Közélet

Már az EU sem tudja megfékezni Orbánt

A magyarok után a lengyelek is keménykedni kezdtek Brüsszellel, az EU meg csak puffogni képes. Pedig amikor beléptünk ebbe a klubba, elfogadtuk a most módszeresen felrúgott játékszabályokat.

Vészharangokat kongatnak Európa-szerte, mivel a kelet-közép-európai államok sorra állítják takarékra a demokráciát – annak ellenére, hogy az Európai Unió tagjai – írja hosszas elemzésében a Foreign Policy külpolitikai lap. Példának természetesen Magyarországot és az épp az alkotmánybíróságát regulázó Lengyelországot hozza fel.

Az EU azonban tehetetlen azokkal az államokkal szemben, amik az EU-ba való belépéskor elfogadták az európai értékeket, aztán később mégis megkérdőjelezik őket. Példának felhozza a szerző, hogy anno Brüsszel vizsgálta nálunk a jegybank, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő jogszabályokat. Apró változtatásokat sikerült elérniük.

A térség kormányai, így Orbán is azzal játszik, hogy a különböző jogszabályokkal feszíti a húrt, de a határt ritkán lépi át. Így az EU kevés dologba tud belekötni, és hiába mondja, hogy nem az egyes szabályokkal van gond, hanem az egész rendszerrel és a jogállamiság elleni lépések sorával.

Mindig jön a viszontválasz ilyenkor, hogy ez politikailag motivált támadás.

Jó példa volt erre, amikor a 62 év fölötti bírákat nyugdíjazni akarta a magyar kormány, ami 274 bíró leépítését jelentette volna. A nyilvánvalóan politikai alapú tisztogatásba az EU csak az életkor miatti diszkrimináció okán tudott beleszólni, el is bukott a változtatás az Európai Bíróságon.

Miközben az EU-ban nem tudják, beleavatkozzanak-e demokratikusan megválasztott kormányok ügyeibe, tartanak is attól, hogy az euroszkepticizmus növekedésével ez nem lenne jó ötlet. Sergio Carrera, az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) kutatója azt mondta, az EU gazdasági-politikai közösség, így a demokrácia játékszabályait is be kell tartani a tagoknak, akik azt a koppenhágai kritériumok keretében meg is ígérték.

A legtöbb kritika azért éri az EU-t a Foreign Policy szerint, mert nincs elég eszköze a hasonló illiberális államot építő vezetőkkel szemben.

Az európai kritikák csak erősítik Orbánt, aki 2012-ben Moszkvához hasonlította Brüsszelt (a megszálló orosz csapatok miatt), bár azóta Moszkvával nagyon közeli a viszonya. 2013-ban több ország megelégelte a helyzetet: a dánok, finnek, németek és hollandok levelet írtak az Európai Bizottságnak, hogy legyen már eszköz a renitensek megbüntetésére.

Az EU ugyan létrehozott egy jogrendi kerettervet, ami szerint minden, a játékszabályokat be nem tartó állam esetén kemény szavakkal ostoroz majd, de ez a lengyeleknél se fog sok eredményt elérni kemény szankciók nélkül. Ott van ugyan a legendás 7-es cikkely, amit még a szélsőjobb ausztriai kormányra kerülése után állítottak csatarendbe. Ha a tagállamok többsége úgy véli, egy tag módszeresen megszegi az EU alapértékeit, megvonhatják tőle pl. a szavazati jogot.

Ezt azonban sose használták, és az anno Magyarországgal szembeni jelentést készített portugál Rui Tavares szerint nem is fogják.

Ugyanis ha senkinek sem pedzegetik a piszkos ügyeit, azzal mások is jól járnak, akiknek szintén van vaj a fülük mögött.

És akkor ott van az európai politika bugyra: a Fidesz az Európai Néppárt tagja, ami már többször bevédte a magyar cselekedeteket, sőt az EPP alelnöke 2014-ben Orbán Viktor mellett kampányolt. Ugyanígy kiálltak anno az európai szocialisták a játékszabályokat fel-felrúgó Victor Ponta mellett is.

Az EU így is optimista, szerintük igenis elértek eredményeket Orbánnal szemben, Brüsszel nélkül sokkal gyorsabb és teljesebb lett volna az illiberális állam kiépítése. Mindenesetre az orosz balhé és a migrációs válság miatt nem várható keménykedés az EU-tól, elég gond ez így a tömbnek. Most tehát minden állam egyéni megoldásokat keres – pl. a menekülthullám tompítására – és a cikk szerint a polgárok dolga marad az illiberális tendenciák megállítása.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik