LEGFRISSEBB: A Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi pártszövetség nyerheti a katalán parlamenti választásokat az exit poll adatok szerint. A függetlenségi pártok a szavazatok 40,7 százalékát kaphatták meg, ezzel 63-66 helyet szerezhetnek a 135 fős katalán parlamentben, azaz egyedül nem lesznek abszolút többségben.
A választásokon önállóan induló Népi Egység (CUP) szintén függetlenséget akar. A felmérés szerint a voksok 9,1 százalékára számíthatnak, amely 11-13 mandátumot jelent. Ezt a pártot tartják a Junts pel Sí lehetséges szövetségesének.
Előzmények
Rég volt ilyen fontos regionális választás Spanyolországban, mint most: az egyik legautonómabb és leggazdagabb régió, Katalónia tart általános választásokat. A tét nagy: ha a az elszakadáspárti erők győznek, akkor megindulhat a kiválási folyamat Spanyolországból – írja a BBC.
Jelenleg úgy tűnik a két nagy szeparatista párt 68 helyet szerezhet meg a 135 fős parlamentben. Szerintük ha meglenne a többség, az felhatalmazást jelentene, hogy 18 hónapon belül kikiáltsák a függetlenséget. A madridi központi kormány azonban minden eszközt be akar vetni ennek megakadályozására. A közvélemény-kutatások amúgy azt mutatják, hogy a katalánok megosztottak a kérdésben:
Magyar idő szerint reggel 8 órakor nyitottak a szavazókörök és este 7-kor zárnak majd. Ötmillió ember jogosult a választásra. “Együtt az Igenért” néven a Konvergencia nevű párt (Artur Mas katalán vezetővel az élen) és az Esquerra Republicana nevű párt közös listát indítottak.
Szerintük a spanyol kormány minden jogi lehetőséget lezár előttük, így a 2014 novemberi nem ügydöntő népszavazást is letojták, amin a többség támogatta az elszakadást. Vannak ellenségeik is helyben: a spanyol kormányfő Néppártja például. Ha sikerülne megakadályozniuk az Igen-koalíció győzelmét, az nagy pofon lenne a függetlenségpártiaknak.
Nem lesz ebből abszolút többség
Egyes közvélemény-kutatások szerint a választás várhatóan a függetlenségpártiak győzelmét hozza, de vélhetően az abszolút többséget nem szerzik meg. Ehhez baloldali támogatásra lenne szükség. Bár Katalónia kiválásának nincsenek alkotmányjogi és nemzetközi értelemben vett esélyei, a Banco de España kormányzója, Luis María Linde mégis felhívta a választók figyelmét, hogy egy esetleges kiválás súlyos gazdasági válságot eredményezne Katalóniában.
Ezzel ugyanis a tartomány nem jutna hozzá az Európai Központi Bank finanszírozási forrásaihoz, márpedig Katalónia már így is óriási, kb. 60 milliárd eurós adósságállománnyal rendelkezik – olvasható Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos munkatársának elemzésében.
A Spanyolországból való kiválás esetén ráadásul Katalóniának újra kellene kezdeményeznie a nemzetközi szervezetekbe való felvételét és az Európai Unióhoz való csatlakozását is, ez éveket venne igénybe. Katalónia függetlenségi törekvését számos európai etnikai kisebbség követi figyelemmel, annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: egy autonóm törvényhozó testület nem nyilváníthatja ki egyoldalúan egy terület függetlenségét.
Mindenesetre még a Barcelona-Real Madrid rangadók is veszélybe kerülhetnek. Hogy mi az egész ügy háttere, arról olvassa el korábbi cikkünket!
