A Popular Science gyűjtésének apropója az, hogy a közelmúltban veszélyeztetetté nyilvánítottak két erszényesmenyétfajt. Az efféle élőlények furcsa szexuális magatartásuk miatt ismertek.
Mikor eljön a párzási szezon a hím erszényesmenyétek felhagynak a táplálkozással és az alvással, és egész nap a szaporodásra koncentrálnak. A fárasztó szexmaraton hatására az állatok szőre kihullik, belső vérzést szenvedhetnek, végül pedig elpusztulnak.
Az erszényesmenyétek azonban nem az egyetlen önpusztító párosodók.
A tudomány számos olyan fajt ismer, amelyre a szemelparitás jellemző. Az efféle állatoknak és növényeknek élettartamuk során egyszer van lehetőségük a szaporodásra, amelyet – akár sikeres, akár sikertelen volt – a biztos pusztulás követ.
Méhek
Az állatvilágban az egyik legismertebb példa a szemelparitásra a méheknél figyelhető meg. A hím méheknek, azaz a heréknek életükben gyakorlatilag egyetlen feladatuk van: meg kell termékenyíteniük a királynőt. Miután a herék teljesítették küldetésüket, rövidesen elpusztulnak.
Csendes-óceáni lazacok
A csendes-óceáni lazacok (Oncorhynchus) híresek vándorlásaikról. A nőstények ilyenkor árral szemben úsznak fel a folyókon, hogy megtalálják a legalkalmasabb helyet az ikrák lerakására. Az ikrák lerakása után a nőstények szinte azonnal elpusztulnak, de a hímek is csak addig maradnak életben, amíg meg kell óvniuk a ki nem kelt petéket. Mivel az édesvízben a lazacok nem táplálkoznak, idővel szervezetük nem jut elég energiához.
Mélytengeri polipok
A Graneledone boreopacifica polipfaj több száz méterrel a felszín alatt él. A nőstények, miután lerakták petéiket, addig nem mozdulnak, amíg éhen nem halnak, vagy a peték ki nem kelnek. A nőstények gyakran hetekig vagy hónapokig nem táplálkoznak, a hímek pedig általában már a párosodást követően elpusztulnak.
Legyezőszárnyúak
A Strepsiptera rendbe tartozó 610 faj mind parazitoid vagy parazita életmódot folytat. A csoportnak azonban van még egy egyedisége: a szemelparitás. A lárvaszerű nőstény legyezőszárnyú más rovarok, főként méhek és darazsak testébe ágyazódva él. A hím a gazdatesthez repülve termékenyíti meg a nőstényt, majd rövidesen elpusztul – a hím így a kikeléstől számítva csupán néhány órát él. A nőstényben aztán kikelnek az utódok, amelyek belülről szép lassan felfalják anyjukat, majd elhagyják a gazdatestet.
Labord-kaméleon
A Madagaszkár szigetén őshonos Labord-kaméleonok (Furcifer labordi) csupán 4-5 hónapot élnek. Az állatok novemberben kelnek ki tojásaikból, február és március során, a párosodást és a tojásrakást követően pedig el is pusztulnak.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
