Nagyvilág

Visszatér a politikába Orbán egyik nagy ellensége

Az Európai Unió jelenlegi elitjének uralma bizonyos szempontból mindenképp a vége felé közelít. Már csak azért is, mert a jövő évi választásokkal egyszerűen lejár egy rakás szervezet és vezető mandátuma.

Szinte biztosan nem indul újra Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöki posztjáért, és valószínűleg nem Donald Tusk lesz majd az Európai Tanács elnöke, ahogy most. Azt, hogy ki lesz helyettük, természetesen egyelőre nem tudni, bár vannak jelentkezők a posztokra. Annyi biztos, hogy azoknak a politikusoknak, akik eddig az EU vezető pozícióit töltötték be, valami újat kell majd találniuk. És most végre van is pár jel arra, hogy egyikük mit tervez csinálni.

Az Európai Uniónak jelenleg két fekete báránya van: Magyarország és Lengyelország. Persze vannak problémák más országokkal is. Olaszország komoly politikai kihívásokat okoz az új kormány hatalomralépése óta, Romániában pedig kaotikus a politikai helyzet, komoly a korrupció. De a két stabil bajkeverő az elmúlt pár évben Magyarország és Lengyelország volt.

Ez ugyanis az a két nemzet Európában, amely a legaktívabban próbálja meg rendszerszinten leépíteni a saját demokráciáját. Magyarország persze sokkal sikeresebb ebben, mert a Fidesz tényleg annyira dominálja a magyar belpolitikát, hogy szinte semmilyen ellensúly nem tudja visszafogni a túlkapásokat.

Jean-Claude Juncker és Donald Tusk
Fotó:Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP

Lengyel Fidesz

De ettől függetlenül a lengyelekkel is van probléma. A lengyel kormányt névleg nem, de a gyakorlatban mindenképp a Jog és Igazságosság vezetője, Jaroslaw Kaczynski kormányozza. A Jog és Igazságosság az elmúlt pár évben a magyar példához hasonlóan próbálta meg kivenni az ellenállást a lengyel belpolitika rendszeréből, de a legnagyobb botrány abból lett, amikor a komplett bírói kar felett szerették volna átvenni a hatalmat.

Ez úgy nézett volna ki, hogy a hatvan év feletti bírókat egyszerűen kényszernyugdíjazták volna, arra hivatkozva, hogy ezek a bírák már az előző rendszerekben is dolgoztak, ezért kompromittálhatók. Helyettük olyan fiatalokat jelöltek volna bíróknak, akik sokkal lojálisabbak a rendszerhez, mint az idősebbek. Valami hasonló történt volna az Alkotmánybírósággal is, csak ezt felhígították volna és a felügyeletét az igazságügyi miniszter, illetve később az elnök kapta volna meg. A volna ebben az esetben annyit jelent csak, hogy hiába fogadták el a törvényt, az Európai Bíróság egyelőre blokkolta azt, és jelenleg is folyik a harc, hogy ezt meg lehet-e csinálni egy uniós tagországban.

Lengyelország ellen pont ezért indította meg a Bizottság a hetes cikkely szerinti eljárás előkészítését. Ez az, amit nemrég az Európai Parlament Magyarország ellen is megindított, miután elfogadták a Sargentini-jelentést. A hetes cikkely egyébként kifejezetten az olyan országok, mint Magyarország és Lengyelország miatt született meg, és arra szolgál, hogy az EU-n belül legyen valami fegyelmezőeszköz is azon tagországok miatt, amelyek nem tartják be az unió törvényeit. Az EU ugyanis nem erre jött létre, és a lengyel és magyar kormányok ezt ki is használják.

Az EU a megszületésekor azt feltételezte, hogy a tagországok a saját jól felfogott érdekeik miatt tartják majd be az alapértékeket, nem azért, mert megfegyelmezik őket. A lengyelek ellen megindíott eljárásnak valamivel kisebb legitimációja van, mint a magyarok elleninek, hiszen utóbbiról volt egy konkrét szavazás az Európai Parlamentben, ahol demokratikusan megválasztott képviselők döntötték el, hogy meg akarják-e indítani az eljárást. Az Európai Bizottság ezzel szemben talán a legkevésbé demokratikus minden uniós szerv közül.

Bevédés

De a két eljárás várható kimenetele ugyanaz. Egyrészt évekig fognak tartani, több akadállyal, amelyeken bármikor elbukhatnak, másrészt végül az adott országon kívül minden másik ország egyöntetű szavazatára van szükség ahhoz, hogy elfogadják. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország esetében Magyarországnak, Magyarország esetében pedig Lengyelországnak is meg kellene szavaznia az eljárást, amivel végül elvennék az adott ország szavazati jogát a Tanácsban.

Ez nyilvánvalóan nem fog megtörténni.

Magyarország és Lengyelország többször is nyíltan kijelentette, hogy meg fogja akadályozni a másik felelősségrevonását az EU intézményeiben. Sőt, a két ország többnyire szövetséges az EU-n belül, bár a lengyelek a magyaroknál sokkal rosszabb viszonyt ápolnak Oroszországgal, és az, hogy a Fidesz mennyire közel áll az oroszokhoz, már a lengyeleknek sem szokott tetszeni.

Pont emiatt lesz érdekes, ha Donald Tusk tényleg visszatér a lengyel politikába. Márpedig úgy néz ki, tényleg visszatér.

Tusk a Polgári Platform kormányának miniszterelnöke volt, mielőtt az Európai Tanács elnöke lett. A PP végül egy akkor gigantikusnak tűnő korrupciós botrányba bukott bele, és ez nagyjából egyszerre történt azzal, hogy egyre komolyabb indulatok ébredtek a hagyományos elittel Európában és az Egyesült Államokban.

Miután az Európai Tanács elnöke lett, Tusk nagyon óvatosan viszonyult a lengyel belpolitikához. Legfeljebb akkor kritizálta a lengyel kormányt, amikor az uniós törvényeket nem tartotta be, és akkor is nagyon visszafogottan. Ehhez képest most rendesen belelendült.

November 11. a lengyel függetlenség és egyesülés napja. Tusk évek óta először mondott beszédet Lengyelországban politikai eseményen. Most pedig egyből azzal kezdte,

hogy a lengyeleknek fel kell lázadniuk napjaink bolsevikjai ellen.

Tusk szerint pedig napjaink bolsevikjait a Jog és Igazságosság vezetői jelentik. Tusk szerint Józef Pilsudski, aki kiverte Lengyelországból a szovjet erőket 1920-ban, le tudta győzni a bolsevikeket. Lech Walesa is le tudta győzni őket a rendszerváltás idején. Amikor ők megcsinálták, sokkal nehezebb dolguk volt. Így fogalmazott:

Napjaink bolsevikjait ennél sokkal könnyebb legyőzni.

Tusk azt is hozzátette, hogy

amikor a lengyelek egyesültek, mindig nyertek. Most is egyesülnünk kell.

Ez azért is érdekes, mert valószínűleg ez volt az a beszéd, amivel Tusk bejelentkezett a 2020 júniusi lengyel választásra mint a Polgári Platform miniszterelnök-jelöltje. Persze kérdés, hogy van-e bármi esélye a győzelemre. A PiS soha nem bánt olyan kesztyűs kézzel Tuskkal, mint fordítva, sőt, Kaczynski hazaárulásért és gyilkosságért is bíróság elé akarta állítani. Szerinte ugyanis Tusk felelős volt azért, hogy Kaczynski testvére meghalt, amikor Szmolenszk felett lezuhant a kormánygép, amin utazott. Ez persze teljesen alaptalan, és nem is ő az egyetlen, akit Kaczynski legyilkosozott a tragédia óta.

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Esélyek

Ráadásul szinte folyamatosan bíróság elé rángatják Tuskot egy olyan piramisjáték-ügy miatt, ami még a PP kormánya alatt történt. Legutóbb néhány hete hallgatták meg, órákon keresztül, az indulatos Tusk politikai cirkusznak nevezte az eljárást.

De a Polgári Platform messze nem olyan gyenge, mint a magyar ellenzéki pártok, és nem is esett teljesen szét a kormányváltás után, ezért innen akár még össze is lehetne szedni a lengyel ellenzéket.

Ha Tusk valamilyen meglepő módon hatalomra kerülne, az Orbánéknak kevésbé lenne jó. A jelenlegi lengyel kormánnyal szemben a PP elég ellenséges a Fidesszel. Az Európai Néppártban ülve megszavazták a Sargentini-jelentést is, és Tusk személyesen átkozta ki Orbánt az európai kereszténydemokraták köréből a helsinki kongresszuson. Tusk kormánya komoly próba elé állítaná a híres dwa bratankit.

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik