Sport

Hosszú Katinka klubja úgy kap támogatást, ahogy nem lehetne

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2017. 05. 20. 14:00

Korábban a témában:

Nem különösebben szórakoztató olvasmány a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) honlapjának böngészése, de miután vasárnap a szervezet rendes és tisztújító közgyűlést is tart – ebben az évben másodszor -, az újságíró megpróbál felkészülni.

Így bukkan rá rá arra a dokumentumsorra, amely az egyesületek 2017-es támogatási összegeit tartalmazza. Mivel Hosszú Katinka a sportág ékköve, hamar feltűnik, hogy az általa és férje, Shane Tusup által 2016. szeptemberében alapított Iron Aquatics SE három tételben – Aranyjelvényes program: 2789000 Ft, Képzési Akadémiai program: 1000000 Ft, Műhelytámogatás 9869000 Ft –  összességében 13 658 000 forintot kap.

Az alaptámogatást az állam Kiemelt Sportágfejlesztés programja (KSF) biztosítja a szövetségnek, amely saját, matematikai alapú pontszámításai alapján osztja azt tovább.

Igen ám, de a MÚSZ Sportágfejlesztési Támogatási Szerződésének I./4. pontja szerint:

nem adható támogatás annak a támogatottnak, amelynek:

  1. adótartozása van,
  2. tagdíj tartozása van,
  3. amennyiben nem tagja a Magyar Úszó Szövetségnek a jelen szerződés aláírásától számított legalább két éve, kivéve, ha megszűnt tagszervezet jogutódja és a jogfolytonosság az elmúlt két évben folyamatosan fennállt.

A szerződés nyilván azért írja elő az időkorlátot, mert az új klubok ellőbb eredményt kell felmutassanak, illetve bizonyítaniuk kell, hogy valóban közép, hosszútávon gondolkodnak, érdemes őket támogatni. Ez így logikus is.

Az Iron Aquatics nyilvánvalóan nem működhetett már két éve a 2017-es KSF-szerződés aláírásakor, és nem is jogutód, felmerül tehát a kérdés: miként kaphat támogatást?

A 24.hu a MÚSZ-tól azt a választ kapta, hogy az elnökség a február 22-én tartott ülésén, Dr. Sós Csaba szövetségi kapitány előterjesztése után, a 44/2017/02/22. határozatában rendelkezett a 600 millió forintnyi keretösszeg felosztásáról.

Az Iron Aquatics Hosszú Katinka eredményeire való tekintettel részesült a juttatásban.

A szabályok azért vannak, hogy megszegjük azokat

Természetesen nem sajnáljuk Hosszú Katinka egyesületétől a támogatást, sőt, kapjon csak, megérdemli az előlegezett bizalmat. De abból a forrásból, amelyik megengedi..

Csütörtöki írásunk és az Iron Aquatics SE állami pénzből történt, az előírásokat átlépőnek tűnő támogatása után felvetődik a kérdés: miért van szüksége a magyar úszósportnak a szabályok folytonos áthágására, a trükközésre?

Miért kell trükközni egy olyan sportágban, amely a világon mindenhol egyforma feltételek mellett zajlik, teljesen objektíven percben, másod, tized, századmásodpercben mérhető, ahol a források felosztásánál sem lenne feltétlenül szükség szubjektivitásra?

A válasz természetesen a pénz. Az állami bevételi források optimalizálása, majd újraelosztása. Nem mindegy ugyanis, hogy egy-egy világversenyen hány és mely egyesület tud versenyzőt rajtkőre állítani, ahogy természetesen az sem, az úszók milyen eredményt érnek el. Például olyan edző nem részesülhet Kiemelt Edzői Programból havi juttatásban (szintén állami forrás, be sem folyik a szövetségbe), akinek nem indult versenyzője világversenyen, ahogy élsportolóink havi megélhetésének is jelentős százalékát adja a Gerevich-alapítványi támogatás.

Mennyi az annyi?

Az állami források nagyságát alapvetően az adott sportágban az igazolt versenyzők összlétszáma, az országos bajnokságokon, de még inkább a nemzetközi szinten elért eredményesség határozza meg. Minél több érmet hoznak egy-egy olimpiai sportág, olimpiai versenyszámában a sportolók az adott év világversenyein, úgy nő a szorzó, annál magasabb állami támogatásban részesülhet a szövetség. Az olimpiai eredményesség ráadásul duplán számít.

Az úszók Rióban

Az úszók az összes szövetség közül a legnagyobb csapattal érkeztek Rióba – 37 versenyzőt és 13 edzőt, egy szövetségi kapitányt, egy orvost, három masszőrt és egy csapatvezetőt utaztattak ki.

Ekkora versenyzői létszám mellett teljesen elfogadható a harmad annyi edző, sőt, a három masszőr tán még kevés is, más kérdés, hogy nem feltétlenül kellett volna fondorlatos módszerekkel kijuttatni olyan úszókat, aki végül csak az edzőmedencében tempóztak.

A Magyar Olimpiai Bizottság pontszámítási rendszere négy évre visszamenően veszi figyelembe az eredményességet, így matematikai alapon, a lehető legobjektívebb módon kerül meghatározásra a sportági sorrend az állami források elosztásánál.

Magyarországon a kajak-kenu után az úszás részesül a legnagyobb állami támogatásban az egyéni sportágak közül. 2016-ban nagyságrendileg 1,7 milliárd forint szétosztásáról rendelkezett a MÚSZ-elnöksége.

Az elnök új, a rendszer még a régi

Az amúgy sportvezetés terén sikeres Gyárfás Tamás leváltása 23 év kilenc hónap után már-már törvényszerű volt. Más kérdés, hogy Bienerth Gusztáv színre lépésével nemhogy megnyugodtak volna a kedélyek, de

az elmúlt öt hónapban a közgyűlések előtt menetrendszerűen kirobbanó ügyek azt jelzik, rosszabb a helyzet, mint volt.

A tagszervezetek (egyesületek) azért mozgolódnak, mert a szövetség elnöksége a lemondások után a működés határát súroló nyolc főre csökkent, így a napi ügyeket leginkább befolyásoló elnökség hét felszabaduló helyére többen is pályáznak. Nem csoda, a tűz közelében jobban bele lehet látni és szólni a pénzosztásba.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az egyesületek másrészt azért zúgolódnak, mert ugyan a 2017-es költségvetést a vasárnap esedékes közgyűlés lenne hivatott elfogadni, de az esztendő bő harmadán már túl vagyunk, az úszóknak edzeni, edzőtáborozni kell, így az az állami forrásokat az elnökség már felosztotta (lásd fent).

Furcsa módon azonban a honlapunkhoz eljuttatott információk szerint hiába a riói siker, a három arany, két ezüst, két bronz, a 119 támogatott egyesületből 47 összességében bő 80 millió forinttal kevesebb forráshoz jut, mint 2016-ban. Holott az olimpia évéhez képest egy fillérrel sem csökkent az állami támogatás – idén összességében épp úgy 1,7 milliárd forint a MÚSZ költségvetése, mint tavaly. Annak, hogy többen rosszabbul jártak lehet oka a szimpla matek, az eredmények változása, az átigazolások, de

vannak olyan egyletek – mint például az Iron Aquatics SE -, amelyek úgy jutnak többletforráshoz, hogy szabályokat kell felülírni. Ezért is forrong a hátország.

A MÚSZ-elnök mást kommunikál, mint amit tesz

Eztán végképp furcsa, hogy Bienert Gusztáv honlapunknak azt nyilatkozta, már idén 2-300 millióval növelni fogja a szövetség szponzori bevételét és abból finanszírozzák az új egyesületi programokat, abból juttatnak olyan egyesületeknek, akiknek nem jut forrás, vagy valamilyen okból kifolyólag nem kaphatnak. (Ha az Iron Aquatics ebből, a piaci alapú bevételből kapná az apanázst, semmi probléma nem lenne, de a mellékelt dokumentumok szerint nem így van ez.)

Ehhez képest úgy tűnik, a MÚSZ-elnökének nem volt elég az öt hónap a szövetség költségvetésének átlátására, vagy csak szimplán nagyot álmodott. Egyik sem jó ómen. A 2017-es költségvetési tervben ugyanis az látszik, hogy míg 2016-ban 126 450 000 forint szponzori pénz folyt be, addig az idei évre 140 millió a terv, ami semmiképp sem felel meg a 2-300 milliós mondásnak, de még annak a tizedét sem éri el a növekedési terv.

A MÚSZ elég nehézkes honlapján egyetlen dolog látszik tisztán: miközben az egyesületi vezetők, a szövetségi alkalmazottak a színfalak mögött ádáz harcot vívnak a pozícióért, az állami források újraelosztásáért, addig a futó óra azt jelzi, már csak 55 nap van a július 14-én kezdődő vizes-világbajnokságig.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.