Már most teljesen biztosnak látszik, hogy Donald Trump amerikai elnök lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje a jövő novemberi elnökválasztáson. Bár Trumpnak három kihívója is van a párton belül, akiknek elvileg lenne lehetőségük arra, hogy az előválasztásokon kiüssék az elnököt, a pártvezetés több államban is törölte az előválasztást.
Az elmúlt napokban az elöljárók Kansas, Arizona, Dél-Karolina és Nevada államban is bejelentették, hogy nem tartják meg az előválasztást. További államok is így dönthetnek, ezzel végképp ellehetetlenítve az amúgy is teljesen esélytelennek tűnő trónfosztást.
Eddig három republikánus politikus jelentette be, hogy indulna Trump ellen a republikánus előválasztásokon.
- Bill Weld, Massachusetts állam egykori kormányzója, egy társadalmi kérdésekben liberális, gazdaságpolitikában pedig konzervatív politikus, aki kiemelten fontosnak tartja az állami költekezés visszaszorítását.
- Mark Sanford, Dél-Karolina állam egykori kormányzója és képviselője, aki főleg az amerikai államadósság növekedését akarja csökkenteni, ami szerinte az ország jövőjét fenyegeti. Leginkább arról ismert, hogy kormányzóként egy hétre eltűnt, majd azt mondta, az Appalache-hegységben túrázott, miközben valójában Argentínában látogatta meg a szeretőjét.
- Joe Walsh, Illinois állam egykori képviselője, aki mindössze egy ciklust töltött el a képviselőházban, utána konzervatív rádiós műsorvezetőként vált ismertté. Trump támogatójából vált az elnök kemény kritikusává, aki bár sok kérdésben egyet ért vele, alkalmatlannak tartja Trumpot az elnökségre.
Senki sem hiszi, hogy nyerhetnek
A közvélemény-kutatások alapján mindhárom politikus teljesen esélytelenül vágna neki a Trump elleni csatának.
Így senki sem gondolja komolyan, hogy a három kihívó közül bármelyiknek is lenne esélye arra, hogy megverje Trumpot. A republikánus pártvezetők pont ezzel indokolják, hogy a négy államban eltörölték az előválasztást, és esélyt sem adnak az elnök ellen induló politikusoknak. Ahogy azt a párt vezetője, Blair Ellis kijelentette:
A Republikánus Párt határozottan kiáll az elnök mellett, és az előválasztásokon történő kihívások elkerülhetetlenül kudarcra vannak ítélve.
A Republikánus Párt országos vezetése nem győzte hangsúlyozni, nem volt semmilyen beleszólása az előválasztások eltörlésébe, arról egyedül és önállóan döntöttek az adott állam pártszervezetei. Akik mind leginkább arra hivatkoztak, hogy azzal rengeteg pénzt spórolnak meg: a dél-karolinai pártvezető közlése szerint 1,2 millió dollárt, míg egy nevadai republikánus szóvivő 150 ezer dollárt említett.
Emellett hozzátették, hogy a múltban több példa is volt az előválasztások eltörlésére, amikor egy hivatalban lévő elnök indult az újraválasztásáért, mind a demokratáknál, mind a republikánusoknál.
Koronázzák a királyt
Weld az elnök „megalomániájának egy veszélyes formájának” nevezte az előválasztások eltörlését, ami szerinte jól mutatja, hogy Trump legszívesebben eltörölne minden választást, és megkoronázná saját magát. „Ez jó lehet egy monarchiában, de mi két évszázada megszüntettük a miénket” – tette hozzá.
Szintén a királysághoz hasonlította a döntést Walsh, aki szerint „ilyet csinál egy párt, amikor egy királyt szolgál, hozzátéve, hogy a republikánus vezetés „térdre esve tiszteleg a királya előtt”. Majd „antidemokratikus lószarként” jellemezte az előválasztások eltörlését, ami inkább jellemző „Észak-Koreára és Oroszországra”.
Hatalomátvétel
Az előválasztások eltörlése várható volt azután, hogy Trump emberei már szinte hivatalba lépése óta azon dolgoznak, hogy az elnökhöz hű emberek kerüljenek döntő pozíciókba a Republikánus Párt állami szervezeteiben. „Mindet Trump emberei irányítják” – jelentette ki még májusban Weld, amikor arról kérdezték, tárgyal-e az állami pártszervezetekkel.
Az elnök kampánya ezzel leginkább azt akarta bebiztosítani, hogy a 2020 nyarán tartandó elnökjelölő gyűlésen még csak csírája se legyen semmilyen Trump-ellenes mozgalomnak. Ahogy azt Bill Stepien, az elnök tanácsadója elmondta:
Az a cél, hogy az elnökjelölő gyűlés az elnök televíziós reklámja legyen egy 300 milliós nézősereg előtt, ne pedig az arénában lévő 15 ezer ember belső csatározása.
Az elnök támogatói előtt ott van rossz példának a 2016-os elnökjelölő gyűlés, ahol Ted Cruz texasi szenátor támogatói óriási botrányt okoztak az első napokban, mindenki előtt nyilvánvalóvá téve, hogy a párt (akkor még) közel sem állt egységesen Trump mellé. Egy hasonló akció kínos közjáték lenne az elnök számára, aki semmit sem utál annyira, mintha gyengének tűnik, és akinek legfőbb fegyvere, hogy a republikánus választók között hatalmas a népszerűsége.
Az igazi ellenfélre azonban még várnia kell az elnöknek. Azt majd a demokraták választják ki a hosszú előválasztási folyamat végén.
Keresik a Trump-ölőt
Merthogy a Demokrata Pártnál most indul be igazán az előválasztási kampány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint még mindig Joe Biden, Barack Obama egykori alelnöke áll a húszfős mezőny élén, akit az utóbbi hónapokban megerősödött Elizabeth Warren szenátor követ, megelőzve a hozzá hasonlóan a párt ideológiai balszélén található Bernie Sanders szenátort.
Rajtuk kívül nincsen még egy jelölt, aki 10 százaléknál nagyobb támogatást tudhat magának, sőt csak Kamala Harris szenátor (8%), Pete Buttigieg polgármester (6%) és Beto O’Rourke volt képviselő (5%) az, aki 2 százalék felett van a felmérésekben.
Emellett 49 százalék közölte, fél attól, hogy a demokraták egy túlságosan liberális politikus jelölnek, aki esetleg elijesztheti a Trumpban csalódott konzervatívokat és független szavazókat, és ezért újra Trump kerül az elnöki székbe.
Ez pedig Biden malmára hajtja a vizet, aki éppen azt tette kampány fő témájává, hogy ő az a demokrata politikus, akinek a legnagyobb esélye van Trump ellen. Ugyanakkor Warren kezd feljönni rá ebben a kérdésben, és így a közvélemény-kutatásokban is. Három hónappal ezelőtt a demokrata választók 39 százaléka gondolta, hogy a szenátornak esélye lehet Trumppal szemben, de ez a szám mostanra már 55 százalékra nőtt.
Közben a kutatások demokrata előnyt jeleznek, az ABC News/Washington Post szerdán közzétett felmérése szerint Biden, Sanders, Warren és Harris is a voksok 50 százalékát kapná meg, ha most lennének a választások, míg Trump a szavazatok 40-43 százalékára számíthatna.
Kiemelt kép: Chip Somodevilla/Getty Images
