Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe – írja az MTI.
Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató színképi úton történő tanulmányozásakor cianogén-emissziót észlelték. A gáz párologását az okozhatja, hogy a Nap hője felmelegíti az üstököst – írja a Sciencemag.org.
A cianogén gyakori összetevője a Naprendszerünkből származó üstökösök kómájának, ami azt jelenti, hogy bárhonnan is érkezett a 2I/Boriszov, az valószínűleg nem sokban különbözik Naprendszerünktől.
Az objektumot augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban.
A Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó-kutató központjának (MPC) számításai azt mutatták, hogy az égitest – a tökéletes körtől jelentősen eltérő – hiperbolikus pályán mozog, ami arra utal, hogy egy másik bolygórendszerből származhat. Ezt később megerősítették a kutatók, ami azt jelenti, hogy a 2I/Boriszov a második észlelt objektum – a 2017-ben azonosított Oumuamua után -, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.
Az üstökös nagyon közel helyezkedik el a Naphoz az égbolton, ezért a megfigyelését jelentősen nehezíti központi csillagunk ragyogó fénye.
A becslések szerint néhány kilométer átmérőjű 2I/Boriszov december 7-én lesz a legközelebb a Naphoz és addig is folyamatosan melegszik, ami azt jelenti, hogy a csillagászoknak valószínűleg jóval egzotikusabb “idegen” gázok megfigyelésére lesz majd lehetőségük.