Prága, 2016. június 8.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszél a visegrádi négyek (V4) országai kormányfői találkozója panelbeszélgetésén Prágában, a Lobkowitz-palotában 2016. június 8-án. Az asztalnál Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök (b-j).
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Külföld

Csak az biztos: baj van az Európai Unióval

24.hu
24.hu

2017. 02. 23. 20:03

A visegrádi országok egyszerre erősítenék a tagállamok szerepkörét az Európai Bizottsággal szemben és védelmeznék a schengeni övezetet, valamint az unió négy alapszabadságát. Nem meglepő módon az alapszerződés-módosítás is itt lóg a levegőben. Az EurActiv közép-európai partnereinek riportja. A cikk szerzői: Zuzana Gabrizova (EurActiv.sk), Zgut Edit (Political Capital Hungary), Adela Denkova (EurActiv.cz), Krzysztof Kokoszczynski (EurActiv.pl).
Korábban a témában:

Vallettában a Lengyelországból, Szlovákiából, a Csehországból és Magyarországból álló V4-ek úgy határoztak, hogy közös állásponttal járulnak hozzá a Római nyilatkozathoz. A dokumentum – amelyet a március végi római csúcs alkalmából, a Római Szerződések hatvanadik évfordulójára emlékezve szövegeztek – az EU jövőjének körvonalazását célozta.

Különböző elképzelések keringenek ezzel kapcsolatban azóta, hogy Angela Merkel és az olasz házigazdák a különböző integrációs szintekről, mint az EU egyik lehetséges fejlődési útjáról kezdtek beszélni. Az EU Schengenen és az eurozónán keresztül eleve többsebességes formában működik. Mindazonáltal a V4-ek már régóta úgy vélik, jobb nem barátkozni a rugalmasság gondolatával, mert az a fejlesztések tekintetében perifériára szorítaná őket, ez pedig hosszú távú következményekkel járna.

Mindenki számára egyértelmű, hogy az EU jövőjét sokkal inkább az idei választások (főként a francia, holland és német) eredménye fogja befolyásolni, semmint, hogy végül mit vetnek majd papírra Rómában. Ennek ellenére Róma és a találkozót megelőző hetek az EU reformról szóló vitákról fognak szólni, a Visegrádi csoportnak pedig feltett szándéka hallatni a hangját.

Lengyelország: szükséges a reform

Lengyelországban széleskörű egyetértés övezi az Európai Unió reformjának szükségességét és elkerülhetetlenségét, elenyésző azok száma, akik ezt másként gondolják. A szükséges változások felvázolása azonban már nehezebb megy, mind az EU, mind pedig Lengyelország uniós pozíciója szempontjából.

A fő kérdés, hogy Varsó erőltesse-e a tárgyalások megnyitását egy új alapszerződés megalkotására. Egy ilyen kezdeményezés az EU teljes felépítését átrendezhetné és elméletben lehetőséget biztosítana megváltoztatni az unió teljes működését.

Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártjának vezetője megnyitná az új szerződésről szóló vitát. Múlt évben elárulta, hogy már fel is keresett egy ügyvédet a szóban forgó indítvány előkészítésével. Miután Kaczynski vasmarokkal irányítja a kormányt, Beata Szydlo miniszterelnök tavaly szintén az EU megreformálásának fontosságát hangsúlyozta, azt ígérve, hogy dolgozni fog az ügyön. A lengyel külügyminisztérium ugyanezen az állásponton van.

Prime Minister of Poland, Beata Szydlo during the press conference in Warsaw, Poland on 21 February 2017 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto)
Beata Szydlo
Fotó: Getty Images/Mateusz Wlodarczyk

Eugeniusz Smolar, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (Centre for International Relations) szakértője ellenben úgy véli, „nincs esély a szerződések módosítására, mivel egyetlen kormány sem fogja megkockáztatni egy ilyen irányú javaslat bukását”. Smolar különösnek tartja, hogy „Kaczynski erőlteti a szerződésmódosítást, hiszen bizonyára vannak körülötte, akik tudják, mennyire beláthatatlan folyamatról van szó”. Smolar ugyanakkor egyetért azzal, hogy „az EU-nak reformokra és alkalmazkodásra van szüksége, ahogyan a kezdetek óta ez jellemzi a működését”.

Egyelőre semmilyen konkrét reformjavaslat nincs az asztalon. Kiindulva azonban a kormányzati irányvonalból, Varsó várhatóan a tagállamok és a kormányközi jelleg megerősítését szorgalmazza majd azzal a céllal, hogy csökkentse a Brüsszelre átruházott hatalom mértékét. Szydło kiemelte, a reform célja annak biztosítása, hogy „az EU erősítse a tagállamokat, ami jelenleg nem tapasztalható”, egyúttal

biztosítsa a lengyel szuverenitás védelmét.

Ugyanakkor „a tagállami szuverenitás erősítése Lengyelország EU-ban betöltött pozícióját veszélyeztetné” – mondta Katarzyna Pelczynska-Nalecz, a Báthory István Alapítvány Nyílt Európa Programjának igazgatója. Szerinte mivel Lengyelország az EU gyengébb gazdasággal rendelkező országai közé tartozik, a nemzetek feletti intézmények gyengítésével a lengyel érdekérvényesítő képesség csökkenne.

Noha még korai a reform pontos tartalmáról beszélni, Smolar úgy véli, a növekvő euroszkepticizmus mélyebb, önkéntes alapú és a magországokra koncentrálódó integrációhoz vezet majd. „A PiS pedig üdvözölné ezt”, tette hozzá arra utalva, hogy a lengyel kormányzó párt nem támogatja az integráció elmélyítését az unió többi részével.

Rafał Dymek, a lengyel Robert Schuman Foundation igazgatója szintén úgy látja, a reform szükségessége az EU szerkezetében rejlik. Bár úgy véli, a szükség órája eljött, óva int attól, hogy mindez kidolgozott terv nélkül vegye kezdetét. „Mielőtt bármilyen változtatásba kezdünk, meg kell határoznunk, pontosan mik a céljaink. Mi legyen az EU kötelezettsége? Az elmúlt húsz év alapján milyen kihívásokra kell felkészülnie? Milyen társadalmi szempontokat kell lefednie az EU-nak?”, tette fel a kérdést, figyelmeztetve, hogy amíg ezekre nem ismerjük a választ és nem társítunk hozzá megfelelő pénzügyi és intézményi keretet, addig csak kaotikus eredményt kaphatunk.

Pelczynska-Nalecz semmi esélyt nem lát a gyors reformra.

Egy, az EU-hoz hasonlóan komplex rendszer számára minden reformtervnek erős és nagymértékű támogatásra van szüksége az érintettek részéről. Jelenleg nem látok ilyet Lengyelország körül

–  mondta.

Magyarország: kétarcú retorika

Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta „szabadságarcharcot” folytat Brüsszel ellen, felfogásában az Európai Bizottság tehető felelőssé az unió jelenlegi összetett (gazdasági, politikai) válságáért. “Valahányszor a miniszterelnökök nem tudnak konszenzusra jutni egy kérdésben – és ilyen kérdés volt a kötelező migránskvóta ügye -, szemlátomást rutinná válik, hogy a Bizottság kötelező érvényű politikai intézkedéseket foganatosít” – írta Orbán a National Review konzervatív amerikai folyóiratban közzétett cikkében.

A valóság azonban az, hogy a testület egyre inkább a Tanács és az Európai Tanács szoros ellenőrzése alatt működik egy újfajta kormányköziség keretein belül. „A bajokért sok esetben éppen a kormányközi intézményeket, és ezáltal a tagállamokat kell okolni. Az euro válságkezelését 2010-2013 között gyakorlatilag teljes egészében az Európai Tanácsban és a Tanácsban menedzselték le, a Bizottság marginális közreműködésével” – mondta Csehi Róbert közgazdász, politológus, a CEU kutatója. Csehi szerint amennyiben Orbán Viktor nem elégedett az uniós döntéshozatal irányával, akkor építsen koalíciót az Európai Tanácson belül, és tegyen javaslatot az uniós alapszerződés módosítására.

A magyar kormány eddig ugyanakkor meglehetősen vegyes jelzéseket küldött a szerződésmódosítással kapcsolatban. Tavaly, év elején Orbán Viktor maga szorgalmazta ennek szükségességét, majd a Brexit-népszavazás után visszafogta a retorikát. „Ez a magyar diplomácia részéről jelzés, hogy “megkereshetőek vagyunk”, ha a nagyobb tagállamok is készek kinyitni.

Szerződésmódosítás nélkül az EU aligha tud majd továbblépni, ez azonban annyira kockázatos projekt – különösen a referendum-köteles országokban – hogy várhatóan megint csak a halogatás marad” – mondta Feledy Botond, a CEID (Central for Euro-Atlantic Integration and Democracy) kutatója.

Budapest egyelőre láthatóan kivár. “Magyarország az intézmények hatásköreinek módosítása helyett elsősorban az EU működésének javítására kíván koncentrálni, a jogi formáról még nem időszerű tárgyalni, abban nyitottak és rugalmasak vagyunk” – mondta a Political Capitalnek Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár. Magyarország számára a valódi próbatétel az lenne, ha pozícionálnia kellene magát egy intézményileg is kétsebességű unióban, ahol a mag-Európa alapját az eurozóna-tagság képezné, ugyanis a magyar kormány egyelőre nem kíván csatlakozni a valutaövezethez. Takács Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország lehetségesnek tartja a mélyebb gazdasági együttműködést a sikeres eurozóna érdekében, de csak akkor, ha a belső piac egysége és az egyenlő versenyfeltétek biztosítottak, és a kívül maradók később szabadon dönthetnek a csatlakozásról.

A magyar miniszterelnök 2017-et egyenesen a „lázadás éveként” hirdette meg, amit javarészt a Bizottság és a mainstream európai elit ellen kíván folytatni. Ám retorikája ellenére a magyar társadalom kiugróan jó véleménnyel van az uniós intézményekről: a Pew Research 2016-os felmérése szerint a megkérdezett magyarok 61 százaléka pozitívan tekint az EU-ra, ez Franciaországban mindössze 38 százalék. A Medián tavalyi felmérése szerint a megkérdezett magyarok 77 százaléka jónak tartja, hogy Magyarország az unió tagja. Orbán kettős retorikája követi ezt a trendet, aki Brüsszel állandó ütlegelése mellett az EU-tagság gazdasági előnyeit hangsúlyozza a bennmaradás mellett.

“Orbán Jaroslaw Kaczynskivel közösen meghirdetett „kulturális ellenforradalma” az EU „regionális mezben” történő felforgatására irányul. Arra játszik, hogy a liberális politikai elit megbukik a 2017-es nemzeti választásokon, amelynek következtében ő, és a hozzá hasonló populisták vehetik át a hatalmat Európában” – adott hangot véleményének Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke.

Brüsszel, 2016. február 18.
Az Európai Néppárt (EPP) által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszél a konzervatív Európai Néppárt csúcsértekezletén az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója előtt 2016. február 18-án. (MTI/Európai Néppárt)
Fotó: MTI/Európai Néppárt

Szlovákia: ez nem védekező reflex

Szlovákiában nem látszik határozott politikai szándék az EU nagymértékű átalakítására, mindössze abban van konszenzus, hogy az EU-t meg kell erősíteni. Ennek mikéntről azonban vajmi keveset lehet tudni. Az uniós tanácsi elnökséget átadó Szlovákia azonban mintha kissé nyitottabban viszonyult volna az EU jövőjét érintő kérdésekre, legalábbis a múltban tapasztaltakhoz képest.

A V4-ek Római Nyilatkozathoz kapcsolódó tervezett hozzájárulásával kapcsolatban Robert Fico szlovák miniszterelnök arra utalt Vallettában, hogy a közös álláspont az „önálló tagállamok szerepére” koncentrál.

Muszáj, hogy tiszteljük egymást az EU-n belül, nem lehetnek erősebb és gyengébb tagállamok (…) Nem kívánunk semmit szétszakítani, csupán egy kicsivel bátrabbnak lenni, figyelembe véve a Brexitet és az új amerikai hozzáállást

– mondta Fico. A V4-ek ki akarják használni a lendületet, hogy előjöjjenek, „másfajta gondolatok, amelyekre egyébként feltehetően nem számítanának tőlünk”.

Ivan Korcok, a külügyminisztérium államtitkára azt mondta, a V4-ek „a három legfontosabb szempontnak: az eurozónának, Schengennek és a közös piacnak” a védelmét fogják hangsúlyozni. Szlovákia tisztában van az alapító országok abbéli igyekezetével, hogy a mélyreható reformot egy mélyebb integráció és egy „még szorosabb  unió” iránti elkötelezettség vezesse.

A szlovák miniszterelnök szerint Szlovákia nem látja szükségesnek a szerződések megnyitását. Ivan Korcok elismerte, hogy a V4-ek közt „talán nincs meg az egyetértés, amikor a Lengyelország által szorgalmazott, mélyreható belső változásokról van szó”.

Korcok szerint ez nem azt jelenti, hogy Szlovákiában „tabuk” lennének vagy „védekező reflex” érvényesülne bármilyen, az EU jövőjét érintő vita tekintetében, legyen szó akár a szerződésekről, akár a megkülönböztetett integrációról.

„De muszáj tisztáznunk, milyen elkülönülés és milyen téren visz minket előrébb. Semmiképp sem válhat az EU jövőbeni működésének fő szempontjává, mert könnyen széttöredezéshez vezethet.” A szerződésmódosítástól való tartózkodás tehát nem ideologikus, abból ered, hogy nincs letisztázva, mit kéne konkrétan megváltoztatni.

Ezzel együtt Pozsony úgy véli, a tagállamoknak kell a reformról szóló vita motorjául szolgálni. Az államtitkár elismeri, hogy a Bizottság fehér könyve az EU jövőjéről „legitim hozzájárulás a vitához”, ugyanakkor nem gondolja, hogy a megoldás megtalálása uniós „intézményi feladatkör” lenne.

A szlovák hivatalnokok egy része támogatja a további integrációt. „Olyan ponthoz értünk, ahol vagy teszünk egy nagy lépést előre – ez volna az én preferenciám –, vagy szétesünk darabokra. Bármelyik legyen is, a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan” – mondta Ivan Lesay, a pénzügyminisztérium volt európai ügyekért felelős államtitkára, jelenleg magas rangú hivatalnok. Számára a főként politikai kockázatot jelentő „félig befejezett terméknek minősülő” eurozóna helyzete lehet erre példa. A szociális ügyek, az adózás, a biztonság és a külpolitika mind a további integráció célpontjai lehetnek, amelyek persze nem lehetnek önmagukban vett célok.

Lesay szerint, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az EU jelentősége szépen lassan csökkenni fog. Támogatnának-e a szlovákok egy nagyobb váltást? Igen is meg nem is, valószínűleg attól függ, hogyan teszik majd fel a kérdést.

Az EU támogatottsága továbbra is viszonylag magas Szlovákiában, de egy új kutatás, amely mélyebbre tekintett az állampolgárok pozitív vagy negatív megítélésében, okot ad az óvatosságra. „Ami meglepett minket, hogy sok résztvevő, aki spontán rávágta, hogy pozitívan érez az EU-val kapcsolatban, később, amikor specifikusan beszélgettünk, nagyon kritikussá és csalódottá vált”, mondta Aneta Világi a Comenius Egyetem kutatója.

„Nem szabad túlzott magabiztosságot mutatnunk az európai integrációt övező társadalmi támogatottságunkkal kapcsolatban”, figyelmeztetett. „Ha bármilyen Nigel Farage a csalódottságra és elégedetlenségre alapozó mozgósításba kezdene, attól tartok, a jelenlegi konszenzus az EU hasznosságáról nagyon gyorsan elillanhat.”

Brüsszel, 2015. március 19.
Robert Fico szlovák miniszterelnök megérkezik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójára 2015. március 19-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Robert Fico
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Csehország: a piac négy szabadsága és a biztonság

Csehország mindig ellenezte mind a szerződések felnyitását, mind a különböző szintű integrációt. Prága szerint a meglévő jogi keretek és eszközök elegendőek a jelenlegi problémák leküzdésére, az EU-nak pedig a többfokozatúságtól függetlenül az állampolgárok legfőbb problémáinak megoldására kell koncentrálnia. Ezek a tárgyalások beárnyékolódni látszanak a jövőbeni európai biztonsági együttműködés kérdéseiben.

A cseh miniszterelnök, Bohuslav Sobotka (Szociáldemokraták) a Brexit és az európai projekt jövőjének megtárgyalását tervezi valamennyi parlamenti párttal a közeljövőben Mint mondta, „nemzeti” szintű vitát akar a teljes politikai spektrum bevonásával.

Pavel Fara, a cseh Ipari Szövetség tagja szerint, a hazai vita egyik problémája, hogy az európai ügyeket a populisták arra használják, hogy „vihart kavarjanak egy pohár vízben”, miközben a fontos kérdések partvonalra szorulnak.

„Másfelől, az európai képviselőknek fel kéne ismerniük, hogy olykor haszontalan javaslatokat tesznek, amik inkább megosztják az EU-t, mintsem megoldanák a jelentkező ügyeket”

– tette hozzá.

„Nincs szükségünk több Európára, kevesebbre van szükség. Kevesebb bürokráciára és szabályozásra, több EU–USA kapcsolatra, több szabad kereskedelemre”, mondta Jan Zahradil az ODS euroszkeptikus párt európai parlamenti képviselője az EurActiv.cz-nek.

Egy, a Public Opinion Research Centre (CVVM) által 2016 áprilisában végzett közvélemény-kutatás szerint, a csehek csupán egyharmada (36%) gondolja, hogy az európai projektnek van jövője. A megkérdezett 1063 válaszadónak több mint fele (53%) mondta, hogy nincs reménye az integrációval kapcsolatban. Az eredmény nagyon hasonló a korábbi, 2012-es felméréséhez.

Az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint a csehek az EU-val szemben a bevándorlást (63%), a terrorizmust (47%) és az államháztartást tartják legnagyobb kihívásnak. Az állampolgárok csak akkor érzik magukat biztonságban, ha biztosak benne, hogy olyan helyen élnek, ahol a külső határok biztosítottak, a hatóságoknak pedig hatásos eszközeik vannak az emberek védelmére”, mondta Tomáš Prouza, európai ügyekért felelős államtitkár az EurActiv.cz-nek.

Hozzátette, az EU-nak a külső krízishelyzetekben és fenyegetések esetén sokkal inkább aktív globális szereplőként kéne viselkednie.

A cseheket ugyancsak foglalkoztató gazdasági és társadalmi ügyek tekintetében a kormány az EU-s közös piac négy szabadságának megőrzésére fókuszál. „A négy szabadság egyenlően fejlődött. Mind a nemzeti, mind az európai túlsúlyt el kell kerülnünk, hogy e szabadságok ne korlátozódjanak” – mondta Sobotka az Euroskop.cz-nek adott interjújában, hozzátéve, hogy a legsürgősebb ügy a szabad mozgásé.

Czech Republic's Prime minister Bohuslav Sobotka arrives before an EU summit meeting on June 29, 2016 at the European Union headquarters in Brussels.
European Union leaders will assess the damage from Britain's decision to leave the bloc and try to prevent further disintegration, as they meet for the first time without a British representative on June 29, 2016. And as the shockwaves reverberate around British politics, Scottish First Minister Nicola Sturgeon is also expected in Brussels "utterly determined" to keep her pro-EU country in the club despite the Brexit vote.
 / AFP PHOTO / STEPHANE DE SAKUTIN
Bohuslav Sobotka
Fotó: Getty Images/AFP/Stephane De Sakutin

„Ez az ügy a brexit-tárgyalásokhoz is kapcsolódik. Az Egyesült Királyság döntése, miszerint elhagyja az EU-t, az egyik legnagyobb kihívás elé állítja az uniót” – mondta Ludek Niedermayer az Európa-párti TOP 09 (EPP) európai parlamenti képviselője az EurActiv.cz-nek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.