Kultúra
32268©joseharo.RAF

Christian Bale hullahalmokat lát, a szipogás pedig megmenti a filmet

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 08. 04. 19:03

Christian Bale-lel állítottak filmemléket a törökök által tagadott örmény népirtásnak. Nem is a film sokkoló, hanem a tények mögötte.
Korábban a témában:

Talán nem véletlen, hogy a magyar nyelvben annyira közel áll egymáshoz két szó: az örvény és az örmény. El lehet ezzel sütni ócska szóvicceket is, de valahogy úgy hozta a történelem, hogy az előbbi mindig a mélybe rántotta az utóbbit. Nem véletlen, hogy az örmények a hatalmas, sziklás hegyvidéken élnek, ott egy fokkal nehezebb őket elpusztítani. Azért a törökök tettek rá egy kísérletet, reménykedve, hogy az első világháború őskáoszában a kutyát sem fogja érdekelni pár millió ember eltüntetése.

Terry George, a népirtásfilmek Fellinije (lásd még: Hotel Ruanda) pedig spanyol-amerikai koprodukcióban rendezett egy Ígéret (The Promise) című filmet, amit rendhagyó körülmények között mutattak be csütörtök este a budapesti Puskin moziban.

Először rendezik meg az I. Nemzetközi Örmény Diaszpóra Fesztivált Budapesten, Veszprémben, Szegeden, Debrecenben és – hogy nemzetközi legyen a rendezvény – az erdélyi Gyergyószentmiklóson. Ennek volt a nyitóprogramja a budapesti filmpremier, amin beszédet mondtak a haza örménység képviselői is.

Isaac-parádé, Bale-kényelem

Maga a film tehát meglepő módon nem örmény munka, a színészek között is kevés az örmény, a főbb szerepeket is olyan nevek vitték el, mint Oscar Isaac (a főszereplő örmény orvostanhallgató), Christian Bale (az AP amerikai riportere), Charlotte Le Bon (a Párizsban nevelkedett finom örmény hölgy, akibe még a fővilágosító is szerelmes), sőt Jean Reno is kapott egy epizódszerepet, francia admirálisként tűnik fel. A filmet tavaly szeptemberben mutatták be Torontóban, egy év kellett, hogy Magyarországra érjen.

A sztori nincs túlbonyolítva, nagy csavarok nincsenek benne, és műfajilag is nehéz elhelyezni. Történelmi, háborús, szerelmi dráma ugyanúgy, ahogy néha James Bond-i magasságokba emelkedő akciófilm is lovas üldözésekkel, vonaton kaszkadőrködéssel. A történet lényege, hogy Mikael az Oszmán Birodalom keleti fertályáról Isztambulba (a filmben konstansan Konstantinápolynak mondják) utazik, hogy orvossá váljon. Végül szerelmi négyszögbe keveredik otthon maradt menyasszonyával, egy Párizsban nevelkedett elegáns nevelőnővel és egy amerikai riporterrel, aki hamar megszagolja, hogy az örménység szorulni fog a nacionalistává váló Török Birodalomban.

Mi volt az örmény népirtás?

Az első világháború idején, durván 1915-17 között alsó hangon 600 ezer, de egyes történészek szerint akár 1,5 millió örményt mészároltak le a törökök. A mai napig vitatott a kezdet – ahogy az egész genocídium is –, egyesek szerint az örmények kezdték, akik az ottomán hadseregből tömegesen dezertáltak az oroszba, amikor a törökök épp a Kaukázus déli lejtőin harcoltak velük. Örmény csapatok is elkövettek atrocitásokat, ami kiváló ürügy volt a törökök rég dédelgetett tervére: a keresztény örmények eltávolítására. Miközben az örmény értelmiséget szó szerint lefejezték Isztambulban, pogromok zajlottak az örmények ellen a keleti országrészben, falvakat égettek fel, embereket deportáltak vagy mészároltak le helyben iszonyatos kegyetlenséggel, tízezreket pedig fegyveres kísérettel a szír sivatagba irányítottak erőltetett menetekben, ahol a zömük éhen és szomjan halt. Dacára a korabeli fotóknak és sajtóbeszámolóknak (az amerikai tudósítók valóban fontos forrásai a történteknek) a török állam a mai napig tagadja, hogy szisztematikus népirtást követett volna el a jogelődje. Évről évre több állam és szervezet ismeri el ugyanakkor genocídiumnak a történteket.

A film alapvetően végig leköti az embert, Terry George érzi, mikor kell romantikát, mikor gyászt, mikor akciót, mikor hullákat egymásra halmoznia, bár a romantika néha túl sok, mondjuk a csöpögés szintjét nem éri el. Csak egy cseppet kellett volna feszesebbre vágni az egészet, de ez nem nagy gond az alkotással. A színészi játékok közül egyedül a még a nyáladzást is bevető, tényleg meggyőző Isaacét érdemes kiemelni, Bale-en látszik, hogy kényelmesen hozta a magabiztos amerikai tudósítót, aki tudja, hogy a követség úgyis kimenti majd a szorult helyzetből (ne feledjük, az USA csak 1917-ben lépett be a háborúba és akkor sem üzent hadat a szultánnak), Le Bon is kevésszer bújik ki az érzelmek tornádójában pörgő romantikus lélek arcából.

Egy dolgot azért ki kell emelnünk: nagylelkűen 12-es karikát kapott a film, de a 13 éves gyereket a néha naturalista részek miatt nem feltétlen kéne beültetni, 16-os besorolás is elfért volna a mozin.

Megmagyarázott bukás

A film mellesleg óriási bukás lett, a 90 millió dolláros költségvetésből mindössze 8 millió jött vissza eddig, amit a stúdió azzal magyaráz, ez most presztízsjáték volt, nem a bevételre mentek. Ha másra nem is, arra jó volt az egész film, hogy az örmények kapjanak egy monumentális történelmi tablót. Ami amúgy igyekezett a törököket is sokfélének bemutatni: megjelennek feltüzelt ostoba csőcselékként, nőfaló, de jószívű úrifiúként, a parancsokat végrehajtó, de a menekülést segítő tartományi vezetőként és kegyetlen katonaként is.

A hatás mindenesetre megvolt: nem tudom, hogy az emelkedő pollenkoncentrációtól vagy a meghatottságtól, de bizony hallani lehetett a végén szórványos szipogást. Az Imdb 5,9-et adott a filmre tízes skálán (azzal együtt, hogy a török értékelők lehúzták), én ennek megtekintése előtt egy kerek hatost. De ahogy a stúdió is mondta, ebben az esetben talán nem is az számít, mennyire értékeli az ember a filmet, mert lehetetlen elvonatkoztatni a valóságtól, amit a török állam a bizonyítékok ellenére máig tagad .

Arra jó az Ígéret, hogy elgondolkozzon az ember rajta, hova vezet a militarizmus és a gyűlölködés, mennyire rohadtul értékelnünk kéne, hogy nem lövik fejbe az anyánkat, apánkat, gyerekünket a szemünk előtt, és hogy mekkora ostobaság egy népirtásban kételkedni. Mert így vagy úgy, de akár egy meg nem történt genocídiumra is meg kell emlékezni rendszeresen, hogy érezze az ember, ez nem eshet meg többé.

Ezért nem szabad elfelejtenünk a pirézek elleni tömeggyilkosságokat sem.

Kiemelt kép: Vertigo

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.