Belföld

Jeszenszky és Németh a külügy összeállításáról

Németh Zsolt hiteltelennek, jogszerűtlennek, "tendenciózus ollózásnak" tartja a Külügyminisztérium 2001. és 2002. közötti magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról szóló összeállítását. Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet szerint "manipulatív politikai pamfletről" van szó.

Németh Zsolt azt hangsúlyozta: komoly kétségeik vannak az adatok hitelessége és az eljárás jogszerűsége felől. Értékelése szerint “a rejtjeles táviratok titkosságának részleges feloldása, majd egy pártpolitikai koncepció alapján történő összerendezése, alapvetően törvénytelen eljárás”. Hozzátette: ez súlyosan veszélyezteti a Külügyminisztérium működőképességét is, hiszen a történtek meghatározó módon befolyásolják a diplomaták és nagykövetek “táviratíró magatartását”, és nem tesz jót a két ország közötti kapcsolatoknak.

Az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: “valószínűsíthető”, hogy az anyagban szereplő idézetek “létező táviratokból ollóztattak ki”, ugyanakkor véleménye szerint, ha igaz is egy-egy része ezeknek a táviratoknak, az csak részigazság lehet.

A kérdéses időszakban a washingtoni magyar külképviseletet vezető Jeszenszky Géza szerint “az összeállítás jelzi, hogy a kormány letett arról az abszurd, minden diplomáciához értő személy által dilettánsnak minősített ötletről, hogy nyilvánosságra hozzon egyes bizalmas nagyköveti jelentéseket”.

Az Antall-kormány külügyminisztere, az Orbán-kormány washingtoni nagykövete szerint ez a tájékoztató “kármentés, a figyelmet akarja elterelni arról, hogy a jelenlegi miniszterelnök Washingtonban helytelenül járt el, látható módon nem vetette föl mindazokat a kérdéseket, amiket az ország érdekei diktáltak, ehelyett négy évvel ezelőtti események önkényes magyarázatával a látogatást belpolitikai haszonszerzésre próbálta fölhasználni”.

A külügyminisztérium összeállítása szerint a 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket követően az amerikai adminisztráció külkapcsolati prioritásrendszere alapvetően átrendeződött, s “rendkívül súlyos bírálatot váltott ki Washingtonban, hogy Orbán Viktor kormányfő nem határolódott el személyesen Csurka István akkori parlamenti megnyilvánulásától, amelyben a terrorcselekményekért az amerikai globális politikát is felelőssé tette”.

Jeszenszky Géza azzal magyarázza, hogy 2002 februárjában George Bush miért nem tudta fogadni Orbán Viktort, hogy egyrészt, ez az időpont “hirtelen jött”, másrészt a “téli olimpiára érkező magas rangú látogatók és belpolitikai kötelezettségei” miatt “zsúfolt volt a programja”, egyébként is pár hónappal korábban már “megfordult nála” a magyar miniszterelnök. A volt nagykövet megjegyzi, hogy Bush telefonon gratulált Orbánnak a díszdoktori diplomához. “Ezzel tudatosan lezárta a kapcsolatokban jelentkező zavart” – teszi hozzá.

“Az amerikai vezetők is úgy vélték, hogy Orbán meg fogja nyerni a választásokat, de kijelentették, hogy bárki lesz a győztes, utána örömmel fogják fogadni Washingtonban. Ezért teljesen megalapozatlan az az állítás, hogy a nyáron az amerikai fővárosba látogató Kovács László, majd nyomában Medgyessy miniszterelnök érdeme a bensőséges szövetségesi viszony helyreállítása” – zárul Jeszenszky Géza közleménye.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik