A német liberális párt (FDP) európai parlamenti képviselője csütörtökön felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy foglaljon egyértelműen állást a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. A Frankfurter Rundschaunak nyilatkozó Alexander Lambsdorff kijelentette: a brüsszeli bizottság nem vonulhat vissza egy hosszadalmas jogi vizsgálat mögé. Világos szavakkal fel kell szólítania a magyar kormányt, hogy változtassa meg a törvényt.
Lambsdorff a lapnak nyilatkozva úgy vélte, “ha egy uniós tagjelölt ilyen törvénnyel érkezne, elutasítanák” a csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ és több európai kormány bírálta a törvényt. Ezért a brüsszeli bizottság “nem viselkedhet úgy, mint egy jegyzői iroda. (A bizottság) politikai szerv, és a törvényt is politikailag kell megítélnie”. Az FDP-képviselő szerint ha az Orbán-kormány megmakacsolja magát, akkor “komolyan el kell gondolkodni a szankciókon, a 7. cikk alapján”. Lambsdorff úgy vélte, hogy a szankciókkal való fenyegetés “széles körű egyetértésre” találna az Európai Parlamentben.
A Handelsblatt című német lap csütörtöki számában szintén bírálta az uniót és az Európai Parlament képviselőinek a szemére vetette, hogy a magyar médiatörvény körüli vitában az európai értékek képviselete fölé helyezik a saját pártcsaládjuk iránti hamisan értelmezett szolidaritást.
“Csak azért, mert Magyarországot a jobboldali-konzervatív Fidesz párt elnöke, Orbán Viktor kormányozza, a kereszténydemokrata néppárti EP-frakció képviselői sorompóba lépnek egy olyan törvényért, amely egyáltalán nem használ a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságának. A törvény természetesen nem jelenti a Nyugat pusztulását. Viszont kitárja a kaput a cenzúra és a tudósításokba való politikai beavatkozás előtt – főleg azért, mert az újonnan létrehozott médiafelügyeleti hatóság csak a kormány híveiből áll. A törvényt ezért eltörölni kellene, nem pedig megvédeni” – írja Brüggmann.
Szerinte ezt a néppárti frakció nagyjai is tudják, mégsem cselekszenek az ünnepi beszédeikben hangoztatott, szabadságot követelő elveik szerint. Az EP képviselőinek egyharmadát kitevő néppárti családnak éppúgy tagja az EU elnöke, Hermann van Rompuy, mint Manuel Barroso bizottsági elnök, Angela Merkel kancellár és az EU-államok legtöbb kormányfője, köztük Orbán Viktor. “Ezért sem a CDU elnöke, sem az Európai Bizottság, sem az egyre több hatalomra törekvő EP-képviselők nem lapíthatnak a Magyarországról zajló vitában – mutat rá a Handelsblatt cikkírója. – Nem szabad ugyanis hallgatni az alapvető jogok kérdésében, amelyek közé a véleménynyilvánítás szabadsága is tartozik. Az Európai Néppárt politikusainak visszakozásra kell bírniuk a magyar kormányt.”
Brüggmann véleménye szerint az e kérdésben tanúsított hozzáállástól függ az európai külpolitika szavahihetősége. Másként hogyan támadhatná az EU Fehéroroszországot az ellenzékkel való bánásmódja miatt; hogyan bírálhatná Oroszországot a Hodorkovszkij elleni botrányos bírósági per miatt; hogyan kérhetné számon Kínától az emberi jogokat? “Ha az EU-ból hiányzik a tartás ahhoz, hogy kritikus szemmel figyelje a tagállamaiban zajló fejleményeket, akkor nem lesz elegendő súlya ahhoz, hogy megbélyegezze a világban tapasztalható fonák állapotokat” – vélekedett a cikkíró.
A továbbiakban leszögezi, hogy a Magyarország szavazati jogának megvonását követelő hangok nem segítik elő a probléma megoldását, mert még inkább a frontok megmerevedéséhez vezetnek. A bírálatnak azonban az uniós napirend elején kell szerepelnie. “Európa ugyanis értékközösség, és a polgári értékek megőrzése fontosabb dolog, mint a közös piac és a közös fizetőeszköz. Éppen ezért az EU-n belüli kritika nem felségsértés, hanem polgári kötelesség. Ezt elsősorban az Európai Parlament képviselőinek kellene a zászlójukra írniuk. Ehhez azonban előbb véget kellene vetniük a pártpolitikai taktikázásnak, és nevükön nevezniük az EU-ban és a tagállamokban jelentkező problémákat, nemzetre és párthovatartozásra való tekintet nélkül. Máskülönben eljátsszák Európa szavahihetőségét” – zárta cikkét a Handelsblatt kommentátora.
A Financial Times Deutschland gazdasági-pénzügyi lapszerkesztőségi írásában óvatosságra intett az esetleges szankciókkal kapcsolatban. Emlékeztetett a tíz évvel ezelőtt az osztrák FPÖ kormányra kerülése nyomán elrendelt uniós szankciókra, amelyek sikertelennek bizonyultak. Jörg Haider pártja benn maradt a bécsi kormányban, az EU pedig egy idő után csendben visszakozott.
“A Magyarországgal zajló jelenlegi vitában az Európai Bizottság legalábbis egyelőre elkerülte ezt a blamázst. Szankciók elfogadása és a konfliktus tovább szítása helyett óvatosabban jár el. Jogi szempontból vizsgálja Orbán Viktor kormányfő vitatott támadását a magyar média szabadsága ellen, valamint az új adótörvényt. Ez okos dolog: Brüsszel tartózkodik a frontok további keményítésétől, Magyarország megőrizheti a tekintélyét. Végül is a vizsgálat befejezése után a bizottságnak még mindig lesz lehetősége arra, hogy fokozza a nyomást az országra. Brüsszel legfőbb célja az, hogy megakadályozza a nagyobb fokú nyugtalanságot az éppen csak elkezdődött magyar EU-elnökség idején” – olvasható a vezércikkben.
A lap szerint e fokozatos megközelítésnek máris megmutatkozik a hatása: Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy “a kormány együtt akar működni az EU-val – azt jelezve, hogy Budapest beadja a derekát. Még ha a tartalmat illetően nem tér is jobb belátásra, Orbán Viktor kormánya legalábbis kezdi felfogni, hogy problémája van a partnereivel, és hogy elszigetelődés fenyegeti Európában”.
