A Melbourne-i Monash Egyetem geológusainak figyelmét azért hívta fel magára a tasmániai formáció, mert kicsit mintha kilógna a környezetéből, és nagyon hasonlít az Egyesült Államokban húzódó Grand Canyonhoz. Jack Mulder, a Geology szaklapban megjelent tanulmány szerzője és kollégái alapos vizsgálatnak vetették alá a kőzeteket. Kiderült: az ásványok azonos geokémiai ujjlenyomatot tartalmaznak.
Folyamatos vándorlás
Az ok a kontinensek vándorlása, az állandó lemeztektonikai mozgás. Jelenleg bolygónkon közismerten hét kontinens terpeszkedik, de ez nem lesz mindig így. 50-200 millió éven belül mind a hét egyetlen nagy szuperkontinensként egyesül, amit a tudósok már el is neveztek Amasiának.
Rodinia
Így volt ez a megelőző korokban is, a szárazföldek összeállnak, széttöredeznek, vándorolnak, a legutóbbit Pangeaként ismerjük. Még korábban, 1300-750 millió évvel ezelőtt is létezett egy szuperkontinens, Rodinia, és a tudósok régóta próbálják megfejteni, akkoriban hogyan csatlakoztak egymáshoz a mai szárazföldek.
Ehhez a kirakóshoz lehet egy apró darab a mostani felfedezés, ami arra utal, hogy 1,1 milliárd éve a mai Ausztrália és Észak-Amerika nyugati partja összetartozott.
Illusztráció: BRIGITTE MERLE / PHOTONONSTOP
