Nagyvilág

Hős vagy bigott szadista? Neki kegyelmezett meg Trump

Az illegális bevándorlók réme a törvényeket semmibe véve küzdött a migránsok ellen. Emiatt börtön várt rá, de Donald Trump, most megmentette ettől. A kőkemény módszereiről ismertté vált Joe Arpaio az amerikai elnök szerint csak a munkáját végezte, és nem érdemel ezért büntetést. Azonban az arizonai seriff valójában csak egy dolgot nem végzett el rendesen: a munkáját.

Megint nagy politikai vihart kavart Donald Trump. Az amerikai elnök péntek este jelentette be, hogy elnöki kegyelemben részesíti az Egyesült Államok leghírhedtebb seriffjét, Joe Arpaiót. Az arizonai Maricopa megye seriffje fél évig tartó börtönbüntetéssel nézett szembe, mert törvénytelen, alkotmányellenes módszerekkel küzdött az illegális bevándorlás ellen, és azokat az ellene hozott bírósági ítélet ellenére sem fejezte be.

Ha Trump arra számított, hogy a texasi hurrikán pusztításáról szóló hírek miatt senki sem fog felfigyelni döntésére, akkor tévedett. Arpaio ugyanis az egyik legmegosztóbb amerikai bűnüldöző, akit a konzervatívok hősként ünnepelnek, míg a liberálisok bigott, rasszista szadistaként ítélnek el. A felháborodást, amit a neki adott elnöki kegyelem okozott, még a Harvey hurrikán sem tudta elmosni.

Az amerikai elnök hétfői sajtótájékoztatóján azzal védekezett, hogy Arpaio „nagyszerű munkát végzett”, ráadásul „imádják Arizonában”. A kegyelemről szóló közleményben pedig kijelentette, hogy Arpaio„seriffként megvédte a közösséget az illegális bevándorlás és a bűnözés veszedelmétől”, míg egy előző héten tartott arizonai gyűlésen azon értetlenkedett, nem is érti miért ítélték el, hiszen csak „a munkáját végezte”.

Ez azonban épp ellenkezőleg van. Mint a törvény emberét, akinek a törvények betartatása a feladata, pont azért ítélték el, mert nem tartotta be a törvényeket.

Fotó: Getty Images/David McNew

Ráadásul karrierje végére annyira mániájává vált az illegális bevándorlás elleni küzdelem, hogy beosztottjai már a rendes munkájukat sem látták el. A bűnüldözés a háttérbe szorult: még a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket sem vizsgálták ki rendesen. Ami népszerűségén is meglátszott, mert bár Trump szerint imádják Arizonában, a tavalyi seriffválasztáson az emberek mégis inkább egy másik jelöltre szavaztak, véget vetve több mint két évtizeden át tartó uralmának.

Keménykezű bűnüldöző

Pedig Joe Arpaiót régen tényleg szerették a választói. A karrierjét az ötvenes évek elején Washingtonban és Las Vegasban rendőrként kezdő Arpaio az amerikai drogellenes ügynökségnél húzott le 25 évet, és már tíz éve nyugdíjas volt, amikor 1992-ben először választották meg a legnépesebb arizonai megye, Maricopa seriffjének.

Az akkor 60 éves Arpaio nevét hamarosan az egész országban megismerték. Trumphoz hasonlóan imádja a rivaldafényt, és mindent megtett azért, hogy szerepelhessen a sajtóban. Arpaio a bűnözők keménykezű ellenségeként adta el magát, aki nem kötnek gúzsba liberális érzékenységek.

Ennek legjobb példája az országosan is híressé vált „Sátorváros”, ami nem volt más, mint a megyei börtön, ahol a fogvatartottakat katonai sátrakban helyezték el. Mindezt a sivatagos Arizonában, ahol nyáron rendszeresen 40 Celsius-fok környékén van a hőmérséklet. És persze a téli fagyok idején semmi fűtést nem kaptak.

Fotó: Getty Images/John Moore

Emellett a rabok egyenruháját lecserélte a régi fekete-fehér csíkos rabruhára, megalázó rózsaszín alsóneműket adott nekik, visszaállította a rabláncos munkásbrigádokat, az étkeztetést pedig annyira lecsökkentette, hogy a fogvatartottak jóformán éheztek.  A börtönőrök rendszeresen kínozták az elítélteket: volt, hogy egy egy éjszakára lecsukott, deréktól lefele lebénult féri nyakát törték el egy kínzószékben, csak azért, mert katétert követelt magának, hogy tudjon vizelni.

Mindezt persze tetszett azoknak a választóknak, akik pont úgy gondolkodtak, mint Arpaio: a rácsok mögött lenni büntetés és nem nyaralás, ezért keménynek kell lenni. Elfelejtve, hogy a fennhatósága alá tartozó intézmények nem börtönök, hanem fogházak voltak, ami nagy különbség. Az ott lévő fogvatartottak több mint 60 százaléka ugyanis nem bűnelkövető volt, hanem előzetes letartóztatásban várta bírósági tárgyalását.

Az illegális bevándorlás elleni küzdelem élharcosa

A minden ötletéből médiaeseményt csináló Arpaio csak 2006 után vált az illegális bevándorlás elleni küzdelem fontos alakjává. Azután, hogy rájött: a konzervatívok körében különösen fontosnak számító üggyel választásokat lehet nyerni. 2007-ben az amerikai bevándorlási hivatallal együttműködve megkezdte az illegális bevándorlók elleni fellépést, amit legfontosabb feladatává emelt. És ami végül a bukását okozta.

A seriff hivatal büdzséjét felemésztő nagyszabású harc az illegális bevándorolók ellen hamar a rendes munka rovására ment. Egyik legfőbb feladatuk lenne az előzetesben lévő emberek elszállítása bírósági tárgyalásaikra, de még ezt sem hajtották végre. Csökkent a rendőrjárőrök száma, lassabban értek ki a bűncselekményről szóló segélyhívásokra, mint a folyamatban lévő fegyveres bolti rablásokhoz. És közben emelkedett az erőszakos bűncselekmények, különösen a gyilkosságok száma, míg a megoldott ügyeké visszaesett.

Fotó: AFP/Mark Ralston

Különösen a szexuális bűncselekmények felderítése esett vissza. A seriff hivatala több száz nemi erőszakkal és szexuális molesztálással kapcsolatos üggyel kapcsolatos ügyet zárt le nyomozás nélkül. Az áldozatok több mint hatvan százaléka fiatal- és kiskorú volt. Annyira nem foglalkoztak az ilyen ügyekkel, hogy még annak a 600 ezer dollárnak is nyoma veszett, amit gyerekmolesztálásokkal foglalkozó nyomozók felvételére kaptak.

Amikor kritizálni kezdték, Arpaio megtorlásokat szervezett. Hatalmát kihasználva kamuvádak alapján indított eljárásokat újságírók, a megyei kormányzat tisztségviselői, sőt még bírák ellen is, vagy egyéb módszerekkel zaklatott polgármestereket, városi rendőrkapitányokat. A bosszúból indított ügyek végül mind ki lettek dobva, és az ebből fakadó kártérítési perek nagyjából 15 millió dollárjába kerültek az adófizetőknek.

És ez az összeg még semmi ahhoz képest, hogy Joe Arpaio seriffsége alatt a megyének 142 millió dollárt kellett elköltenie a miatta indított perekre. Ebben benne vannak peren kívüli megegyezések, ügyvédi költségek és a bíróság által megítélt kártérítések. Több mint 30 millió dollárt például a fogházakban történt jogsértések, valamint halálesetek miatt kellett elkölteni az adófizetők pénzéből.

A legtöbbet azonban az illegális bevándorlók elleni fellépése miatt indított perekre költötték: 50 millió dollárt.

Az országhatárt törvénytelenül átlépő migránsok elleni küzdelmet ugyanis alkotmányellenes módszerekkel vívták.

Fotó: Getty Images/Joshua Lott

Arpaio és hivatala ellen emiatt pert kezdeményeztek, majd 2011-ben egy szövetségi bíró megállapította, hogy a seriff emberei származás alapján végzett profilozás (racial profiling) alapján döntötték el, kiket igazoltatnak. Azaz csak a mexikóinak, vagy latin-amerikainak kínéző embereket állították meg, kitalált ürügyek alapján. Ezt annyira nyíltan tették, hogy még a velük lévő újságírók előtt sem titkolták, mi alapján választják ki az igazoltatni kívánt embereket.

A seriff azonban nem engedelmeskedett az ezt tiltó bírósági ítéletnek, és ezt előszeretettel hangoztatta a sajtó nyilvánossága előtt is. Ezért újra bíróság elé került, és a bíróság megsértése vádjával indítottak eljárást ellene. A republikánus Arpaio, aki már 2012-ben is már csak a szavazatok 50,7 százalékával maradhatott hivatalában, végül 2016-ban elvesztette a seriffválasztást, demokrata párti kihívójával szemben. Úgy, hogy közben Donald Trump ugyanott nyerni tudott.

A bíróság végül idén júliusban bűnösnek mondta ki Arpaiót a bíróság megsértésében, és akár fél évig tartó börtönbüntetést is kaphatott volna októberben, amikor büntetése nagyságáról döntöttek volna. De szerencséjére ez a veszély most már nem fenyegeti. Trump, akit már elnökválasztási kampánya elejétől fogva teljes erőbedobással támogatott, élve elnöki hatalmával kegyelemben részesítette.

Kiemelt kép: Photo by Scott Olson/Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik