A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogalap nélkül tavaly 2,6 milliárd forintot fizetett ki, és 2016 első félévében is már 1,5 milliárd forint felett járt ez az összeg. A legnagyobb részt a jogosult halála utáni jogalap nélküli kifizetések teszik ki – írja a Pénzcentrum. A tavalyi 2,6 milliárdból csaknem 1,7 milliárd forintnyi nyugdíjat utaltak el azért, mert nem jelentették a jogosult elhalálozását.
A tendencia szerint egyre több a jogosulatlanul felvett pénz, és az olyan rokon, aki nem jelenti, ha meghal az ellátás kedvezményezettje. A jogalap nélküli nyugdíjkifizetések 2014-ben 2,2 milliárd forintra rúgtak, amin belül 1,3 milliárd forintnyi összeget vettek fel a közeli hozzátartozók jogosulatlanul. Vagyis a jogosulatlan kifizetések összege egy év alatt 400 millió forinttal nőtt.
Ezeket az összegeket többnyire sikerül visszaszereznie a nyugdíjkasszának, vagyis nem ekkora a vesztesége a nyugdíjrendszernek, mivel a statisztikák szerint az elmúlt évek követeléseiből nagyobb tétel térült meg, mint az adott év záróegyenlege. Ha a nyugdíjfolyósító nem tudja visszautaltatni a jogalap nélküli kifizetést, akkor erről határozatban értesíti az örökösöket.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében a jogosult halálának tényét, időpontját a közeli hozzátartozó (elsősorban a házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, ebben a sorrendben, vagy az örökös) köteles 15 napon belül bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A bejelentéshez kell a halotti anyakönyvi kivonat másolata, amit levélben vagy elektronikus ügyintézéssel is el lehet juttatni az illetékes szervhez. Amit még tudni kell, hogy a tárgyhavi nyugdíjat jogosan veheti fel a közeli hozzátartozó, a többit azonban nem.
