Hiába állítottak a szibériai Orosz Tudományos Akadémia Citológiai és Genetiai Intézete előtt egy szobrot a kísérleti egerek tiszteletére, ez valószínűleg nem vigasztalja azokat az állatokat, amelyek még ma is laboratóriumok ezreiben várják, hogy különböző, potenciálisan mérgező anyagokat kenjenek rájuk, vagy fecskendezzenek beléjük, azért, hogy mi később biztonsággal használhassuk az így készült termékeket vagy vegyszereket. Arról nem érdemes vitatkozni, hogy az állatkísérletek mennyire kegyetlenek, arról már inkább, hogy tényleg szükségesek – de most egy új program véget vethet az állatok szenvedéseinek, és
Mesterséges intelligencia válthatja ki az állatokat
A Rasar (Read-Across-based Structure Activity Relationship) nevű program mesterséges intelligenciát használ, ennek segítségével elemzi nagyjából 800 ezer korábbi teszt és tízezer különböző kémiai anyag jellemzőit. Képes párhuzamot vonni a molekuláris szerkezet és a mérgező tulajdonságok között, így egy addig nem használt kombinációt is ki tud elemezni anélkül, hogy állatkísérleteket kelljen végrehajtani. A Rasar egyelőre 87 százalékos pontossággal működik, ami nagyon jó eredmény, tekintve, hogy az állatkísérletek sikerrátája is csak 81 százalékos.
A módszerrel nagyjából évi 500 ezer ilyen kísérletet lehetne megelőzni, amelyek egerek, patkányok, nyulak és tengerimalacok szenvedését hozzák. A mostani módszerek nagyon brutálisak: a kutatások során az állatok különböző testrészeire dörzsölik a potenciálisan mérgező anyagokat, vagy kényszerrel megetetik őket velük, hogy kiderüljön, milyen következményei lesznek az elfogyasztásuknak, és rákkeltő vegyületekről van-e szó. Az állatok sokszor kínok kínjai között pusztulnak el, mindezt sokszor nem is fontos kutatások miatt, hanem azért, hogy minél szebb és jobb kozmetikai termékeket gyártsanak a vállalatok.
Lehet rossz célra használni, de a fejlesztők nem aggódnak
A Toxicological Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Rasar hamarosan mindenki számára elérhető lesz, ugyanis a programozói, a Johns Hopkins Egyetem kutatói ingyenessé teszik a programot. A vezető kutató, Thomas Hartung a franciaországi EuroScience Open Forumon már elő is adta a benne rejlő lehetőségeket, ahol megfogalmazódott egy olyan kétely is, hogy
Hartung és csapata szerint azonban ha valaki ilyet szeretne művelni, van a Rasarnál erre sokkal egyszerűbb és gyorsabb módja is rá.
A program egyébként nemcsak etikailag, de pénzügyileg is megéri majd a vállalatoknak: ha ugyanis, például, egy harminc összetevős rovarirtószert akarnak tesztelni, az harminc különböző állatkísérlettel is jár, és nagyjából húszmillió dollárjába kerül a cégnek. A Rasar segítségével rengeteg pénzt is takaríthatnak meg.
