Magyar gazdaság – év vége fékkel

A magyar gazdaság továbbra is két százalékponttal gyorsabban fejlődik, mint az Európai Unió átlaga, az unió új tagjai közül azonban egyike a leglassúbbaknak – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank együttműködésével készült tanulmányából.

Lankadt a lendület

Az ipar termelése az első félévi, 10 százalékot meghaladó ütem után a III. negyedévben csak 6 százalék alatti mértékben emelkedett. Jelentősen lassult (habár így is gyors) az ipari kivitel, mely az első fél év 20 százalék körüli üteméről a harmadik negyedévben 13 százalékra mérséklődött. A belföldi értékesítés visszaesése is érezhetőbbé vált, kilenc hónap alatt több mint 0,5 százalékos.

Legjobban a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, majd a továbbfelhasználásra termelő ágazatok kivitele nőtt, s belföldön is ezek voltak a legsikeresebbek. Az év egészében 8-9 százalék közötti ipari dinamika várható. Erre az említett problémák ellenére is magas rendelésállomány és a gyorsan növekvő beruházási célú gépimport nyújt esélyt.

Az építőipar gyorsan, de szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya, főleg az útépítésekre vonatkozóké, szeptember végén 80 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Háromnegyed év alatt a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal nőtt, ezen belül a versenyszférában 1,5 százalékkal. Az ipari létszám azonban összességében több mint két százalékkal csökkent, érdemben csak a gépiparban bővült. Jelentősen, közel 4, 9, illetve 12 százalékkal emelkedett viszont az építőiparban, a kereskedelemben és az ingatlanszakmában alkalmazottak száma. A költségvetési szektorban egy százalékkal csökkent a foglalkoztatás.

A helyzet odaát Az Egyesült Államok gazdasága dinamikusan bővül: a védelmi kiadások továbbra is jelentős súlyt képviselnek, növelve a költségvetési hiányt. A külső egyensúly elsősorban azért romlik, mert a belföldi felhasználás növekedése jelentős importot igényel, miközben a világ más régióinak bővülése elmarad a várttól, így nem generál többletexportot a tengerentúli gazdaságban. Az euróval szembeni leértékelődés segíti ugyan némileg a kivitelt, de a néhány területen megmutatkozó vámpolitika ennek is korlátot szab. Ázsiával, elsősorban Kínával szemben a rögzített árfolyam szab határt az amerikai exportnak. A dollár utóbbi hetekben tapasztalt gyengülését ugyanakkor a fenti fundamentális okok miatt pánikhatások is befolyásolták.

Stagnáló reálkeresetek

A foglalkoztatási helyzet összefügg a bérek alakulásával: kilenc hónap alatt a versenyszférában mintegy 9,5 százalékkal emelkedett a bruttó fizetés, a költségvetésiben csak 5 százalékkal. A nettó kereseteknél 8, illetve 5 százalékos volt a bővülés. Ez a 7 százalékos infláció fényében az üzleti szférában 1 százalékkal növekvő, a költségvetésiben 2 százalékkal csökkenő, átlagosan pedig stagnáló reálkereseteket jelent. Az áremelkedés üteme októberben érezhetően tovább mérséklődött, decemberre 6 százalék körül várható A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatmérséklés valószínű, az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható.

Euróban számolva az export és az import azonos ütemben nő. A cserearányok, főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt is, körülbelül egy százalékkal romlanak, a magas olajár hatását azonban nagyrészt ellensúlyozza a rendkívül gyenge dollár. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.

Uniós lassulás Az Európai Unió növekedési üteme a harmadik negyedévben mérséklődött. A GDP bővülése Németországban lassult leginkább. Minthogy a fejlett nyugati országok közül ott a legnagyobb az export súlya, az euró erősödése is ott éreztette leginkább a hatását. Az unió konjunkturális mutatói egyre kedvezőtlenebb képet mutatnak, a 25 tagországra vonatkozó növekedési ráta az új csatlakozók körében a legkedvezőbb.

5,4 százalékos hiány

A kedvezőtlen konjunkturális hatásokra hivatkozik az Ecostat is legfrissebb jelentésében. 2004-re összességében a magyar gazdaság 3,9 százalékos növekedését prognosztizálja. Ettől nem függetlenül, az államháztartási hiány a 2004 évre vonatkozó előrejelzése szerint eléri a GDP 5,4 százalékát.

A januári tervekhez képest a fogyasztásiadó-bevételeknél, valamint a költségvetési fejezetek kiadásainál figyelhető meg számottevő túllépés. Év közben történtek intézkedések a költségvetési kiadások visszafogása érdekében, a lépések hatékonysága azonban nem felelt meg a várakozásoknak.