A Proxima b-t tavaly augusztusban azonosították. A mindössze 4,2 fényévre található égitest a Nap után hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül kering. Mivel az objektum kőzetbolygónak tűnik, ráadásul igen közel helyezkedik el, a csillagászok a felfedezése óta rengeteget tanulmányozták.
Az Exeteri Egyetem szakértői új, Astronomy and Astrophysics-ben bemutatott vizsgálatukban egy olyan technikát használtak, mellyel alapvetően a Föld éghajlatát szokták elemezni. Nathan Mayne, a tanulmány egyik szerzője szerint a Proxima b megfelelő atmoszférával lakható lehet.
A kutatók hónapokon át vitték be az adatokat az egyetem szuperszámítógépébe, a szimulációval végül sikerült megvizsgálni a bolygón a folyékony víz megjelenésének valószínűségét.
Jelenleg nem túl sokat tudunk a Proxima b-ről. Annyi biztos, hogy a tömege legalább 1,27-szer, sugara pedig minimum 1,1-szer nagyobb a Földénél. A szakértők úgy vélik, hogy 11 földi nap alatt kerüli meg saját csillagát. Az égitest a Proxima Centauri lakható zónájában helyezkedik el, igaz, meglehetősen közel a csillaghoz.
A gazdacsillag egyébként egy M színképosztályhoz tartozó vörös törpe. Az utóbbi időben a kutatók egyre többet foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ezeknek a kevésbé világos és jóval hűvösebb objektumoknak a közelében kialakulhat-e egyáltalán az élet?
Sokat nem tudunk még róla
Mayne kiemelte, hogy elemzésük inkább kísérlet volt, semmint a helyi lakhatóság konkrét bizonyítéka. Igaz, a további vizsgálatok szempontjából így is hasznosak lehetnek eredményeik.
Mivel viszonylag kevés az információnk a Proxima b-ről, ezért a csapat a szimuláció bizonyos pontjainál feltételezésekre hagyatkozott – például arra, hogy az egész égitest felszínét víz borítja. A szakértők a vizsgálatban úgy számoltak, hogy a bolygónak vagy Föld-szerű, vagy jóval egyszerűbb, nitrogénből és némi szén-dioxidból felépülő atmoszférája van.
A Proxima b mozgására is két lehetséges konfigurációt használtak. Az egyik szerint a bolygó kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja a csillaga felé. A másik elképzelés alapján az objektum a Merkúrhoz hasonlóan 3:2 keringési rezonanciájú, azaz a csillaga körüli két kör megtétele alatt háromszor fordul meg.
A Proxima b megértéséhez természetesen további kutatásokra lesz szükség. Egy nap a helyi atmoszféra alaposabb felmérésével, vagy a forradalmi Breakthrough Starshot indulásával talán valóban megtalálhatjuk a helyi létformák nyomát.
