A szombat este, Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő által tolmácsolt közlés szerint “a Szentatya elhunyt ezen az este 21 óra 37 perckor, magánlakosztályában. A II. János Pál által 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici gregis apostoli konstitúció által előírt minden szükséges eljárás megkezdődött”. E konstitúció szabályozza a Szent Péter trónjának megüresedése esetén szükséges teendőket és az új pápa megválasztását is.
A katolikus egyház camerlengója (kamarása), Eduardo Martinez Somalo spanyol bíboros győződött meg a 85 éves pápa elhunytáról, a halottban hivatalosan azonosítva II. János Pál pápát. Karol Wojtyla ujjáról lehúzták a pápai gyűrűt, amely az elhunyt pápa uralkodásának végét hivatott jelezni.
II. János Pál több hónapja betegeskedett, az utóbbi időben több kórházi kezelésen is átesett. Az egyházfő állapota csütörtökön fordult válságosra, ekkor az utolsó kenetet is feladták neki. A pápán még februárban hajtottak végre gégemetszést légzési nehézségei miatt; orvosai csütörtökön úgy döntöttek, táplálását egy, az orrán át levezetett gyomorszondával tudják megoldani. A szonda behelyezése után azonban a pápa húgyúti gyulladást kapott – a gyulladás hatására pedig II. János Pál keringése összeomlott, szíve többször leállt. Péntek reggelre az egyházfő visszanyerte eszméletét, de állapota továbbra is válságos maradt, magas lázzal küzdött.
II. János Pál pápa tudatában van annak, hogy haldoklik és elbúcsúzott Joseph Ratzinger bíborostól, a hittani kongregáció vezetőjétől – jelentette szombat délelőtt a Sky Italia olasz hírtelevízió. “Tudja, hogy megy az Úrhoz. Búcsút vett tőlem és köszönetet mondott az utóbbi években végzett munkámért” – idézte a német bíborost a Sky Italia.
Erdő Péter: II. János Pálnak nincs alternatívája
II. János Pál nagy pápa volt, aki hosszú időre meghatározza az egyház életét és talán bizonyos szempontból a világét is – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a távirati irodának, miután a Vatikánban megerősítették a katolikus egyházfő halálhírét. Erdő Péter közölte: a katolikus egyházfő sok utazásával, a tömegtájékoztatásban való jelenlétével és rendíthetetlen nyitottságával megújította a pápaság arculatát.
“Elpusztíthatatlan optimizmus és az a bizonyos nyitottság” – jellemezte a bíboros II. János Pál örökségét. A pápa nem tudott ellenséges lenni senkivel szemben, és ezt mindenképp meg kell tanulnunk tőle – mondta a magyar katolikus egyház vezetője az MTI-nek.
“Örök emlék marad, hogy mennyire a szívügye volt a pápának az ortodoxiával való párbeszéd, sőt nem csak az ökumenikus párbeszéd, hanem a vallások közti párbeszéd is” – jelentette ki Erdő Péter, és emlékeztetett: II. János Pál volt az első pápa, aki elment a római zsinagógába és Damaszkuszban a mecsetbe, így nem véletlen, hogy az utolsó napokban zsidók és mohamedánok is imádkoztak érte.
A konklávén elődje, Paskai László mellet részt vevő Erdő Péter elmondta: majdnem minden magyar püspököt II. János Pál nevezett ki, és ő volt az első pápa, aki Magyarországra látogatott. A pápának nincs alternatívája; II. János Pál olyan nagy személyiség volt, hogy nincs olyan érezhető, jelentős mozgalom vagy elképzelés, ami komolyan különbözne az övétől – mondta a bíboros, prímás.
Készülnek a pápaválasztásra
A pápa halálának bejelentése után szentmisét celebráltak a római Szent Péter székesegyházban II. János Pál lelki üdvéért. Az egyházfő elhunyta után vörösbe öltözik a Vatikán, a pápától három napon át, a temetésig lehet búcsút venni a Szent Péter bazilikában, míg a bíborosok kilenc napig gyászolnak.
|
II. János Pál calcuttai Teréz anyával
II. János Pál életrajza
A lengyel származású II. János Pál több mint 450 év után az első nem olasz pápa volt. Karol Jósef Wojtyla néven a Krakkóhoz közeli Wadowice városban született 1920. május 18-án, iskoláit szülővárosában végezte. 1938 nyarán apjával Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetem bölcsész szakos hallgatója lett.
Teológiai tanulmányait titokban kezdte a krakkói érsekség földalatti szemináriumában, 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek lett. 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án Szent Péter apostol 263. utódjává választották. II. János Pál pápa csaknem másfélszáz lelkipásztori útja közül kettő vezetett Magyarországra, 1991-ben és 1996-ban.
Progresszív és konzervatív pápa volt
II. János Pál politikai és egyháztörténeti jelentősége is vitathatatlan. A II. vatikáni zsinat eszmerendszerét követő, modern pápa volt, aki egyházán belül ugyanakkor konzervatívan hierarchikus rendet követelt.
„Mind történelmileg, mind a római katolikus egyházon belül maradandót alkotott. A kelet-európai rendszerek összeomlásában például vitathatatlan szerepe volt” – mondta Wildmann János teológus a FigyelőNetnek. “Ami az egyházat illeti, gyökeres gondolkodásbeli változást hozott. Ellentétben elődeivel, ő nem katolikus, hanem demokratikus Európában gondolkodott. Amelyben természetesen kiemelt és privilegizált szerepet szánt a római katolikus egyháznak.”
A teológus elmondta, II. János Pál meggyőződése volt ugyanis, hogy a katolicizmus sokat adhat Európának, sőt, az újabb és újabb kihívásokkal csak az erős katolikus öntudat veheti fel a harcot. „A katolikus eszme erősítéséért, külső modernizmusával ellentétben, az egyházon belül nagyon szorosra zárta a sorokat, semmilyen elhajlást nem tűrt el. Hierarchizált, centralizált pápai intézményt hozott létre” – mondta Wildmann János. – “A pápaságot hangsúlyozva igyekezett háttérbe szorítani a püspöki kart, és a laikusokat is próbálta keretek között tartani, sokkal jobban, mint ahogy arra a II. vatikáni zsinat lehetőséget adott. Ugyanezt a konzervativizmust mutatja a nők pappá szentelésének egyértelmű elutasítása is.” A teológus hangsúlyozta: pápasága és személyisége is rendkívül ellentmondásos volt, kétségtelenül progresszív szerepe ellenére konzervativizmus jellemezte.
