Furcsa módját választotta az ügyfelekkel való párbeszédnek a tavaly nyár óta a brókerbotrányban vergődő K&H Bank vezetése. A Figyelő kérésére az érdemi interjú lehetőségét immár többször is visszautasító John Hollows vezérigazgató a Napi Gazdaság számára adott, a bankszektor tavalyi évét értékelő interjújában afféle mellékszálként említette meg, hogy brókercégénél, a K&H Equitiesnél véget ért az ügyfelek kártalanítási folyamatának első szakasza.
Perek
A Figyelőnek nyilatkozó Magyar György ügyvéd egyelőre csak azt erősítette meg a vezérigazgató szavaira reagálva, hogy eddig az általa képviselt nagybefektetőknek sem szóbeli, sem írásbeli ajánlatot nem tett a K&H Bank, és azt érzékeltette, hogy a Kulcsár Attila által elkészített, kuncsaftjai által hivatalosnak tekintett kimutatásokhoz ragaszkodnak, igazuk érdekében pedig a bíróság elé is hajlandóak lennének kiállni. A K&H a Figyelőnek a jogos követelések pontos definíciójára vonatkozó kérdésére pedig azt sejtette, hogy ilyen perek nem kizárhatók, hiszen a pénzintézet a Kulcsár által elkészített papírok alapján számolgató ügyfélkövetelésekből is csak azokat fogadja be, „amelyek valós bizonylatokkal megfelelően dokumentálhatók és alátámaszthatók”.
A sikkasztás gyanújával bécsi előzetes őrizetben lévő egykori befektetési tanácsadó, Kulcsár Attila kuncsaftjai közül többekkel – a vezérigazgató szavai szerint azokkal, „amelyek számlaforgalmához kétség nem fért és sikerült velük megegyezni a követelésük összege tekintetében” – írásba foglalják a megállapodást az elkövetkező hetekben. Azon ügyfelek követelését viszont, amelyeknél a pénzmozgások bejelentéskötelesek lettek volna, a bank elutasítja. Az ügyfelek harmadik csoportját a vezérigazgató szerint azok alkotják, akik nem fogadják el a K&H által kínált megegyezés feltételeit, az esetükben a bíróság dönt a követelés nagyságáról.
Az interjú az első hivatalos, nyilvános kifejtése volt annak, a botrány kitörése óta a bank által hangoztatott kijelentésnek, amely szerint „minden jogos követelést” kielégítenek. Ilyen formájában tehát inkább taktikai húzásnak számít a rázósabb (az egyezséget egyelőre elutasító, a médiában ügyvédjeik útján immár többször hangosan megnyilatkozó) ügyfelekkel folytatott tárgyalások során, mintsem érdemi kijelentésnek. John Hollows szavai ráadásul bepillantást engedtek abba a milliárdos téttel zajló játszmába, amely az ügyfelek és a bank között gyökeresen más taktika szerint zajlik.
Időtényező
A bank egyszerre húzná is az időt és sietne is a megegyezésekkel. Egyik oldalról ugyanis az az érdeke, hogy maximálisan kitöltse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által megengedett időkeretet, amely – többszöri hosszabbítás után – a mostani állás szerint március 31-éig mondja ki a brókercég részleges felfüggesztését: eddig ad haladékot az ügyfelekkel történő megegyezésre. Időközben ugyan – szintén számos halasztás után – január 31-ére kellett úgynevezett helyreállítási tervet készíteni, amely részletezi a működőképességét lehetővé tevő, a tőkehelyzet biztosítása érdekében végrehajtandó alaptőke-emelés menetét, időpontját, illetve tartalmazná a követelések, kötelezettségek teljes körű minősítését, a megfelelő céltartalék képzésének menetrendjét.
John Hollows a már idézett nyilatkozatában ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy a bank mindenképpen képes a követeléseket kielégíteni, s megemlítette a 22,7 milliárd forintos decemberi tőkeemelést, melynek nagyobb része ugyan a bank további növekedését hivatott finanszírozni, de fedezetet biztosít az Equities tőkéjének emeléséhez is. Így a bank február 2-i hatállyal 666666 forinttal emelte meg az Equities alaptőkéjét, míg a brókercég saját tőkéjét 8,6 milliárd forinttal növelte.
A nagy tétre menő kérdés azonban éppen az, hogy az ügyfelekkel folytatott egyezkedésekkel párhuzamosan zajló rendőrségi vizsgálat időközben felszínre hoz-e olyan információkat, amelyek egyes kuncsaftok követelését kétségessé teszik. A gyanú szerint ugyanis lehetnek közöttük olyanok, akik összejátszottak a sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilával (s a papíron kimutatott veszteség nagy része így az érdekkörükbe tartozó off-shore cégek számláján nyereségként jelent meg), vagy a számos hazai és külföldi vállalkozás számláján keresztül átmosott, végül arab pénzváltók által felvett összegekből készpénzben nekik is jutott. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetői legutóbbi sajtótájékoztatójukon ezzel egybecsengően éppen arról beszéltek, hogy a nyomozás új szakaszba lép, amelynek feladata az eddig összegyűjtött adatok elemzése és rendszerezése lesz, ennek keretében pedig újabb gyanúsítások is várhatók.
A sajtón keresztül
A másik oldalon persze a bank abban érdekelt, hogy a botrány minél előbb lezáruljon, minél kevésbé terhelje a mindennapokat és a felfüggesztett brókercég – amely egyébként időközben a holland ABN Amro részesedését megvásárló K&H kezébe került – szintén visszatérhessen a piacra. Erre igyekeznek rájátszani a brókercéggel egyezkedő ügyfelek és az őket képviselő ügyvédek, akik hosszú ideig nem is tettek hivatalos panaszt az egyeztetések elhúzódása miatt a PSZÁF-nál, inkább a médiával „revolverezték” a bankot, az újságokat használták fel érdekeik képviseletére.
Ebben a harcukban több napilap is partner volt, amelyek – kiszivárogtatott értesülésekre hivatkozva – arról cikkeztek, hogy a K&H „nem nagyvonalú” az ügyfeleivel; arról írtak, hogy mikor, hány százalékos ajánlatot tett a K&H, és ezt az ajánlatot miért nem tartják korrektnek az ügyvédek. Nem csoda hát, hogy az első hírek szerint még csak 2-3 százalékos nettó kamatot kínált a bank a brókerbotrány során bennragadt pénzük ellenében, amennyiben minden további követelésükről lemondanak, majd néhány nap múlva, legalábbis a beszámolók szerint, a licit 8 százalékra emelkedett.
