Petry Zsolttal, a Hertha BSC magyar kapusedzőjével a Nemzeti Sport készített interjút. A Bundesligában dolgozó szakember magyar futballt is érintő kritikus gondolatainak a lényege:
- A felszín alatt súlyos problémákkal küzd a magyar labdarúgás.
- Kevés tehetség kerül külföldre, ha ki is jut néhány, egy-két kivételtől eltekintve nem kap lehetőséget.
- Rengeteg pénzt ölnek bele a futballba, de ez a felszínen látszik csak meg. Légiósok kapnak helyet az NB I-ben, holott a tizenhét-tizenkilenc éves fiataloknak kellene játszaniuk.
- Kiölik belőlük a becsvágyat, mert az akadémiákon túl magas fizetést tesznek zsebre.
- Fontosabbnak kellene lennie a nevelésnek, mint a képzésnek. Hogy megedződött személyiségek kerüljenek ki, akik tudják, mi az öntudat, a szorgalom, a fegyelmezettség és az önbizalom.
- Az eredménykényszer elnyomja ezeket a tulajdonságokat, ráadásul a fiatalok arra az akadémiára mennek, amelyen több pénzt kapnak, nem az a mérvadó, hogy hol lehet jobban fejlődni.
- Dívácskákat nevelünk, nem labdarúgókat.
- A rendszerből hiányzik a szigor, a keménység, és a korai sztárolás sem tesz jót.
- Mivel kevés a tehetség, piedesztálra emeljük őket, ezért bármit megengednek maguknak.
- Úgy kezelik őket, mint a hímes tojásokat. Csakhogy, ha egy hímes tojás bekerül egy tálba, amely tele van hímes tojással, már nem lesz olyan kivételes, egy lesz a sok közül, és ezzel nem tud mit kezdeni.
- Az edzőknek szigorúbbaknak kell lenniük, szorosabbra kell húzniuk a gyeplőt, ám ha így cselekszenek, előbb teszik ki az ő szűrüket, ezért inkább megalkusznak.
- Azt kell a tizenkét-tizenhárom éves gyerkőcökbe nevelni, hogy egyszer különlegesek lehetnek, ám azért meg kell dolgozni, mert még nem azok.
