Tudomány

Máig nem tudni, mi okozta a húsvét-szigeti civilizáció bukását

24.hu
24.hu

2017. 07. 14. 14:47

A történelemben vannak megoldatlan rejtélyek - elveszett civilizációk, titkos kamrák piramisokban, elsüllyedt hajók, és elképesztő építmények. Efféle nagy rejtély a Húsvét-sziget egykori civilizációjának sorsa is.
Korábban a témában:

A Húsvét-szigetek emblematikus kőszobrait, az úgynevezett moaikat egy egykor virágzó civilizáció hozta létre, melynek első képviselői nagyjából 1000 éve érkeztek meg a területre. A kutatók viszonylag keveset tudnak az 1860-as években eltűnt Rapa Nui-kultúráról, mivel otthonuk évszázadokon át a világ egyik legizoláltabb szigete volt.

Számtalan elmélet létezik a civilizáció hanyatlására: egy európaiak által behurcolt új járvány, a túlzott fakivágás, vagy éppen egy belső konfliktus is kiválthatta a kultúra eltűnését. A legelterjedtebb elképzelés szerint a bukás oka az az ökológiai katasztrófa volt, melyet épp a népcsoport váltott ki, és amely aztán lakhatatlanná tette a szigetet.

Egy új tanulmány azonban most azt bizonyítja, hogy ez a forgatókönyv nem tűnik valószínűnek.

Az ökológiai öngyilkosság elmélete szerint a mai Polinézia felől érkező népek az 1200-as évek környékén telepedtek le a szigeten. Amikor az európai gyarmatosítók a 18. században először találkoztak a helyiekkel, már jelentős volt a területen a fakitermelés.

A helyi fákat többnyire a halászathoz szükséges kenuk és hajók építéséhez használták fel. Mikor a fák elfogytak a szigetről, a népcsoport képtelenné vált legfontosabb élelmiszerforrásának beszerzésére, ráadásul a tengeri kereskedelem is ellehetetlenült.

Az ökológiai öngyilkosság elmélete szerint a civilizáció ekkor növelte a földművelés szerepét az élelemellátásban, a kontrollálatlan termesztés miatt azonban hamar tönkretették a talajt. A mezőgazdasági összeomlással teljesen eltűnt a táplálék a szigetről, a Rapa Nui-kultúra pedig elpusztult.

A Binghamton Egyetem kutatói szerint azonban a hipotézist alátámasztó bizonyítékok nem meggyőzőek.

A sziget különböző régészeti helyszínein feltárt botanikai, emberi és növényi maradványok kémiai analízise után a csapat arra jutott, hogy a helyiek étrendjében a fehérje minimum 50 százaléka mindig tengeri forrásból származott. Ez azt jelenti, hogy a népcsoport sosem hagyott fel teljesen a halászattal.

Carl Lipo, az egyetem antropológusa szerint azt is kiderítették, hogy a mezőgazdasággal előállított ételek módosított talajban teremtek, ami azt jelenti, hogy a helyiek javították a földminőséget a termesztés érdekében. Ez arra utal, hogy a civilizáció értett a földműveléshez, tehát a mezőgazdasági összeomlásra is csekély az esély.

Hogy végül mi is történt a Rapa Nui-kultúrával, a vizsgálat nem fedte fel. Bár nem valószínű, hogy az eddigi, ökológiai öngyilkosságra vonatkozó elmélet pontos lenne, nem lehetetlen, hogy a környezet tönkretétele egyéb módon valóban előidézte a civilizáció bukását.

Ami egészen biztos: a 18. században hatalmas fordulat állt be a sziget életében. A régészeti leletek alapján a 18-19. század során egyre több fegyvert készítettek a helyiek, sőt, a híres szobrok egy részét is ledöntötték és megrongálták. Ez arra utal, hogy a korszakban egy elhúzódó belső háború dúlt.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BARCELONA, SPAIN - SEPTEMBER 20 : Demonstrators hold placards within a protest in front of the Economy headquarters of Catalonia's regional government in Barcelona, Spain on September 20, 2017, during a search by Spain's Guardia Civil police. Albert Llop / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.