Az Európai Uniós csatlakozást követően a hazai vállalkozásoknak számos új kihívással kell szembenézniük: a mikrovállalkozások elsősorban az uniós szabványoknak való megfelelés terén kell előrelépniük, a kisvállalkozásoknak a minőségi követelmények felértékelődésével kell megbirkózniuk, míg a közepes vállalkozásoknak a külföldi konkurencia megjelenésére hálózatépítéssel célszerű reagálniuk. A csatlakozásig hátralévő egy évben a gazdasági tárca a befektetésösztönzést szolgáló Smart Hungary és a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében nyújt támgatást a hazai cégeknek – hangsúlyozta előadásában Szabóné Molnár Márta, a Gazdasági Minisztérium osztályvezetője. A szaktárca programjain kívül a csatlakozásig, vagyis 2004. májusáig a vállalkozások pályázhatnak az előcsatlakozási – Phare, Ispa, Sapard – alapok által kiírt tendereken, vagy részt vehetnek a számos közösségi program valamelyikén. A csatlakozást követően – 2004 és 2006 között – pedig összesen 1500 milliárd forint értékű pályázathoz, a mai lehetőségek nyolcszorosához juthatnak hozzá a magyar vállalkozások – hívta fel a figyelmet Zeisler József, a Senior Consulting Kft. ügyvezetője. Már pedig pályázni érdemes és szükséges, hiszen az uniós pályázatkiíróknak, valamint a hazai tárcáknak állandó félelme, hogy Magyarország – kellő mennyiségű jó pályázat híján – nem fogja tudni kihasználni a számára nyitott lehetőségeket és lehívni az uniós pénzeket. Európai Uniós pályázatot pedig még nem utasítottak el azért, mert a pályázó túl sok pénzt kért volna. Ha a brüsszeli bírálók túlzottnak ítélik az igényelt összeget, inkább további feladatokat tetetnek a projektbe, vagy megkurtítják a költségvetést. Minderről persze tárgyalnak a pályázóval és az már azt is jelenti, hogy a pályázatot elfogadták. Eddig a pillanatig azonban sok a teendő, amelyek sorát az alapos tájékozódással, a pályázati lehetőségek részletes áttekintésével kell kezdeni – ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Bodó Balázs, a Geonardo Kft. ügyvezető igazgatója.
A kis- és közepes vállalkozások alvállalkozóként, vagy konzorciumi tagként vesznek részt az EU által kiírt pályázatokon, de – kellő bátorság és rátermettség esetén – koordinátori szerepet is betölthetnek. Ez esetben az adott vállalkozás veszi magára a pályázat elkészítésének terhét és az ezzel járó partnerkeresést. A nemzetközi projektekthez általában 2-3 partner bevonása szükséges, akiket az internetn a legegyszerűbb megtalálni a www.cordis.com honlapon keresztül. A pályázat koordinátor vállalkozások itt hirdetnek partner felhívást, amire 2-3 napon belül általában érkezik 5-6 válasz.
Mielőtt hozzáfognánk a pályázat összeállításához, érdemes tisztázni az elnyerhető támogatás, valamint a szükséges önerő arányát, valamint áttekinteni a megvalósítás során a likviditási helyzet várható alakulását. Mivel az uniós pályázatokat Brüsszelben bírálják el, a hazai cégek a többi pályázóval azonos esélyekkel indulhatnak, a benyújtandó pályázatok felépítése, bonyolultsága pedig nem különbözik lényegesen egy Gazdasági Minisztérium által kiírt pályázattól. Az elnyerhető támogatás mértéke jellemzően a projekt költségének 50 százaléka, de 35-től akár 100 százalékig is terjedhet, utóbbi főként a munkaerő intenzív projektekre jellemző. A hazai vállalkozások jellemzően a bőség zavarában szenvednek, amikot áttekintik az uniós pályázati kiírásokat, sokan közülük azért csalódottak, mert inkább csak várták, hogy bekerülhetnek egy pályázatba társként, ám mivel nem tettek érte semmit, ez nem következett be. Mások viszont a gyakorlati információk és a kezdeti támogatás hiánya miatt szereztek negatív tapasztalatokat az uniós pályázatok kapcsán.
Azon cégek viszont, amelyek kedvezően ítélik meg a támogatásszerzésnek ezt a módját, elmondták, hogy kellemesen csalódtak a részvétel feltételeit illetően, ugyanis itt nincs szükség arra a sokféle igazolásra – így például nem kérnek Apeh, vagy TB igazolást és nem kell aláírási címpéldány sem –, amit a felelős gazdasági vezető aláír, az EU-s pályázaton elegendő. A pályázati anyag egy-egy fejezete maximum 2-3 oldal terjedelmű lehet, így összességében 20-30 oldalnyi tömör szakmai anyag összeállítását várják a jelentkezőktől. A hazai nyertes pályázók a finanszírozási feltételket is kedvezőnek tartják, hiszen az előleg általában a teljes összeg 30-40 százaléka, ami egy 2 éves projekt esetében jelentős lökést ad az induláshoz. Jellemzően az első éves beszámolót követően további 20 százalék kerül a pályázókhoz, a maradékot pedig a befejezést követően utalja át az unió. Az EU-s projektek költségelszámolási, jelentéskészítési rendszere is könnyen áttekinthető, az alvállalkozói számlák kivételével nem szükséges számlákat mellékelni. Nem szabad azonban könnyelműnek lenni, a projekt során célszerű pontos elszámolást és dokumentálást végezni, mert a végső auditálás során szigorúan ellenőrzik az ígért fejlesztéseket és az azok meglétét alátámasztó bizonylatokat.
A sikeres pályázat alapvető feltétele az egyes programok szerkezetének, a támogatási formák alapos ismerete. A másik kulcsfontosságú tudnivaló, hogy szigorúan ügyelni kell a kiírásban szereplő formai követelményekre, ugyanis ezeken a pályázatokon nincs lehetőség hiánypótlásra. A kiírásokhoz mellékelnek egy ellenőrző listát, amelynek segítségével a pályázó és a bíráló is ellenőrzi, hogy teljesítette-e a pályázat valamennyi feltételét. Ha itt hiányt fedeznek fel, a pályázat nem jut el a bírálatig. A tartalmi követelmények között szerepelenek a hazai pályázók számára könnyebben és nehezebben teljesíthető feltételek. A könnyen megválaszolhatók közé sorolják általában a célkitűzések és az innováció leírását, az elvégzendő munka megfogalmazását és a konzorcium összetételének bemutatását. A rázós fejezetek között az EU szintű hozzáadott érték kifejtése, a projekt menedzsment részletezése és az uniós politikai irányelveknek való megfelelés bemutatása szokott szerepelni. A sikerhez hozzájárul a tudományos tartalom megfelelő tálalásán kívül a projekt szükségességének meggyőző bemutatása. Be kell bizonyítani, hogy a projektre szükség van, hogy csak most, csak ezekkel a partnerekkel és csak ekkora összegű támogatásból lehet létrehozni. Kell hozzá némi marketing szemlélet is, hiszen a pályázatot el kell adni, a vevő pedig nem más, mint az EU. Nem árt odafigyelni a bírálókra is, akik szeretik a lényegre törő, az eredeti pályázati céloknak való megfelelést hangsúlyozó összeállítást. Nem árt, ha a pályázati kiírásban szereplő kifejezések, szófordulatok is visszaköszönnek, valamint érződik, hogy a pályázó tisztában van az unió politikai irányelveivel, szociális céljaival, amelyek figyelembevételével készítette pályázatát. Amennyiben az adott pályázatot elbírálták, de nem hagyták jóvá, az óriási lökést adhat egy következő benyújtásához. Brüsszelbven ugyanis valamennyi elutasított pályázathoz részletes értékelést adnak, amelynek figyelembevételével átgyúrva az anyagot, akár nyertes pályázat is elkészíthető.
Webajánló:
www.euoldal.hu
www.uzletessiker.hu
www.cordis.com
