Néhány nappal ezelőtt a Közös Ország Mozgalom nem kapott helyet a dunaújvárosi színházban és ezért nem tudta megrendezni azt a vitafórumot, amelyet minden olyan választókerületben megtart, ahol közvélemény-kutatással döntené el, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. Végül fórum helyett tüntetést tartottak, ahol körülbelül kétszáz ember előtt mondtak beszédeket az ellenzéki jelöltek. Ezután pedig a résztvevők hangos vásárhelyezéssel próbálták jelezni, hogy ebben a körzetben is összefogásra van szükség.
Ez azonban nem ennyire egyszerű. Elkészült ugyanis a Közös Ország Mozgalom reprezentatív felmérése az ellenzéki erőviszonyokról, amely elég összetett képet fest.
2014-ben a dunaújvárosi körzetben a Fidesz jelöltje, Galambos Dénes nyert 35,9 százalékkal. Az akkori baloldali összefogás (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP) színeiben Magyar András 29,4 százalékot kapott, a jobbikos Pintér Tamás pedig 25,2 százalékot. Az LMP-s indulónak, Illéssy Istvánnak mindössze 4,4 százalék jutott. (Bár az LMP korábban másik jelöltet nevezett meg, így a felmérésben is ő szerepel, valójában Illéssy újraindul, ahogy Galambos és Pintér is. Az Együtt viszont végül nem állított jelöltet, noha a kutatásban még szerepelt.)
A Medián felmérése szerint ha az összes ellenzéki jelölt ringbe száll, a fideszes Galambos most 41 százalékot szerezne. Hozzá hasonlóan erősödött a Jobbik jelöltje, Pintér Tamás is, aki 31 százalékon végezne. A DK-s Mezei Zsoltot mindössze 17 százalékra mérték, ami azért érdekes, mert Gyurcsány Ferenc pártja épp egy időközi választás eredménye alapján szerezte meg itt a jelöltállítás jogát az MSZP-től.
A Közös Ország Mozgalom ábráján az összes lehetséges forgatókönyv látszik, és az is, hogy milyen eredményeket érnének el az ellenzéki jelöltek Galambos Dénes ellen az adott felállásban.
A kutatók azonban ebben a körzetben is megpróbálták indirekt becsléssel kitalálni, hogy az átszavazási hajlandóságukról nem nyilatkozó válaszadók kire voksolnának egy választási szituációban. Ez a becslés pedig elég más eredményt hozott:
Ez azt jelenti, hogy sok olyan szavazó lehet Dunaújvárosban, akinek a másodlagos preferenciája rejtve marad.
A Medián mérése szerint a pártlisták közül
- a Fidesz 34
- a Jobbik 27
- a DK 13
- az MSZP-Párbeszéd 11
- az LMP 5
- az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt 3-3
- a Momentum 2
százalékra számíthat.
Vagyis a Fidesz és a baloldal minimális mértékben gyengült, a Jobbik egy picit erősödött 2014 óta, de a változások szinte elhanyagolhatók.
Az ellenzéki pártok a részben rejtve maradó átszavazási hajlandóság mellett abban reménykedhetnek, hogy a válaszadók többsége szerint az elmúlt négy évben romlott a gazdasági helyzet és a közpénzek felhasználása, és egy kicsivel többen vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, mint akik hatalomban tartanák a jelenlegi kabinetet.
A Fideszben is számolnak azzal, hogy a dunaújvárosi küzdelem szoros lehet: a miniszterelnök országjárásának egyik első állomása volt a város.
Kiemelt kép: Orbán Viktor Dunaújvárosban kampányol február 21-én. Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala