November 4-én a Tisza-kormány a gyakorlatban is hozzálátott az ügynökakták nyilvánossá tételéhez, ennek folyamán tegnap óta éles az az adatbázis, amelyben azok a nevek szerepelnek, amik felbukkannak az úgynevezett 6-os kartonokban, B-naplókon és mágnesszalagokon. Ezen információk alapján most még nem lehet megítélni valakivel kapcsolatban, hogy valóban ügynök volt-e, és írt-e esetleg jelentéseket, csak annyi bizonyos, hogy az adott személy valamilyen módon a szolgálatok célkeresztjébe került egy ponton.
Szerdán részletes cikkben dolgoztuk fel, hogy mely korábbi kormánytagok, valamint egyházi és állami vezetők neve szerepel az adatbázisban, új információként, így említést tettünk Surányi Györgyről, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökéről is. Mint írtuk, az ő értintettségéről eddig nem lehetett tudni, most annyi derült ki, hogy a neve mágnesszalagon szerepelt, és „Otto” fedőnéven tartották nyilván.
Lapunk megkereste az egykori jegybankelnököt, aki reagált is a vele kapcsolatban megjelent információkra. Surányi György azt mondta, megdöbbenéssel értesült róla, hogy a neve felkerült a hálózati személyek listájára, mert – mint fogalmazott – egyetlen percig sem volt részese a hálózatnak.
Nem véletlen, hogy nincs 6-os karton, és egyetlen operatív jelentés vagy munkadosszié sem kerülhetett elő, amely egyébként az általam most először hallott »Otto« fedőnéven keletkezett volna. Semmilyen információt nem szolgáltattam ki a politikai rendőrségnek. Semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre, ami az állításommal ellentétes lenne. Semmilyen saját kézzel írt vagy aláírt dokumentum nem létezhet, mert nincs. Az én esetemben egyetlen felhasznált vagy iktatott információ, jelentés vagy feljegyzés sem található a 04-es kód alatt
– jelentette ki a volt jegybankelnök.
Surányi György úgy véli, a neve legfeljebb egy sikertelen beszervezési kísérlet miatt kerülhetett a listába. Az időpontot és a helyszínt is valószínűsíti: 1986 nyara, amikor felvették a Világbank munkatársának Washingtonba.
Ekkor kísérelték meg a beszervezésemet, amit azonnal megtagadtam. Annak ellenére, hogy kilátásba helyezték, hogy megakadályozhatják az amerikai állás betöltését
– emlékszik vissza, hozzátéve, hogy a beszervezési nyilatkozat aláírásának elutasítása után azonnal tájékoztatta akkori főnökét, Hagelmayer Istvánt, hogy a segítségét kérje. Surányi szerint Hagelmayer is felháborodott az eseten, és azonnal felhívta a BM egyik magasrangú munkatársát, akt „emelt hangon kért ” arra, hogy fejezzék be a beszervezési kísérleteket és a nyomásgyakorlást. „Ezt követően leszálltak rólam” – teszi hozzá Surányi.
A volt jegybank elnök végül elmondta még: ezt a beszervezési kísérletet soha nem tagadta, egyúttal azzal a kéréssel fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, hogy a neve mellett tüntessék fel az általa leírt, „a beszervezést egyértelműen cáfoló tényeket”.
