An activist with his painted face takes part in protest against censorship in downtown Kiev on August 26, 2010. The protesters - mainly journalists and artists - gathered in front of a Kiev court which is hearing a lawsuit on attribution of frequences to two Ukrainian TV channels - TVi and Channel 5 - considered as independent from the ruling party. AFP PHOTO/GENYA SAVILOV / AFP PHOTO / GENYA SAVILOV
Külföld

Oligarchák és Berlusconik uralják a kelet-európai médiát

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 10. 13. 14:53

Magyarország nem teljesít jobban a sajtószabadság terén, és a környező régiókban is egyre silányabb a helyzet. A cseheknél médiaoligarcha születik, az ukránoknál sorra verik az újságírókat. Megnéztük a régió négy országát, tényleg aggasztó-e a médiapluralizmus helyzete egész Közép-Kelet-Európában.
Korábban a témában:

Miközben Bayer Zsolt egy kedvetlen, vállvonogatós publicisztikával elintézte azt a “gazdasági szükségszerűséget”, hogy felfüggesztették a Népszabadságot, az ország egyik fele teljesen felháborodott a tényen. A legnagyobb baloldali magyar napilap bedöntése a nemzetközi közvéleményig is elért, és Brüsszeltől New Yorkig rengetegen foglalkoztak vele.

Mi most egy nagyobb halmaz részeként próbáljuk bemutatni a gyanús sztorit, ami sokak szerint szimplán arról szól, hogy a hatalom egy batár méretűt rúgott a sajtószabadság alfelébe. A nagyobb halmaz pedig az, ami a környező régiókban lejátszódik. Érdemes először a szlovákiai szlovák nyelvű Denník N magyarul publikált, szlovák, lengyel és cseh példákat is felhozó írásából idézni, aztán kitérünk pár környékbeli országra is:

A legnagyobb magyar minőségi és független napilap bezárása figyelmeztetés Szlovákia számára is. Nemcsak azért, mert Robert Fico miniszterelnök szívesen tanul barátjától, Orbán Viktortól, hanem azért is, mert a kritikus és független újságírók jelentőségét a társadalom gyakran csak akkor tudatosítja, amikor nehézségeik támadnak.

 

Elég körülnéznünk és mindjárt világos, hogy a kritikus és független médiák sorsa Közép-Európában nagyon bizonytalan.

Szlovákia: gorillák és penták

A szlovák helyzet kissé bonyolultabb a hazainál. Ebbe nagyon belefolynak a nagy korrupciós botrányok, a Penta nevű mamutcéget például mindenképp ki kell emelni közülük. A Penta az energetikától a húsiparon át a kohászatig sok mindennel foglalkozó óriáscég, ami pár éve megvetette a lábát a médiában. 45 százalékos tulajdoni hányadot szereztek az egyik legnépszerűbb lap, a SME kiadójában, a Petit Pressben (alapból 50 százalékot akartak, de nagy volt a tiltakozás), ami után több újságíró távozott.

A Gorilla soft toy is brandished in a cage during a rally at the Namestie Slobody Square in Bratislava, on March 9, 2012, ahead of the March 10 general elections, during anti-corruption demonstration against "Gorilla" scandal. The SDKU-DS party of outgoing premier Iveta Radicova is reeling from the impact of the so-called "Gorilla" scandal, sparked by secret service wiretaps of alleged meetings between top politicians and local financial group leaders leaked on the Internet in December 2011.    AFP PHOTO/ SAMUEL KUBANI / AFP PHOTO / SAMUEL KUBANI
AFP PHOTO/ SAMUEL KUBANI / AFP PHOTO / SAMUEL KUBANI

A Petit Press révén a szlovákiai magyar újság, az Új Szó működésébe is beleszólási joguk lett, de ez a kiadó jelentette meg Tom Nicholson botránykönyvét a Gorilla-ügyről is. Megvették még a Trend és a Plus lapok kiadóját is, itt száz százalékban övék lett a tulajdon. Mindez azért aggasztó, mert a Penta többször is összefonódott a politikával, az említett Gorilla-ügyben magát a gazdasági minisztert utasítgatták a gyanú szerint, de a nemzeti vagyonalap vezetőjét is behálózták a Penta egyes vezetői.

Az országban a Nový Čas lapnak is folyamatos harcokat kell vívnia a hatalommal. A svájci Ringier Axel Springer tulajdonában álló újság egyik pere még mindig nem zárult le: fotókat hoztak le egy partiról, amin bírók vettek részt, és kék fülvédőben lövöldözést imitáltak. Ez 2013-ban történt, nem sokkal azután, hogy egy kék fülvédős ámokfutó hét embert, köztük romákat lőtt le. A bíróságok nem a Časnak adtak igazat, az ügy azóta is húzódik, több fokozatot megjárva. Jellemző volt még a Tom Nicholson kanadai-szlovák újságíróval való bánásmód, aki a Gorilla-ügyet tárta fel, és a hatóságok mindenhol hátráltatták, majd Lengyelországban egyszer csak ellopták a kocsiját a számítógépével és adataival együtt.

Csehország: új Berlusconi születik

Andrej Babiš kiváló oligarchát és ellentmondásos politikust hozhatjuk fel adekvát cseh példának, akivel kapcsolatban gyanúsan sűrűn kerül elő a “cseh Berlusconi” kifejezés. Babiš az Agrofert nevű, 1993-ban alapított agrár-vegyi-média mindenes cégével gazdagodott meg. Jellemző adat, hogy olyan óriási földeket birtokol az Agroferten keresztül, ami Csehország területének majdnem 1 százalékát teszi ki.

Fotó: Matej Divizna/Getty Images
Andrej Babiš győzelmet ünnepel. Fotó: Matej Divizna/Getty Images

Babiš klasszikus kelet-európai oligarcha, aki a médiába is bevásárolta magát. Övé az egyik legpatinásabb lap, az 1945-ös alapítású Mladá fronta Dnes is. Az üzletember az Agrofert leányvállalatává tette a MAFRA-t, a rendszerváltás után nem sokkal létrehozott médiacéget, ami korábban az egyik nagy német médiamulti tulajdonában állt. A M.f. Dnes mellett a portfólióban van a lap szintén olvasott online változata, valamint a népszerű hírportálok, az iDnes.cz és a Lidovky.cz, na meg a leghallgatottabb rádió, az Impuls. És hogy ez miért lehet problémás?

Mert Andrej Babiš a Cseh Köztársaság pénzügyminisztere.

Így a látszólag független napilap (ami idei augusztusi adatok szerint a második legolvasottabb nyomtatott lap az országban) voltaképp kormányzati propagandacső. Babišt ennyivel nem lehet leírni: ugyanis az általa alapított párt, az ANO 2011 a mostani centrista kormánykoalíció stabil tagja és nemrég nyerte meg a csehországi regionális választásokat. Ebből simán következhet, hogy Babiš eséllyel pályázhat a miniszterelnöki pozícióra a 2017 októberében megtartandó választásokon, és valóban ő válhat Csehország Silvio Berlusconijává.

Lengyelország: bedarált közmédia, növekvő aggodalom

Érdekes labor Lengyelország is a médiaszabadság ügyében, hisz az EU rettentően megijedt attól, hogy Jaroslaw Kaczynski pártjának hatalomra kerülésével még egy nacionalista, populista, konzervatív kormány jön Orbán Viktoré után. Jellemző adat, hogy 2015-höz képest 29 helyet zuhant a Riporterek Határok Nélkül szabadságindexén az ország, ahol elfogadtak egy olyan ellentmondásos törvényt is, miszerint a kormány nevezheti ki a közmédia vezetőit.

WARSAW, POLAND - FEBRUARY 26:  Piotr Stasinski (C-L, in black), Deputy Editor-in-Chief of Polish independent daily newspaper Gazeta Wyborcza, speaks with editorial colleagues in the newsroom of the paper near a copy of Gazeta Wyborcza whose headline reads: "The EU Distrusts Szydlo", in reference to new Polish Prime Minister Beata Szydlo, on February 26, 2016 in Warsaw, Poland. Independent media in Poland currently face a new, uncertain political atmosphere with the conservative and populist Law and Justice (PiS) political party, led by Jaroslaw Kaczynski, having won elections last year and appointing President Andrzej Duda and Prime Minister Beata Szydlo. Since taking office PiS legislators have curtailed the power of the Constitutional Court and removed critical journalists from state-owned media. Stasinski says critics charge Gazeta Wyborcza is too anti-PiS and hence too partisan, though he says the paper's strident role is crucial in defending democracy in Poland under the new government.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Fotó: Sean Gallup/Getty Images

A Freedom House összefoglalója szerint a kormányt támogatja a Gazeta Wyborcza (egyelőre legalábbis; róluk később részletesebben), a Newsweek lengyel kiadása és a Polityka hetilap, de Kaczynski Jog és Igazság pártjához közeli álláspontok olvashatók a Rzeczpospolita, a Gość Niedzielny, a Nasz Dziennik és a Gazeta Polska hasábjain is. A cenzúra ritka, de az öncenzúra nem, főleg a kisebb és helyi médiumok tartanak a sajtóperektől, és gazdaságilag is ezek a sérülékenyebbek.

Ki kell emelni a lengyel médiaközegből az Agora SA-t, ami a legnagyobb lengyel kézben lévő médiavállalat napi- és hetilapokkal, portálokkal, kiadókkal, mozikkal, reklámcégekkel a puttonyában. Ők adják ki a legnépszerűbb lapot, a Gazeta Wyborczát is. Kaczynskiéknak most fő a fejük, mert 11 százalékos tulajdonrészt szerzett a lapban egy Soros Györgyhöz köthető alapítvány, ami akkor jelenik meg egy országban, ha ott aggasztóan csökken a média szabadsága.

Ukrajna: életet a tényfeltárásért

Volgát lehetne rekeszteni azokkal a hírekkel, hogy a független orosz médiát mennyire elnémította Vlagyimir Putyin autoriter rendszere. Azonban az oroszokkal de facto hadban álló Ukrajna helyzete se sokkal jobb, sőt, a két ország helyzete összekapcsolódik. Ilyen Alekszander Scsetyinin története is: az orosz újságíró elkezdte a Kremlt bírálni, Ukrajnába menekült, majd augusztus végén fejbe lőtte magát, öngyilkos lett a kijevi lakásán, nem bírta a nyomást, a fenyegetést és a családja hiányát.

Mindez egy hónappal azután történt, hogy bombát tettek egy belarusz származású újságíró, Pavel Seremet kocsija alá. Tetyána Popova ukrán információsminiszter-helyettes még augusztus elején mondott le, mert tűrhetetlennek tartotta az újságírók elleni sorozatos támadásokat. 2016-ban 113 bűncselekményt követtek el újságírók ellen, ebből 28 erőszakos volt. Tehát Ukrajnában nem a médiakoncentráció a legnagyobb gond per pillanat (bár tegyük hozzá, a legnagyobb tévé, a Kanal 5 épp az elnök, Petro Porosenko tulajdona, és több oligarcha is rendelkezik médiaérdekeltségekkel).

Ukrainian President Petro Poroshenko gives a speech in front of the Chernobyl Nuclear Power Plant sarcophagus, a massive steel and concrete structure covering the nuclear reactor No. 4 building of the Plant, during a commemoration ceremony on April 26, 2016. 
Ukraine marks 30 years since the world's worst nuclear accident at Chernobyl killed thousands and forced a global rethink about the wisdom of relying on atomic fuel. / AFP PHOTO / Genya SAVILOV
Petro Porosenkó. Forrás: Europress

Az országot polarizálta a háború: rettegnek az orosz dezinformációtól, a híresztelésektől, ezért aki az ukrán kormányzat dolgait megkapargatná, azt az ultranacionalisták egyből hazaárulónak bélyegzik. Szóval vagy “hazafias újságíró” az ember vagy áruló, ismerős lehet ez a narratíva. Mindenesetre mindezeken felül a fő gond, hogy az ukrán vezetés nem ítéli el a támadásokat, sőt Porosenko nemrég megkérte az újságírókat, ne írjanak “negatív cikkeket” az országról.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.