time is of the essence
Tudomány

Február, a többszörösen meggyalázott hónap

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 03. 01. 16:00

Ha ember alkotta világunk tökéletesen működne, akkor ma március 1-je helyett ma február 30-át írnánk, és a nem a meteorológiai tavasz első napját köszöntenénk, hanem még a telet búcsúztatnánk. Nem kevesebb örömmel ugyan, de ez mit sem változtat a tényen: az ember alkotta világ nem tökéletes.

A természet nem adja fejét fogalmaink igájába, és mivel a bolygók járására nincs hatásunk, büntetjük azt, aki kéznél van: februárt. Lelkifurdalást azért nem kell érezni, a ma élő generációk még hetedíziglen sem felelősek február egymást követő megalázásáért, megcsonkításáért.

Utolsóként és utolsónak került a naptárba

A hagyomány szerint a 304 napot 10 hónapba rendező római naptárt Romulus, a város alapítója alkotta meg. Az évet a Mars istenről elnevezett március kezdte, a Vénusz istennő etruszk nevét, Apon nevét viselő április követte, majd az idősek (maiaus) tiszteletére május, az ifjakéra (iuniores) június, az utolsó hat pedig sorszámneveket kapott: quintilis, sextilis, september, october, november, december.

Az évkezdet logikusan a természet ébredésére esett, innen számolt a ma is ismert beosztás szerint, a hadakozásra, mezőgazdasági munkákra alkalmatlan téli időszakot, 50-60 napot egyszerűen figyelmen kívül hagyta.

Ha nincs dolog, kit érdekel, milyen nap van – teljesen logikus gondolat ott és akkor.

A második római király, Numa Pompilius viszont úgy tűnik, nem tűrt gazdátlan napokat, ezért két taggal egészítette ki a sort. A jövő és a múlt felé forduló, kétarcú Janus istenről elnevezett hónap, a mai január jelentette az év kapuját. Elé került, azaz az év záró hónapjaként iktatta be februariust, a “holtak hónapját”, a tisztulás időszakát.

Elvettek tőle plusz egy napot

Holdhónapok voltak ezek, a Hold ciklusát követő egészen pontosan 29,5 napos egységek, természetesen az igényeknek megfelelően kerekítve.

Romulus még 30-31 napokban gondolkodott, Numa azonban ezen is változtatott: március, május, július és október 31 napból állt, a többi 29-ből, kivéve az egy februárt, amelynek csak 28 nap jutott. Miből vág a hentes ma is, ha nem a végéből?

Összesen 355 napból állt így egy év, 10 nappal volt rövidebb a tropikus évnél, ami a Nap tavaszponttól tavaszpontig terjedő látszólagos útját jelenti. A naptári és a valós év gyorsan elcsúszott, Kr.e. 190-ben március idusa az 189. év november 6-ára esett.

A korrekciót Iulius Caesear, pontosabban az általa naptárreformmal megbízott egyiptomi csillagász, Szoszigenész végezte el Kr.e. 46-ban. Ekkorra már teljes volt a káosz, február pedig továbbra is csonkán, 28 naposan, de már másodikként, január után szerepelt. Egyébként ez volt a történelem leghosszabb esztendője – 445 napot számlált, hogy “az időszámítás rendje kiigazodjék”.

Álom maradt a 30. nap

Caesar visszaadta a becsületét, de csak azért, hogy ismét a porba lökhesse: 29-re emelte február napjainak számát, ám a következő tollvonással a többi hónapot is kibővítette: a páratlanokét 31, a párosokét 30 napra.

A túlbuzgó Marcus Antonius javaslatára Kr.e. 44-ben quintilis hónapot Caesarról júliusnak nevezték el, július 11-én ünnepelte ugyanis születésnapját.

E reform során iktatták be a szökőnapokat is négyévenként, de még véletlenül sem úgy, hogy legalább ilyenkor 30 napos lett volna február. A szökőnapot a március első napját a Kalendae-t megelőző hatodik nap – azaz a mai február 24. – kétszer „mondásával”, írásával iktatták a naptárba. Vagyis négyévenként február huszonnegyedike 48 órás nappá bővült.

Vissza a gödör mélyére

A kegyelemdöfést viszont Caesar utóda és örököse, Augustus vitte be. Képzeljük el a helyzetet: ott áll ez a már életében isteni férfiú, a Római Birodalom első embere úgy, hogy egyetlen árva hónap sem viseli a nevét. Tarthatatlan helyzet. Nyilván a sorszámozottak közül kellett választania, már csak azért is, mert a nagy elődöt mégsem lett volna udvarias dolog megelőzni.

Viszont nagyon távol sem lehetett tőle, ezért politikusi megoldásként a július követő sextilist neveztette el augusztusnak. Viszont ha még emlékszünk rá, a páros hónapok, miként augusztus is csupán 30 naposak voltak – szemben július 31 napjával. Érthető módon szúrta ez is Augustus szemét, de természetesen volt megoldás: augusztust is 31 napossá tette.

Hogy az egyensúly ne boruljon, máshonnan elvett egy napot, és természetes módon ismét február volt az áldozat. A hónap napjai ezzel megint 28-ra csökkentek, és ez így van a mai napig, az emberi kegyetlenség kétezer éves mementójaként.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C), Secretary of Defense James Mattis (L) and US Navy Captain Richard McCormack (R) attend an operations briefing at the pre-commissioned USS Gerald R. Ford aircraft carrier in Newport News, Virginia, March 2, 2017. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.