Orbán Viktor miniszterelnökként először 1999-ben tartott ország- vagy évértékelő beszédet, előtte egy alkalommal 1998-ban, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kérte fel arra, hogy – akkor még a Fidesz elnökeként – értékelje az évet. A mostani beszéd a harmadik lesz, melyet nem miniszterelnökként mond Orbán Viktor; a tapasztalatok szerint így annak hangvétele is kötetlenebb lesz, akárcsak a tavalyi évértékelőé.
A negyvenperces beszéd fő témája – a Magyar Hírlap értesülései szerint – az uniós csatlakozás lesz. A lap szerint az ellenzék vezetője a kabinet elmúlt éves munkáját az uniós csatlakozás szemszögéből értékeli, összehasonlítja Magyarországot a többi csatlakozó országgal, és azt ecseteli: milyen következményekkel jár majd a csatlakozás a lakosság számára. A lap szerint a beszéd, akárcsak tavaly, idén is tartalmaz majd humoros elemeket, „például a Rudas fürdőből ellesett anekdotákat”.
Miről szóltak az eddigi beszédek?
• Öt éve tartott első országértékelő beszédében Orbán Viktor a közeli NATO-csatlakozás jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva: Magyarország mindig arra törekedett, hogy egyenrangú félként legyen részese a nyugati védelmi rendszernek. Ostorozta a korábbi kormány gazdaságpolitikáját, a Bokros-csomagot és hangsúlyozta: kormánya 1998-ban gyökeresen új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés áll.
• 2000 februárjában már arról beszélt a Vigadóban, hogy korszakhatár volt az 1999-es év, “a rendszerváltás utolsó éve”, amikor az átmenet véget ért. A kormányfő ekkor hirdette meg “három gyerek, három szoba, négy kerék” szlogennel a gazdasági növekedés mellett a családok támogatását középpontba állító gazdaságpolitikát.
• 2001 februárjában tartott értékelő beszédében a gazdaság előző évi teljesítményét 1990 óta a legsikeresebbnek nevezte. “Magyarország ma egy olyan hajóhoz hasonlít, amelynek alkatrészeit sikeresen kicseréltük, ahová nem szivárog a víz, ahol az eresztékek biztosan tartanak, a fedélzeten lévők újra látják az értelmét a munkájuknak, s mintha a kapitányi hídon is állnának emberek” – mondta.
• 2002-ben aztán, a választás évében a következő négy évre határozta meg céljait Orbán Viktor. Közölte: az erőteljes gazdasági növekedés eredményeképpen 2006-ra elérhető lesz, hogy a magyar polgárok átlagos keresete megkétszereződjön; 2006-ig célként tűzte ki a teljes foglalkoztatottság elérését, a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését, valamint a szociális bérlakások számának emelését.
• 2003-ban, immár ellenzéki politikusként, Orbán Viktor letette voksát az EU-csatlakozás mellett és visszautasította, hogy “euroszkepticizmussal vádolják a józan felvetéseket megfogalmazókat”. Orbán a uniós csatlakozásról szóló népszavazás előestéjén azt mondta: „az érvek valamivel az igen felé billentik a mérleget”.
