A modern ember idejének akár 90 százalékát is beltérben tölti minden egyes nap. Ennek legnagyobb része otthonunk belső tereit jelenti, így könnyen összeáll a kép: az egészségünk – és így a boldogságunk – nagyban függ attól a lakástól vagy háztól, amelyben élünk.
Ezért sokat számít, hogy otthonunk klímáját optimálisra hangoljuk, hiszen a beltéri levegő minősége kulcsfontosságú a jólétünk, az egészségünk és az életminőségünk szempontjából.
Fontos tudnunk, hogy nem csupán a levegő, hanem a falak belső felületének hőmérséklete is befolyásolja komfortérzetünket. Ha a falak felülete nagyon hideg, akkor hiába a megfelelő léghőmérséklet, végső soron kellemetlenül fogjuk magunkat érezni. Azonban ha a falak belső felületi hőmérséklete magasabb, akkor hűvösebb lakásban esetén is jó marad a közérzetünk. Utóbbi esetben a penészesedést is biztosan elkerüljük, aminek nem kell nagyon taglalni az egészségügyi hátulütőit.
A relatív páratartalom szintén alapvetően befolyásolja komfortérzetünket. Mind a nagyon száraz, mind a nagyon párás levegő kellemetlen, és sok, egészségre káros kockázati tényezőt hordoz magában. A relatív páratartalom akkor ideális, ha 40, illetve 60 százalék között marad. Ennek eléréséhez megfelelő beltéri vakolatokat érdemes választani. Egy 4 fős háztartásban naponta kb. 5 liter nedvesség képződik pára formájában (elsősorban a főzés, zuhanyozás és a szobában található növények miatt). A pára képződésének mértéke időben nem egyenletes; magas a reggeli és az esti órákban, alacsonyabb napközben. Éppen ezért nemcsak az építőanyagok (beltéri vakolatok) párafelvevő képessége számít önmagában, hanem a folyamat sebessége is.
Szintén káros környezeti hatás a zaj is, illetve a beszűrődő fény is okozhat gondokat. A zaj tartós jelenléte sokszor észrevétlen marad, mégis stresszt okozhat. A nem megfelelő mennyiségű, vagy eloszlású fény pedig jelentős befolyásolja a hangulatunkat.
Adódik a kérdés: Mi kell az optimális lakóklíma megvalósulásához?
A beltéri feltételek mellett a második feltétel a teljes homlokzati hőszigetelés. Egy jó hőszigetelés kiegyensúlyozott belső klímát biztosít, ezáltal jobb közérzetet nyújt. És persze az is lényeges érv a hőszigetelés mellett, hogy egy hőszigetelt ház tényleges energiaköltsége csupán 40 százaléka egy nem hőszigeteltének. Azaz megtérülő befektetés, sőt, az ingatlan értékét is növeli.
A hőszigetelés tehát csökkenti az energiafogyasztást, javítja a beltéri klímát, ráadásul megvédi az épület teherhordó szerkezeteit is. Ez utóbbi szintén központi tényező az optimális lakóklíma harmadik feltétele: egy jó falazat hőtároló tömegként viselkedik. A masszív, tömör falak a nap során jobban megtartják a nap melegét, és hidegebb estén az éjszakai órákban kisugározták azt. Ez a hatás stabilabb belső hőmérsékletet biztosított. A tömör hőszigetelt szerkezet hűvösebb marad a forró nyarak alatt, mert több energiát tud eltárolni. A kiváló minőségű hőszigeteléssel és masszív falazattal rendelkező házak a leghatékonyabbak az energiamegtakarítás terén, és ezek egyenlítik ki legjobban a rövid távú hőmérsékleti ingadozásokat, akár a meleg, akár a hideg napokon.
Összességében elmondható, hogy az említett mindhárom feltétel jelentősen befolyásolja az optimális lakóklíma megvalósulását, melyre egyenként is figyelmet kell fordítani egy épület tervezésénél, építésénél vagy felújításánál.
