Belföld

Kakucsi gyilkosság: “Nem élhet az, aki őt nem szereti”

Patológiás személyiségzavara lehetett K. Bálintnak, Vivien gyilkosának. A 24.hu által megkérdezett pszichológus szerint kora gyermekkori lelki sérülések vezethettek oda, hogy a 20 éves fiatalember szerelemféltésből tizenhárom késszúrással megölte általános iskolai barátját.

Feltételezett nemi erőszak, kegyetlen gyilkosság, mindez vélhetően előre megfontoltan egy olyan személy ellen, akit gyerekkora óta ismert, és állítólag szeretett K. Bálint. Mindeközben teljesen érzelemmentes viselkedés, sőt, középsőujj-villantás kamerák előtt a bíróságnál várakozó újságíróknak.

De hogy jut el idáig egy 20 éves fiú? Miért képtelen elfogadni valaki az elutasítást? 

A féltékenység, az attól való félelem, hogy egy harmadik fél fontosabb a másik számára, nem kellünk annak, akit a világon a legjobban akarunk, annyira kivételesen erős érzelem, ami a bárányból is farkast képes csinálni pillanatok alatt

– magyarázza E. Tóbiás Sára pszichológus, agressziókezelési tanácsadó.

Amikor a féltékenység patológiás mértékű reakcióban nyilvánul meg, gyakran indulatos, szenvedélyes karakterrel találkozunk, aki gyermekkori sérüléseket hoz magával, amik hihetetlenül kiszolgáltatottá és függővé teszik a másik féltől

– folytatja a szakember.

Az ilyen embereknek jellemzően bántalmazó, elutasító, rideg szülőkkel kellett felnőniük, akikkel nem alakult ki bizalmi kötődés. Az így keletkezett sérülés hajlamossá teszi őket a féltékenységre, ráadásul súlyos önértékelési problémát is kialakít.

Patológiás karakter

E. Tóbiás Sára szerint K. Bálint tette mögött patológiás karakter sejthető. Az érzelemmentes megnyilvánulások gyakori kísérői például a paranoid skizofréniánák vagy akár a szocio – esetleg pszichopátiánák is, de pontos diagnózis természetesen csak az egyéni vizsgálatok alapján állapítható meg.

Az elutasítást a fent említett gyermekkori tapasztalatok miatt feldolgozhatatlan traumaként élhette meg. Az ilyen gyerekekből ugyanis birtokló karakterű felnőttek válnak, akiknek csak a másik tulajdonlása nyújt kapaszkodót. Szakításkor megtörténhet, hogy a szeretet gyűlöletbe fordul, és gyilkosságra kerül sor.

A trauma, hogy más valaki fontosabb, mint ők, és elutasítják őket, olyan erős fájdalmat szül, aminél az egyetlen elégtételt a gyilkosság jelentheti.

Egyszerűbben fogalmazva,

nem élhet az, aki őket nem szereti. 

Fotó: Facebook / Photo Page
Fotó: Facebook / Photo Page

A pszichotikus betegeknél a paranoid fantáziák, teljesen saját világba zárják az illetőt.

Olyan pszichotikus valóságban élnek az érintett betegek, hogy tetteiknek gyakorlatilag nincs kapcsolatuk a realitással, és a saját törvényeik szerint cselekszenek.

Az ilyen pszichés zavarral küzdő betegek jellemzően heves felindulásból ölnek, de hogy jelen esetben a fiúnál miért volt vadászkés, az egyelőre nem ismert. Elképzelhető, hogy előre eltervezte a gyilkosságot, de az is lehet, hogy “csak” meg akarta fenyegetni volt barátnőjét.

A gyógyulás esélye kérdéses a patológiás személyiségzavarban szenvedőknél. Mivel nagyon nehezen hozzáférhető sérülésekről beszélünk, kizárólag a hosszú egyéni terápia segíthet. Továbbá a kezelés csak akkor lehet hatásos, ha az illető önszántából vesz részt a terápián.

Kezdjünk el gyanakodni

Előre megjósolni, hogy egy esetleges szakítás miként végződik, mikor torkollik gyilkosságba, szinte lehetetlen. Főként, ha a konkrét esetet nézzük, amikor is Vivien és Bálint között már nem volt szerelmi kapcsolat.

Ettől függetlenül

 lehetnek jelek, amikre érdemes figyelni.

A féltékenység önmagában azért még nem jelez elő komoly veszélyt. Ám ha valakinek durva indulatkitörései vannak, ha ijesztő reakciókat tapasztalunk egy-egy esetben, (mondjuk egy erős csuklószorítás vagy zavart tekintet), és ha látjuk, hogy a kapcsolat előrehaladtával a másik egyre kevésbé viseli az elutasítást, kezdjünk el gyanakodni

– javasolja a szakember.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik