Külföld
LONDON, ENGLAND - JUNE 25:  An American tourist stands near the Houses of Parliament the day after the majority of the British public voted to leave the European Union on June 25, 2016 in London, England. The weakening of the pound against other currencies could mean good news for foreigners wishing to travel to the UK. The ramifications of the historic referendum yesterday that saw the United Kingdom vote to Leave the European Union are still being fully understood. The Labour leader, Jeremy Corbyn, who is under pressure from within his party to resign has blamed the 'Brexit' vote on 'powerlessness', 'austerity' and peoples fears over the issue of immigration.  (Photo by Dan Kitwood/Getty Images)

Teljes szétcsúszásból eszmél az EU a Brexit után

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 06. 27. 16:47

Korábban a témában:

Nagyon sűrű két nap elé néznek az Európai Unió vezetői a következő két napban a brit kilépésről döntő népszavazás miatt: kedden délelőtt előbb az Európai Parlament tart rendkívüli plenáris ülést, amelyen nyilatkozatot fogadnak el az úgynevezett Brexitről, majd délután a tagállamok állam- és kormányfői, vagyis az Európai Tanács tárgyal, előbb David Cameron brit miniszterelnök jelenlétében, majd várhatóan nélküle. Ez az ülés várhatóan szerda délig is eltart.

Az EU-szerződés szerint a kilépés úgy kezdődik, hogy az érintett tagállam hivatalosan is bejelenti szándékát a Tanácsnak. Ennek időpontja egyelőre bizonytalan, a már pénteken lemondott Cameron maga azt mondta, hogy majd az utódja teszi ezt meg, várhatóan októberben. Az EU több vezetője ugyanakkor sürgeti a briteket, hogy tegyék meg minél hamarabb ezt a lépést. Egy magas rangú uniós tisztviselő ugyanakkor úgy fogalmazott: ez csak a „brüsszeli buborékban” fontos kérdés, hiszen a lényeg már eldőlt.

A kilépési tárgyalások várhatóan a csatlakozási tárgyalásokhoz hasonlóan zajlanak, vagyis fejezetről fejezetre kell végig menni az összes közös politikán. A hasonlóság abban is megvan, hogy Nagy-Britannia bármikor dönthet úgy, hogy mégsem kíván kilépni. A fordítottja már megtörtént, például amikor Izland függesztette fel az egyébként jó ütemben zajló csatlakozási tárgyalásokat, mert a közvélemény és a kormány is meggondolta magát.

Napok óta számos találgatás látott napvilágot arról, hogy milyen módszerrel lehetne semmissé tenni a népszavazás eredményét, de brüsszeli forrásaink egyetértenek azzal, hogy valódi lehetőség erre nincs, politikailag vállalhatatlan megoldás lenne például, ha a parlament döntene a népakarattal szemben, arra pedig nincs alkotmányos precedens (Nagy-Britanniának nincs is írott alkotmány), amire például a skót első miniszter utalt, hogy a skót parlament blokkolja a kilépést.

Mivel a hivatalos bejelentésig a Brexit a brüsszeli, jogászi gondolkodás szerint nem létezik, egyelőre minden olyan kérdés megválaszolhatatlan, hogy milyenek lesznek a jövőben az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatai, például maradhatnak-e és milyen feltételekkel az ott élő magyarok. Ezekre a kérdésekre csak a kilépési tárgyalások adhatnak választ. Az biztos – magas szintű diplomáciai forrás erősítette meg –, hogy a magyar kormány számára az egyik prioritás lesz a szabad mozgás és munkavállalás jogának fenntartása.

Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

A britek egy része „norvég típusú” kapcsolatokban reménykedik, vagyis tagság nélkül is hozzáférnének az egységes piachoz, cserébe jelentős részben továbbra is betartanák az uniós szabályokat. Az EU-s intézményekben és több tagállamban ugyanakkor erős „dacreakciók” észlelhetők („Menjenek a britek minél előbb oda, ahová akarnak!”), ami magas rangú brüsszeli forrásunk szerint arra is visszavezethető, hogy senki nem szeretném, ha az esetleg nagyon kedvező feltételekkel kilépő britek példáján más országokban is vérszemet kapnának az euroszkeptikus erők.

A Brexit nyomán ugyanakkor megkezdődött az EU-s intézmények közötti harc is. Az Európai Bizottság és a Tanács részéről is megerősítették, hogy a kilépési tárgyalásokban az utóbbi játssza majd a főszerepet, szemben a korábbi, csatlakozási tárgyalásokkal nem a nemzetek felett álló testület, hanem a tagállamok diktálnak.

A bizottság elveszíti ezt a meccset

– fogalmazott egy magas rangú forrás. A bizalmatlanságnak mélyebb okai is vannak, mint a hatásköri rivalizálás, sokan egyenesen a Jean-Claude Junker által vezetett bizottságot hibáztatják a Brexitért.

Abban is egyetért mindenki, hogy az EU-nak változásokra van szüksége, miután a britek kilépése „erős figyelmeztetés” volt, hogy a dolgok így tovább nem mehetnek. Úgy tudjuk, a magyar álláspont már abba az irányba formálódik, hogy a Bizottságnak komolyan meg kell változnia, a jövőben nem játszhat önálló hatalmi szerepet, hanem jobban oda kell figyelnie a tagállamok akaratára. Egyik forrásunk szerint a radikális, EU-ellenes hangokat is az erősíti, hogy az EU nagyon mást tesz, mint amit az emberek gondolnak.

Forrásunk ugyanakkor nem erősítette meg a Juncker esetleges lemondatásáról szóló híreszteléseket. Az viszont tény, hogy annak idején, 2014-ben a Tanácsban két ember nem szavazta meg a luxemburgi politikus megválasztását a Bizottság élére: Orbán Viktor magyar és David Cameron brit miniszterelnök.

A Brexit után sokan beszélnek „strukturális szétcsúszásról”, és az EU „kabátjának újragombolásáról”, de ennek mikéntjéről még kedveset tudni. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint ugyanakkor ez nagyon nehéz lesz, hiszen 27 tagállam érdekeit kellene valahogy közös nevezőre hozni. Ehhez mindenképpen szükség lenne egy új konventre vagy kormányközi konferenciára. A konvettől persze sokan idegenkednek, egy forrásunk szerint egy újabb konvent katasztrófa lenne – ezzel az 1999-2000-ben ülésezett, a soha életbe nem lépett EU-s alkotmányt elfogadó gyűlésre célzott.

Az EU-t szétvető erők erősödése miatt felvetődött, hogy meg kellene tiltani a brithez hasonló népszavazások kiírását. Erre egy magyar diplomata úgy reagált: ez tipikus brüsszeli gondolat, hiszen ez lehetetlen. „A rendszert kell megjavítani, nem pedig elvenni az emberektől az eszközt, amivel véleményt nyilvánítsanak” – mondta. A magyar álláspont szerint egyben kell tartani a 27 tagállamot, és ezért még az sem túl nagy kár, ha többsebességes lesz az EU (részben ma is az), feltételezve, hogy minden szint nyitott marad a később esetleg csatlakozni kívánók számára.

“Káromkodtunk, utána elkezdtünk sírni” – Összetörte a magyarok szívét Nagy-Britannia

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.