Gazdaság

500 ezres bírságot kockáztat számlánként, aki elfelejtkezik az online számlázásról

A legkisebb cégek nem érintettek. De ha bejön egy pár százezer forintos megrendelés, akkor már ők is.  

Ha a vevő magyar adóalany (vállalkozás) és a kibocsátott számla áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, akkor 2018. július 1-től a számlázóprogramnak képesnek kell lennie arra, hogy a számla kibocsátásakor automatikusan, az interneten keresztül elküldje a NAV rendszere felé a számla adatait. Ez jelenti dióhéjban az áttérést az úgynevezett „online számlázásra”.

A legmagasabb, 27 százalékos áfakulcs mellett a bruttó 460 ezer forint feletti számlákra vonatkozik az új jelentési kötelezettség. Jelenleg csak az egymillió forint feletti áfatartalmú számlákat, ügyleteket kell lejelenteni.

5 perc lesz egy számla kiállítására
Aki elmulasztja a NAV-os beküldést, az félmilliós bírságra számíthat.

Nem árt tudni: ha a vállalkozás úgy kerülné el a bejelentési kötelezettséget, hogy feldarabolja az ügyletet, az nem megoldás. Ugyanis a szabály az, hogy az adott gazdasági eseménnyel összefüggésben kibocsátott számláknál összesen kell nézni az áfát. Tehát ha van egy 500 ezer forintos megrendelés, amit kettébont és két részletben számláz le a vállalkozás, akkor a második számla már beküldésköteles lesz, hiába „csak” 53 149 forint az áfája. Aki sumákol, az számlánként 500 ezer forintos büntetést kockáztat. Persze csak akkor, ha kiderül a dolog.

De kiderül-e?

Az Adókamara elnöke, Zara László már korábban is elmondta a 24.hu-nak, nem kizárt, hogy aki csalni akar, az majd feldarabolja a számláit, akár több cégben is, hogy ne legyen 100 ezer forint feletti az áfatartalom. Nézzünk néhány lehetséges felállást:

  • Aki egy vállalkozásból számláz, és úgy darabol fel néha egy-egy ügyletet, azzal nem mentesül a jelentési kötelezettség alól. De ha nem jelent, és nem ellenőrzik, nem is valószínű, hogy ez kiderül.
  • Akinél elvétve van bruttó 460 ezer forint feletti számla, és mondjuk csak annyiról van szó, hogy egy vállalkozás helyett kettő számláz, az nem valószínű, hogy kibukik a havi áfa-összeszámításnál.
  • Aki több cégben teszi ugyanezt, szintén kibújhat a jelentési kötelezettség alól. Feltéve, hogy csak ritkán fordul elő a darabolás.
  • Akinél túlzottan sok a százezer forint feletti termék, vagy szolgáltatás, és nem akar jelenteni a NAV felé, annál viszont nem valószínű, hogy a darabolás járható út.

Ha valakinél csak ritkán fordul elő, hogy szétszed egy 100 ezer forint feletti áfás ügyletet, akkor ez aligha éri el az adóhatóság ingerküszöbét. Hacsak nincs a vállalkozásnál más kockázati tényező, ami miatt egyébként is ellenőriznék

– jegyezte meg Zara. Ami persze nem azt jelenti, hogy a jelentési kötelezettség elkerülésére biztatna. Csupán eddigi tapasztalatai alapján mondta el, mire lehet számítani.

Szabad, ami nem tilos

Kézi számlákat nem lesz tilos tovább használni. Viszont ezekre is vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség 100 ezer forint feletti áfatartalomnál. Erre egy külön NAV-os felületen kell majd sort keríteni.

A jogszabály nem tiltja azt sem, hogy a vállalkozások július után is olyan számlázószoftvert használjanak, amely nem „NAV online-kompatibilis”. Viszont ezekkel csak 100 000 forintnál kisebb áfatartalmú ügylet számlája bocsájtható ki július után.

Fotó: Thinkstock

A jövőben egyébként számítani lehet arra, hogy ez az áfaösszeghatár kevesebb is lehet majd. Ezt megkeresésünkre Zara László is megerősítette. Mint mondta, a februári NAV-os szakmai fórumon az adóhatóság részéről elhangzott:

Egyelőre 100 ezer forint a határ, de ez mehet még lejjebb is.

Azt nem részletezték, hogy mit jelent majd összegszerűen mindez, és azt sem, hogy mikor lehet rá számítani – tette hozzá Zara.

Nem drágítja a számlázóprogramot

De hol tartanak az előkészületek? Megkeresésünkre a Számlázz.hu azt írta, javában zajlanak, az előre tervezett üzemben, de a NAV tesztrendszere egyelőre a dokumentációkban leírt 5 interface közül csak kettőt implementált, tehát még a NAV oldalán is fejlesztik az alaprendszert.

Azt ígérik, hogy a felhasználóik nem fognak fennakadást tapasztalni az átállásnál. A dolog automatikus lesz, és nem sokkal bonyolultabb, mint a NAV korábbi „újításai”, például a számlázóprogram-használat bejelentésének kötelezettsége. Ami mégis újdonságnak számít, hogy számlázási fiókot “autentikálni” kell majd a felhasználónak, a nav.gov.hu oldalon átvett „kulccsal”.

Megerősítették, hogy az ingyenes programoknál is elkészítik a NAV-álló fejlesztést, és hozzátették, tudomásuk szerint ezt nem minden szolgáltató biztosítja. A már meglévő fizetős programokat pedig nem fogja drágítani náluk a NAV-os bekötési kötelezettség.

Felkészültek-e a kkv-k az online számlázásra?

Az eNET Internetkutató és a Számlázz.hu decemberben ezt a témát kutatta. Az derült ki, hogy az adott vállalatméretben (a 250 fő alatti munkavállalói létszám) a számlázás jellemzően nem napi szintű tevékenység és minden harmadik cégre igaz, hogy éves szinten nem állít ki ötvennél több számlát. És bár valóban a számlatömb használata a legelterjedtebb ebben a szegmensben, a kézi számlázás pozíciója gyengülőben: egyre több vállalkozás, a kicsik mintegy fele használ valamilyen számlázóprogramot. Ezek közül pillanatnyilag a telepített szoftverek az elterjedtebbek, a szektor 40 százalékában. A felhő alapú szolgáltatásokat pedig, amelyek biztosítják, hogy használóik bárhonnan, bármikor hozzáférhessenek a számlázáshoz, számláikhoz, 8 százalék veszi igénybe.

A felmérés szerint a 250 fő alatti vállalkozások 79 százaléka tud arról, hogy 2018. július 1-től a cikk elején jelzett ügyleteknél online adatszolgáltatás szükséges a NAV felé. Az is kiderült, hogy a megfelelés kényszere okozhat némi izgalmat a vállalkozások körében. A kutatás készítői azt ajánljákk: ha egy vállalkozás az online számlázóprogramok között keresgél, a NAV-álló megoldásokat részesítse előnyben.

A várható fejleményeket is figyelembe véve megszívlelendő ez a tanács.

Kiemelt kép: Oláh Tibor / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik