Tudomány

A Marson egykor hatalmas óceán lehetett

24.hu
24.hu

2016. 05. 25. 17:24

A Mars nem mindig volt olyan száraz és terméketlen, mint napjainkban. A felszínen egykori folyók nyomait és sós tavak maradványait lehet felfedezni. A bizonyítékok arra utalnak, hogy régen akár egy hatalmas óceán is lehetett a bolygón.
Korábban a témában:

Egy új kutatás szerint a Marson gyakoriak a vas és kalciumban gazdag karbonátok. A földön hasonló kőzet a mészkő, amely vízi, elsősorban tengeri környezetből származó oldott szenet tartalmaz. Ha a lerakódások valóban olyan gyakoriak, mint ahogy azt a tanulmány írja, akkor a bolygó felszíne egykor minden bizonnyal vízben gazdag volt.

A tudomány újabb előrelépései abban segítenek, hogy a kutatók immár helyszíni munka nélkül is tudják elemezni egy közelebbi bolygó felszínét. A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) pontosan egy ilyen készüléket tartalmaz, a Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer Mars-ot (CRISM), amely infravörös fény kibocsátásával azonosítja a kőzetek ásványtani jellemzőit.

Ezt a technikát felhasználva a kutatók a Huygens-medencét vizsgálták, egy 456 kilométer átmérőjű becsapódási krátert. A hatalmas kráterben több fiatalabb becsapódási pont is van, ezek feltehetőleg alkalmasak a karbonátok felfedezésére, ugyanis a becsapódási energiával ezek a kőzetek könnyen a felszínre kerülhettek.

A csoport számításai bejöttek, több kráterben is karbonátra bukkantak, a kőzetek korábban nagyjából 5 kilométeres mélységbe voltak eltemetve. Hasonló köveket a Mars más pontjain is találtak, így a kutatók arra következtettek, hogy a bolygón egykor egy hatalmas óceán lehetett.

Janice Bishop, a felfedezést bemutató tanulmány társszerzője szerint a kőzetek azonosításával egy olyan korszak tanulmányozható, amikor a vörös bolygó nem volt sivatagos.

Az 5 kilométeres mélység ugyanakkor arra utal, hogy a terület már igen régóta száraz. A szakértők szerint az egykori világtenger 4,1-3,7 milliárd évvel ezelőtt létezhetett, egy olyan korszakban, amikor a Belső Naprendszerben igen gyakoriak voltak a hatalmas becsapódások – a szaknyelv ezt a késői nagy bombázásnak nevezi.

Amennyire jelenleg tudjuk, nagyjából ebben az időszakban alakult ki az élet a Földön. Ehhez legfőképp vízre volt szükség, olyanra, amely egykor a Marson is volt.

Nem elképzelhetetlen tehát, hogy éppen ezért egykor a vörös bolygó is élőlényektől hemzsegett. Ugyanakkor amíg a kutatók nem találnak valamilyen nyomot – mondjuk megkövesedett mikrobákat – addig csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban.

(Via: IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.