Az amerikai elnök arra számít, hogy az év végéig jelentős sikerek születnek a dzsihadisták elleni harcban, és Moszulból is kiűzik őket. Barack Obama az amerikai újságírás egyik legnagyobbjának, Charlie Rose-nak adott, hétfő este sugárzott interjúban beszélt erről.
A Fehér Házban rögzített interjúban Barack Obama hangsúlyozta: az amerikai kormány megteremtette az előfeltételeit annak, hogy Moszul városát visszaszerezzék a dzsihadistáktól.
“Moszul valószínűleg elesik”, fogalmazott Obama. Hozzátette: látván, hogy az irakiakban megvan az akarat és az elszántság a harchoz, és érnek is el eredményeket, az amerikai kormányzatnak biztosítania kell a további támogatást.
Az elnök leszögezte: máris tapasztalhatóak a katonai hadműveletek előnyei a térségben.
Mi nem egymagunkban harcolunk. Gondoskodunk az irakiak kiképzéséről, különleges erőket küldünk az iraki katonák segítségére, és látjuk is, hogy szorul a hurok.
Ashton Carter védelmi miniszter hétfőn tárgyalt Bagdadban az iraki kormányfővel és védelmi miniszterrel, valamint katonai parancsnokokkal, és bejelentette, hogy Washington további 217 katonát és Apache harci helikoptereket küld Irakba az Iszlám Állam elleni hadműveletekhez.
Barack Obama nemcsak az iraki helyzetet értékelte, hanem szólt arról a 2001. szeptember 11-i terrormerényletekről készült jelentésről is, amely napok óta izgalomban tartja a politikusokat és az elemzőket.
A jelentésből eddig nem hoztak nyilvánosságra huszonnyolc oldalt, amely állítólag azt tartalmazza, hogy az Egyesült Államokban tartózkodó szaúdiaknak közük lehetett a terrortámadáshoz. Politikusok azt követelik, hogy oldják fel az oldalak titkosítását, miközben a kongresszus olyan törvényjavaslatról tárgyal, amely részben felelőssé tenné Szaúd-Arábiát is a történtekért, részben pedig lehetővé tenné, hogy amerikai területen elkövetett terrorcselekmények áldozatai, vagy hozzátartozóik perelhessék a felelősöket, akkor is, ha külföldiek.
A The New York Times szombati számában közölt erről hosszas cikket, és megszellőztette, hogy a szaúdi külügyminiszter pár héttel ezelőtt személyesen hozta Washingtonba Rijád üzenetét: ha elfogadnak egy Szaúd-Arábia felelősségét megfogalmazó törvényt, akkor Rijád eladja mintegy 750 milliárd dollárnyi amerikai vagyonát, amely befektetésekben, értékpapírokban van.
Az amerikai elnök – aki szerdán indul Szaúd-Arábiába – az interjúban viszonylag hosszan reflektált az ügyre. Nem mondta ki egyértelműen, hogy elolvasta a jelentés vitatott huszonnyolc oldalát, de azt mondta: tudja, mi van benne. Nem foglalt egyértelműen állást a titkosítás feloldásáról, ez – mint mondta – a hírszerzéssel közösen tisztázandó ügy, és mindenképpen vigyázni kell arra, hogy a dokumentum nyilvánosságra hozatalával ne sértsenek jelentős amerikai nemzeti érdekeket. A terrorcselekmények külföldi felelőseinek esetleges perbe fogásáról úgy vélekedett, hogy ez precedenst teremtene, és ennek következményeként bármely más ország állampolgára – vagy akár intézménye is – szintén pert indíthat az Egyesült Államok vagy amerikaiak ellen.
