Konferenciát tartottak kedden délután a populizmus megállításáról Budapest egyik kávézójában. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett:
- Szent-Iványi István egykori Európai Parlamenti képviselő, külügyi szakértő (MLP),
- Dr. Stefan Gara képviselő (NEOS),
- Dominik Kwiatkowski a Nowoczesna pomerániai titkára, pártvezetője Gdanskban.
- Kester Eddy újságíró (Financial Times, Business New Europe),
- és Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.
Vitaindítójában Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója elmondta, a populistákat három módon lehet megállítani.
Pogátsa Zoltán a felütésre reagálva úgy fogalmazott, a liberalizmus képtelen legyőzni a populizmust, mert az emberek alulképzettek és nem érdekli őket a politika.
Szent-Iványi István ebben értelemszerűen nem értett vele egyet. Ő úgy látja, hogy a liberalizmus a magyar kormány jelenlegi legnagyobb ellensége.
Az erősségük, hogy elérik azokat az embereket is, akiket egyáltalán nem hoz lázba a politika, de látják a Lokált, a villanyoszlopokon az óriásplakátokat és az tudatosul bennük, hogy a kormány mindent jól csinál. Ehhez pedig rengeteg pénzre van szükség. Ennek a politikának a legyőzése csak és kizárólag tényekkel lehetséges.
A populizmus visszaverésére Hollandia példáját hozta fel, ahol Mark Rutte Európa-párti politikával tudott sikeres lenni a választásokon. Hozzátette, a régi idők populizmusát, a nemzetszocializmust is legyőzték, de Magyarországon különösen nehéz a helyzet, mert a liberális pártok erejüket vesztették.
Dominik Kwiatkowski arról beszélt, hogy Lengyelországban a kilencvenes években kezdődött a populizmus térnyerése, aminek hatása Jarosław Kaczyński megválasztásával felerősödött. Visszaemlékezett, hogy 2004-ben, a lengyelek EU-csatlakozása előtt a csapból is az folyt, hogy milyen előnyökkel jár az Unióhoz tartozni, majd jött Kaczyński és mindenkinek az volt a baja, hogy azt is megszabják, milyen sajtot ehetnek.
Meggyőződése, hogy Kaczyński rossz miniszterelnök, mert képtelen kezelni a médiát és az emberek problémáit.
A populizmus megfékezésére szerinte Emmanuel Macron a legjobb példa.
A populizmus remekül tud hatni a nép érzelmeire, de a szükségleteivel nem foglalkozik. Aki pedig nem a populista kormánnyal van, az máris az ellenségévé válik.
A legfontosabb teendő véleménye szerint az, hogy meggyőzzék az embereket, menjenek el szavazni. Franciaországban a második körben 73 százalékos volt a részvételi arány, ami a valaha volt legkevesebb, holott Lengyelországban sosem volt ekkora a szavazók száma.
Kester Eddy újságíró a legnagyobb problémának azt érzi, hogy felejtünk. Az Európai Uniót is például olyan nemzetek alkották, amelyek még emlékeztek a második világháborúra. A populisták gyors válaszokkal hatnak az érzelmekre, dominálják a médiát és nincsenek gyökereik.
A közösségi médiáról szólva Stefan Gara azt mondta, ha sikerül az emberekre pozitív érzelmekkel hatni, akkor határ szabható a populizmus a szavazókra összpontosító marketingstratégiájának.
Pogátsa Zoltán nem értett vele egyet, mert ez csak egy platform. Említette a skandináv országokat, ahol az emberek 73 százaléka a hagyományos médiából “táplálkozik” és minden szükséges információt onnan szed.
Sokan mondtak sokfélét, de abban mindannyian egyetértettek: óriási feladat a populizmus leküzdése.