Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden a Sándor-palotában.
A legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
Az ünnepségen ismertetett kitüntetési határozat szerint Roska kollégáival az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik. Kitartó kutatásai eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. A kutatócsoport olyan terápiát dolgozott ki, amely a problémás látósejteket ismét fényérzékennyé tudja tenni.
Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás (1940-2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus. Feleségével és három gyermekével Bázel környékén él, szabadidejét a matematikának és a zenélésnek szenteli.
Először a művészeti pálya iránt érdeklődött, 1985-89 között a Zeneakadémián csellózni tanult, majd természettudományos területekre váltott, 1989-ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosi karán kezdte meg tanulmányait, 1991-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakára is beiratkozott. 1995-ben summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát szerzett. 1995 és 2002 között a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen Frank Werblin vezetésével neurobiológiából folytatta PhD-tanulmányait, 2002-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Ezt követően bekapcsolódott a Harvardon folyó genetikai és virológiai kutatásokba, majd 2005-ben csoportvezetőként a bázeli Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézetbe (Friedrich Miescher Institute for Biomedical Research – FMI) került, ahol 2010 májusa óta senior csoportvezetőként irányítja a látás interdiszciplináris vizsgálatával foglalkozó kutatócsoportját. 2014-től a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. 2018-tól a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Ophthalmology Basel – IOB) egyik alapító igazgatója.
Kutatócsoportjával feltérképezték, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak.
Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. A 13 évig tartó fejlesztés után Londonban és Franciaországban kezdték el a klinikai vizsgálatokat: látássérült emberek megkapják az általuk kifejlesztett génterápiás oltást, amelynek ipari termelése a klinikai kísérletek sikere után indulhat el.
Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá,
nyilatkozta.
Csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője, tudományos és oktatási tanácsadó testületek tagja. Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda.
Kiemelt kép: Áder János köztársasági elnök (b) és Roska Botond. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
