A tizenötmillió évvel ezelőtti vulkáni működés során keletkezett lávából kihűlt, középső-miocén korú, andezitszerű kőzetdarab minden bizonnyal a föld alatt, idősebb kőzetek hasadékaiban született, és csak az eróziónak köszönheti felszínre kerülését. Ekkor alakulhattak ki a mállási formák is, amelyeket a mélyen vallásos palócok nemes egyszerűséggel láb-, pata-, illetve botnyomoknak hitte.
A követ a legegyszerűbben – és persze a lehető legszebb helyeken haladva – egy Nagylóc-Hollókő közti, alig tíz kilométeres kerékpáros, gyalogos, vagy lovas túra keretein belül érhetjük el.
A hasonló láb-, pata-, vagy patkónyomos kövek egyébként egyáltalán nem ritkák a mai, vagy épp a történelmi Magyarországon: több Jézus- (Körmöcbánya és Zamárdi), Szent László-, Rákóczi Ferenc-nyomunk is van, de azok állataié, sőt, ördögöké, sárkányoké, vagy óriásoké is.
Fotók: Veres Zsolt, Magyar Földtani Védegylet
