1991 óta vezeti Budaörsöt, de a jelek szerint nem unja még a polgármesterséget, újra indul az önkormányzati választáson.
Annak idején mérnöknek készültem és a rendszerváltásig akként is dolgoztam, nagyon szerettem a szakmám. Műszaki pályán, a vízellátás és csatornázás szakterületén dolgoztam. Nem gondoltam volna akkoriban, hogy politikai-közéleti szerepem lesz. A rendszerváltás és a gondolat, hogy ez egyszer egy normális, nyugatias ország lehet, vitt bele a politikába.
Mészáros Lőrinc se gondolta volna, hogy gázszerelőből ilyen sikeres üzletember lesz.
Ez a párhuzam kicsit sértő, de sebaj. Nem biztos, hogy jó szó ez, de az ember szinte megfertőződik, iszonyúan megszerettem ezt a munkát. Eleinte féltem tőle, a rendszerváltás után azt se tudtuk, mi az az önkormányzatiság, a törvények se voltak meg hozzá, nem tudtuk, miből gazdálkodjunk. Aztán közel három évtized alatt egy elmaradott infrastruktúrával és intézményhálózattal rendelkező kis elővárosból – ami minden tekintetben alvóváros volt, hiszen munkahelyek és szolgáltatások se voltak – olyan település jött létre, ahol nagyon szeretek élni, és az itt élők jelentős része is erősen kötődik a településhez.
Az országos politika már nem vonzza? Mi az oka annak, hogy nem csatlakozott az SZDSZ-ből való kilépés után más párthoz?
A rendszerváltásig nem gondoltam volna, hogy bármilyen pártnak a tagja leszek. Liberális-konzervatívnak tartom magam, szerintem minden demokratikus társadalom alapja az emberi szabadságjogok tiszteletben tartása. Egy dolgot Orbánék hihetetlenül jól csináltak: sikerült megosztaniuk az ellenzéket, miközben az „egy a zászló, egy a tábor” elv alapján egybegyűjtötték az egy nézetet vallókat. Az ellenzéki oldal megosztott volt sokáig, most van remény arra, hogy együttműködjenek, habár még mindig látom a rivalizálás jeleit. Egyik olyan formáció sem áll közel hozzám annyira, hogy a függetlenségem feladásán gondolkodjak.
Megkeresték pártoktól az utóbbi egy évben?
Voltak megkeresések.
Beleillene például a Momentum világképébe.
Nem szeretnék a jelenlegi pártok között rangsorolni és konfliktust generálni, de tartalmilag valóban ők állnak a legközelebb hozzám. Azon viszont nem gondolkoztam, hogy belépjek, bár lehet, hogy szívesen fogadnák, nem tudom.
Ha ősszel Budapesten Karácsony Gergely nyerne, javulna a két város kapcsolata? Vagy Tarlós Istvánnal is jó a viszony?
Karácsony Gergellyel nagyon jó viszonyban vagyunk, a személyes együttműködésünk biztosan kiváló lenne. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelenlegi főpolgármesteri vezetéssel is korrekt az együttműködés. Most sokan meg fognak az ellenzéki oldalról dorgálni, de tény, hogy a nagy beruházásunk, ami közös volt a fővárossal, a budaörsi szennyvíztelep felszámolása és a város bekötése a budapesti hálózatba, korrekt módon valósult meg. Sok mindenben egymásra vagyunk utalva, és jobb lenne, ha még többet tudnánk együttműködni, de hát ott is a politikai csatározások vonják el a figyelmet a lényegről.
Felmerült a neve egy esetleges ellenzéki kormányzatban mint önkormányzati miniszteré. Vállalna ilyen pozíciót, ha nem nyer a Fidesz 2022-ben és felkérnék rá?
Valóban, támogattam Karácsony Gergely 2018-as kampányát, tagja voltam a tanácsadó testületének, és az úgynevezett árnyékkormány önkormányzati tárcáját bízták rám. Nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt. De nem volt szándékom Budaörsöt elhagyni, ezt akkor is világossá tettem. Hogy mit hoz a jövő, nehéz kiszámítani. Két dolog nem létezik, a politikában különösen nem, a soha és a mindig. Ha tehetek azért, hogy ez egy jobb ország legyen, minden igyekezetemmel ezen leszek. Ma úgy látom, azzal teszem a legtöbbet, ha Budaörsön folytatom a megkezdett munkát.
Nem tart attól, hogy a kormány egyszer bekeményít majd Budaörssel szemben, ami rebellis város Magyarország egységesnek tűnő szövetében? Voltak már barátságtalan lépések, mint a járási hivatal Budakeszire költöztetése, az autópályadíj bevezetése az M1-M7 bevezetőn vagy épp az iskolafenntartásért cserébe a jómódú településektől beszedett szolidaritási hozzájárulás, de ön mondta, hogy mindig új határokat lép át a kormány.
Nálunk jártak az unió tisztviselői, akik országjelentéseket készítenek. Az egyikük a Sienai Egyetem professzora volt, aki azt mondta, nem hiszi, hogy létezik még egy európai város, ami egyetlen fillér állami támogatást sem kap. Mondtam neki, hogy a helyzet még rosszabb, mert el is vesznek a saját bevételeinkből.
Ezzel kapcsolatban bírósághoz fordultunk. E tekintetben is rebellis város vagyunk, mertük az érdekeinket képviselni. Első fokon megnyertük a pert, ehhez képest másodfokon azt mondta a bíróság, hogy csak az Alkotmánybíróság ítélheti meg, törvényt sért-e az állam. Ez persze nem így van, mert kártérítési pert természetesen el lehet bírálni. Mivel az AB-hoz közvetlenül az önkormányzat nem fordulhat, parlamenti képviselők nyújtottak be egy beadványt. Az AB csak azt a részét vizsgálta, hogy ütközik-e uniós jogelvvel az a törvényhely, ami a szolidaritási adóról szól. Szerintük nem ütközik. Kíváncsi leszek, hogyha a strasbourgi bíróság befogadja a keresetünket, mit szól majd ehhez, illetve az országjelentés mit fog tartalmazni, mert a rapportőrök elég világosan értelmezték ezt a kérdést.
A Budaörsöt ebben az ügyben ért kritika szerint helyes dolog, ha az ország egyik leggazdagabb települése milliárdokkal beszáll az államkasszába, hogy a szegényebbeken segítsen. Nincs igazuk azoknak, akik ezt hangoztatják?
Ezt a populista megközelítést alkalmazza a Fidesz, csakhogy van ezzel egy nagy probléma. A rendszerváltáskor a települések bevételének jelentős része állami forrásból származott. Ez elkezdett csökkenni, de még ma is 30-40 százalék jön az államtól. Ezen felül a települések a saját bevételeikből kiegészíthetik az állami feladatokra kapott forrásokat, és azokat szabadon használhatják föl. Az első Fidesz-kormány óta úgy van, hogy az állami normatívát lecsökkentették ott, ahol az adóerő-képesség magas. Az rendben van, hogy az állam különbséget tesz jómódú és kevésbé jómódú település között. De itt tripla megsarcolásról van szó, mert eljutottunk odáig, hogy egyetlen fillért sem kapunk, Budaörs nettó befizető az államkasszába, sőt el is vonnak tőlünk. Az Európai Unió is legfeljebb a támogatás mértékét csökkentheti egy tagállamnál, de a saját bevételeit nem veheti el. A szolidaritási elv bőven működik azzal, hogy van település, ahol a költségvetés 100 százaléka állami forrásból származik, és van, ahol nagyon kevés az állami támogatás.
Ehhez képest még el is vonnak a saját adóbevételünkből, ami törvénytelen. Hisz az önkormányzati törvény és az alaptörvény is rögzíti, hogy az önkormányzati vagyon nem elvonható, arról csak az önkormányzat rendelkezhet, és ebbe a körbe sorolja a saját bevételeket is. Ha az a kérdés, hogy szolidárisak vagyunk-e, akkor igen, de itt nem erről van szó. Ráadásul szívesen megnézném, hogy a tőlünk elvett évi 2,3 milliárd forint tényleg kistelepülések támogatására megy-e. Én nem látom, hogy az elmaradott térségek nagyon fejlődnének. Egyre jobban leszakadnak sajnos.
Erről kimutatást nem kértek?
Ön szerint válaszolnának rá? Olyan kimutatást kértünk, hogy a tankerületi központ mennyit fordít egy évben az iskoláinkra, de ezt se kaptuk meg. Amikor ezért bírósághoz fordultunk, azért buktuk el a pert, mert azzal érvelt a tankerület, hogy ugyan törvényi kötelezettsége lett volna elkészíteni a kimutatást, de nem készítette el mégsem, így nem is tudta volna odaadni. Ezt a bíróság elfogadta. Erre mit lehet mondani? Jogállamban ilyen nincs.
Ha már oktatás: Budaörsön két iskola igazgatói pályázatát dobta vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de némi hadakozás és üzengetés után egy évre meghosszabbították az igazgatók mandátumát. Ha az lejár, milyen eszközei lesznek a városnak, hogy elérje a maradásukat?
Annyira irracionális ez a történet. A rendszerváltástól nálunk az oktatási intézmények fejlesztése, bővítése alapvetés volt. 15-20 éve még a mi nyálunk csorgott, amikor a német testvérvárosban jártunk, most már ők mondják, hogy irigykednek a mi intézményeinkre. Minden nagyképűség nélkül elmondhatjuk, hogy amikor bevezették a mindennapos testnevelést, nem azon kellett agyalni, hogy a lépcsőházban fognak-e futkározni a gyerekek, hanem minden óvodában volt tornaszoba, minden iskolának volt megfelelő csarnoka. Mind technikai szinten, mind a pedagógusok juttatásait illetően magas színvonalon láttuk el az iskoláinkat. Nem Budaörs volt az egyetlen, sok településen kiemelt kérdés az oktatás, sőt sok település szeretett volna így tenni, de önhibáján kívül nem tudott.
Két lépésben államosítottak: először elvették a fenntartást, aztán a működtetést. Annyi jogot még hagytak ez év nyaráig az érintetteknek, hogy véleményezhettek. Az igazgatói pályázatoknál a szülői munkaközösség, a dolgozók, a pedagógusok véleményét figyelembe vettük. Egyszer volt csak konfliktus, amikor a fideszes többségű képviselő-testület szeretett volna egy olyan igazgatót kinevezni, akit nem támogatott a tantestület. Az önrendelkezés lényege, hogy egy adott helyi közösség tudja, hogy mire van szüksége. Ezt egy minisztériumból nem lehet eldönteni. Nincs miről vitázni egy olyan szituációban, amikor tanárhiány van, az iskolaigazgatói pályázatokra kevesen jelentkeznek. Két olyan intézményről beszélünk, ami az elmúlt 5-10 évben fantasztikus eredményeket ért el. Két igazgató pályázik, mindkettejüket maximálisan támogatja az összes véleményező fórum. Ezek után visszadobják a pályázatukat azzal, hogy nem tartják elég meggyőzőnek. Ha a két igazgató cinikusan annyit írt volna, mint a Fidesz a választási programjában, hogy „Folytatjuk!”, az is bőven elég lett volna.
Ez az utolsó lépés mutatja, hogy nem bírják elviselni az autonómiát. A törvényből most már kikerült, hogy ezeknek a fórumoknak a véleményét ki kell kérni, innentől politikai alapon lehet bárkit kinevezni, úgy, mint a tanácsi időkben. Pontosan tudták, hogy szeptembertől indul az új tanév, valakinek megbízást kell adni, megadták hát a két hivatalban lévő igazgatónak, de az öt helyett egy évre. Ez mérhetetlenül megalázó, ráadásul a Herman Ottó Általános Iskolában az előző tanévben is ez történt. Nehéz nem észrevenni, hogy Budaörsön szabadabb a levegő, az értelmiségiek és intézményvezetők meg merik fogalmazni a véleményüket, elmondták, hogy a pedagógusok juttatásainál hogyan lettek félrevezetve, hogyan szüntetik meg a tanszabadságot és ezzel a tanárok kreativitását.
A két igazgató milyen hangulatban van? Akarnak a most megadott egy éven túl is maradni, vagy belefáradtak a harcba?
Egyikükkel beszéltem röviden. Amikor a gimnázium igazgatója, Árendás Péter megtudta, hogy a pályázatát visszadobták, felhívott azzal, hogy úgy helyes, ha ezt tőle tudom. Akkor még nem tudtuk, hogy egy évre mégis meg fogják hosszabbítani a megbízatását. Két köztiszteletben álló emberről van szó. Egy olyan országban, ahol az oktatás bajban van, öröm ezekbe az iskolákba elmenni. Nem véletlen, hogy nagyon sok kormánypárti is azért dolgozik, hogy a gyereke bekerüljön az Illyésbe. Ott értéket közvetítenek, de nem csak egyfélét. A liberális szó ott nem azt jelenti, hogy rájuk erőltetnek egyfajta nézetrendszert, hanem mindenféle nézetnek, vitának és vitakultúrának a lehetősége is terítéken van. Nemrég fogalmazott úgy Árendás Péter, hogy „egy bizonyos kor után az embernek el kell döntenie, hogy érdekek vagy értékek mentén él”. Hogy ő hogy fog dönteni egy év után, azt nem tudom, de fideszes körökből eljutott hozzám, a cél az, hogy mivel egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt az igazgató úr, minden fájdalom nélkül lehet majd azt mondani, hogy viszontlátásra. Turcsik Viktor álláspontját a médiából ismerem. Azt mondta, hogy szereti ezt a munkát, a tantestülettel remekül együtt dolgoznak, nincs szándéka abbahagyni, amíg hagyják, ő dolgozik.
Bár nem olyan látványosan, de Gödöllőhöz hasonlóan, Budaörsön is volt némi hulladékválság, nagy késésekkel szállították el a szemetet. Hol tart most az ügy?
Sok a panasz, de nem akarok Érdre mutogatni, az nagyon olcsó lenne. Nekik is nyűg az, hogy rájuk lett tukmálva egy olyan konzorcium létrehozása, amiben nekik kell ellátni azt a feladatot, amihez elégtelen forrást kapnak az állami NHKV-től. Ez az utólagos finanszírozás agyrém, sokszor nem is annyit kapnak, amennyi a tényleges költség. Eközben sok gond van a zöldhulladék elszállításával, a lomtalanítással. De látom a szándékot, és hogy tesznek a problémák megoldásáért, most egyébként csomó új eszközük lesz.
A politikai csörtéket élvezi?
Azt szívesen elhagynám. Sokkal jobban szeretem azt a munkát, ami épít, és jobban szeretek együttműködni, de vannak, akikkel nehéz. A 2014-es választási kampányban azt mondtam, hogy az alpolgármesteri széket fel fogom ajánlani a 2014-ig tartó ciklus helyi fideszes frakcióvezetőjének. Ezt meg is tettem, ő el is fogadta, majd rávették arra, hogy hagyja el a Fideszt. Nem nagyon van mód párbeszédre, csak diktátumok vannak, az érdemi egyeztetés és együttműködés rendkívül nehéz.
A közelgő önkormányzati választás előtt mennyire brutális kampányra készül, mennyire próbálkozhatnak majd az ellenfelek karaktergyilkossággal, ügyek előrángatásával, mint a budaörsi uszodáé volt? (Az uszoda generálkivitelezője csődbe ment, a helyi Fidesz feleslegesnek mondott kifizetések miatt feljelentette az önkormányzatot, de a bíróság megállapította, hogy vagyoni kár nem érte a várost, nem valósult meg bűncselekmény.)
Az uszodaügy kapcsán valóban volt sok gondunk, csak nem úgy, ahogy megpróbálták beállítani. Rengeteg problémám volt azzal, ami és ahogyan történt, szerettem volna, ha az a beruházás minél jobban és gyorsabban valósul meg. De látjuk, hogy Karácsony Gergőnél folyamatosan rángatnak elő mindenféle „botrányokat”, most lebukott azzal, hogy Balatonfüreden evett egy süteményt egy cukrászdában. Mérhetetlenül aljas az is, amit Donáth Annával művelnek. Elképesztő dolgok történnek,
Milyen most a viszonya a helyi Fidesz-KDNP-vel? Mit tud a tavaly novemberi feloszlatás utáni újjászervezésről, kik az új helyi káderek?
Nincs érdemi kapcsolatom velük, annyit látok, hogy a szervezeten belül iszonyú feszültségek vannak. Tavaly elzavartak mindenkit, sokáig azt lehetett tudni, hogy nincs is szervezet, aztán valami lett, de nem tudom, ki az, aki kimaradt belőle. Nem álltak ki még azzal, hol ki lesz a jelöltjük. Csak annyit tudni, hogy a polgármesterjelöltjük Czuczor Gergely. Korábban a Fidesz önkormányzati képviselője volt, aztán gründoltak egy egyházi, bencés iskolát Budaörsre, aminek az igazgatója lett. Egyébként Pannonhalmát nagyon tisztelem, de ez azért egy érdekes történet volt. Egy önkormányzati épületről van szó, amiben művészeti iskolát szerettünk volna létrehozni, ez akkor nem sikerült. Ehelyett a KDNP-sek a 2014 előtti, jobboldali többségű testületben úgy gondolták, milyen jó lenne itt egy egyházi fenntartású iskola. Azt, hogy maguknak szánják az igazgatói posztot, nem tudhattuk. Végül a szándékkal mi se mentünk szembe, a korábbi főapát, Várszegi Asztrik nagyon tiszteletreméltó személyisége a katolikus egyháznak. Az más kérdés, hogy
Mi a véleménye a Budaörsről a parlamentbe került Ritter Imre tevékenységéről, aki egykor Fidesz-támogatta helyi polgármesterjelölt volt, most pedig a német nemzetiséget képviseli, és szinte mindig megszavazza a fideszes indítványokat?
Szomorú a tapasztalat. Persze nagyon nem lepett meg. Valóban volt ő Budaörsön a Fidesz polgármesterjelöltje is. Nem hiszem, hogy a nemzetiségi képviselet azonos lenne a kormánypárti szavazatok biztosításával. Legjobban az fáj, hogy a Budaörsöt vagy épp az akadémiát súlyosan érintő kérdésekben vagy néma maradt, vagy meg is szavazta az elfogadhatatlan előterjesztéseket.
Jönni fog-e valaha gyorsvasút Budaörsre? Szó volt már a 4-es metróról és az újraélesztett HÉV-ről is, ami régen a 41-es villamos vonalának folytatásaként járt Budaörs központjáig.
Szerintem az elmúlt három évtized összes kormányának szégyene, hogy nem értették meg, hogyan működik egy modern európai nagyváros és agglomerációjának közlekedése. A nyugati agglomerációban, amely egészen Bicskéig tart, nincs egy normális, mondjuk 20 percenként közlekedő járatokkal működő kötöttpályás vonal. Ha csak alacsony padlós vonatok járnának 20 percenként, arra városon belül lehetne ráhordani az utasokat. Nálunk a lakosoknak ingyenes a helyi busz, ezzel környezetvédelmi célunk is van, illetve az intézmények összekötésének van még értelme. Minél többen járnak kerékpárral és közösségi közlekedéssel, annál jobb.
Ahogy egy párizsi elővárosban láttam, ott nincs is igazi nagy autós parkoló az RER-megállók mellett, ahol van, ott jó drága, inkább kerékpáros parkolók vannak. A busz pedig rendszeresen odaviszi az utasokat. Ezzel a fővárosi közlekedés egy jelentős problémája is megoldódna, és nem a dugódíjról kéne évente vitákat folytatni, hanem ezt a kérdést megoldani. Amikor még csak tervek voltak a 4-es metróról, késhegyre menő vitáink voltak arról, hogy kijöjjön az elővárosba a kötöttpályás közlekedés. Ha nem jön ki, nem fogják tudni megfogni azt a gépjárműforgalmat, ami Budapestre zúdul. Szerintem elég reggelente kimenni és megnézni az M1-M7-es autópályát, ami képtelen elvinni ezt a forgalmat. Nálunk még az egyetlen körgyűrű sem fejeződött be, pedig annyiszor megígérték.
Apropó M0-s: mit szól ahhoz az új tervhez, hogy a leendő M10-es úton és a Zsámbéki-medencén át, mintegy zsákszerűen zárnák be a körgyűrűt?
Az a gyűrű, ami nem záródik be, az nem gyűrű. A Zsámbéki-medence bekötése azért is érdekes, mert a NER-hez köthető vállalkozásoknak mintha ez jelenthetne megoldást, de a többi településnek nem.
2030-ra hogy fog kinézni Budaörs?
Jelentős változást nem szeretnénk, sőt azt a nyomást érezzük, hogy nagy lakosságszámbeli növekedést nem akarnak az emberek. Most már a magasabb hozzáadott értékű piaci szereplők azok, akik tudják a város fejlődését biztosítani. Abból élünk, amit az itt működő cégek megtermelnek, sőt abból is elvesz törvénytelenül az állam. Mellesleg minden létező uniós forrásra pályázunk, főleg a megújuló energiás pályázatokon indultunk. Igyekszünk megőrizni azt, amitől jó itt élni. Békés, természetközeli környezet, jó infrastruktúra, magas szintű szolgáltatások.
A következő ötéves ciklusra mik a város legégetőbb, megoldás után kiáltó gondjai?
Jóllehet, sajnos ma már az állam az oktatási intézmények fenntartója és működtetője, de a gyereklétszám Budaörsön emelkedett az elmúlt időszakban, és ehhez az intézményhálózattal fel kell zárkózni. Az egészségügyi ellátás országos szinten katasztrofális. Nekünk sikerült olyan modellt megvalósítani, ahol az ingyenes ellátórendszer jól tud működni magánosítva, ezt pedig fejleszteni szeretnénk, minél több olyan szolgáltatást nyújtani, ami miatt nem kell a fővárosba menni: diagnosztika, szakorvosi ellátás. Alapvetően a cél, hogy megőrizzük ezt a nyugodt, csendes, kulturált, de minden szolgáltatást európai szinten megadó kertvárosias települést.
Fel van-e készülve ez a közel 30 ezres város egy franciaországihoz hasonló, közel 45 fokos hőhullámra vagy a klímaváltozás más következményeire?
Leszigeteltük a panelházakat, rengeteg zöldfelületünk van és megvásároltunk több hektárnyi erdőt a Törökugrató déli lejtőjén. Megőriztük erdőnek és kiépítettünk itt egy tanösvényt. Nyilván a magántulajdonban lévő olyan területeket, amik beépítési lehetőséget jelentenek, nem tudjuk visszaváltoztatni. Viszont a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése az egyik legfontosabb eszköz a klímaváltozás megfékezésében. Csatlakoztunk ahhoz a kezdeményezéshez, ami 2050-re a nulla kibocsátást célozza meg. Ez nagyon ambiciózus terv, nem lesz könnyű feladat. Rossz nézni az olyan nagy államok tevékenységét, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Emiatt sokan mondják, hogy én egyedül mit tehetnék, és gondolhatják így a kisvárosok is. De ez helytelen hozzáállás. Egyéni és
közösségi szinten is mindent meg kell tenni a környezeti terhelés csökkentéséért. Jó lenne az is, ha lennének olyan programok, amik a nem iparosított technológiával épült ingatlanoknál még vonzóbbá tennék, hogy egyre inkább saját maguk termeljék meg a felhasznált energiájukat.
Sok támadás érte a városvezetést a természetpusztító építkezések miatt, a védett Kőhegyből például kimarkoltak egy nagy darabot az építők, emiatt tüntetés is volt.
Az a furcsaság Budaörsön, hogy minden építkezés tájrombolás. Ez egy olyan csodálatosan hegyes-völgyes vidék, hogy ha itt bárki bárhol bármit épít, az tájrombolás addig, amíg be nem fejezi. Itt egy olyan történetről volt szó, ahol az ingatlantulajdonos túlterjeszkedett a saját területén, és ez tényleg védett területet érintett. De csak akkor tudsz ez ellen tenni, ha a baj megtörtént. Mert ha valaki a saját tulajdonán engedéllyel épít valamit, azzal nincs mit tenni. Nem volt építéshatósági jogkörünk, azt Budakeszi és Érd látja el. Én fordultam az érdi építésfelügyelethez azért, hogy az építkezést leállítsuk. Addigra olyan területen is végeztek földmunkákat, ahol nem lett volna szabad, és szerintem az engedélyükkel sem volt minden rendben. Ma az a helyzet általában, hogy 300 négyzetméterig nem is kell engedély, nem is láthat bele az önkormányzat abba, mi történik.
Az NB II-es Budaörs focicsapata jó ideje Tatabányán játszik otthon, mivel épül az új pálya. Mikor készül el a stadion?
Szerintem őszre. De ne egy túldimenzionált stadionra gondoljunk, amire sok példa van országszerte. Borzasztó nehéz erről beszélni, mert tiszteletre méltó, amit a budaörsi csapat elért, másfelől ott van, ami a magyar focit körülveszi. Nem szeretném, ha ez bárkiben olyat váltana ki, hogy „tessék, már ez is a focival akar kampányolni”! De tényleg, amit ez a csapat tavaly elért idegen pályán, hogy az NB II-ből majdnem feljutottak, a kupából kiverték a Diósgyőrt, mindezt minimális pénzből, az csoda. Este épp megyek az MTK-pályára (az 1-1-re végződött meccs előtt készült az interjú – a szerk.), bár nem azért, mert feljutottunk, hanem mert az MTK kiesett. Becsülöm a munkát, ami náluk történik, és aggódva nézem, hogy ebben a taós sztoriban hogyan kell lavírozni. Lehet, hogy jobb, ha bele se látok.
Indult-e az idei Kékszalagon?
Vitorlázás közben az egyik barátom mondta azt, hogy a Balaton az a víz, amelyik bárkivel meg tudja utáltatni a vitorlázást. Persze poénból mondta, és ugyanúgy szeret a tavon vitorlázni, mint én. Elképesztően szélmentes volt az idei Kékszalag. Hozzáteszem, engem meg szoktak azzal találni, hogy luxussport, amit űzök, holott egy 40 éves vitorlásom van, amit a saját munkámmal tettem olyanná, hogy harcképes volt egy Kékszalagon is. A versenyen jó helyen voltunk, a saját hajóosztályunkban a harmadik-negyedik helyen mentünk, vagyis álltunk a szélcsendben. Háromszáz hajó nem tudta befejezni a versenyt, akikkel pedig versenyben voltunk, szombat reggel 7-8 között futottak be, egy-két órával a 48 órás szintidő előtt. A csapatunk egyik emberének reggel 6-kor ment a repülője, Vonyarcvashegynél pedig reménytelen szélcsend volt, szóval fel kellett adnunk.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
