folyamatosan egyeztetünk, sosem lesz semmilyen anyag, mert ellenvéleménye mindig, mindenkinek lesz – mondta Hajnal Gabriella február elején a Nat esetleges visszavonását firtató kérdésre. A közelmúlt eseményei alapján úgy tűnik, az érdemi konzultáció nem is válik gyakoribbá közoktatást érintő kérdésekben.

Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik