Nagyvilág

Rejtély, hogy kinek dolgozott Afganisztánban a magyar nő

Nem világos, hogy kinek a megbízásából és milyen finanszírozásban végzett megfigyelői tevékenységet Afganisztánban Katona Magda Naszrin, aki a Washington Post birtokába került videófelvétel szerint manipulálta az afgán választási eredményeket. A saját alapítványának égisze alatt tevékenykedő nő érkezéséről sem a kabuli magyar diplomácia, sem pedig a magyar kormány nem tudott előre.

A kabuli magyar nagykövetség nem tud a Washington Post által Katona Magdáról közölt videófelvételről, az afgán hatóságok egyelőre sem velük, sem pedig a magyar külügyminisztériummal nem vették fel a kapcsolatot az ügyben. Megkeresésünkre Peimli Károly kabuli magyar nagykövet elmondta: Katona Magda nem nemzetközi szervezet vagy a magyar kormány felkérése alapján, hanem saját alapítványának (Afganisztánért Alapítvány) keretei között járt hosszú távú megfigyelőként az országban a szeptemberi választások idején. Utazásáról nem értesítette előre a követséget, a kormány is a kabuli magyar nagykövetségtől szerzett tudomást érkezéséről.

Rendkívül otthonosan mozog az országban, kiterjedt afgán kapcsolatokkal rendelkezik, beszéli a nyelvet, nem szorult pátyolgatásra – árulja el Peimli Károly, aki szeptemberben személyesen is találkozott Katona Magdával. A választások napján a fővárosban és vidéken egyaránt nagy volt a mozgása, de hosszú távú megfigyelőként a szavazatszámlálásról is gyűjtött adatokat – tette hozzá.

Katona Magda, a politikatudományok kandidátusa (fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Katona Magda, a politikatudományok kandidátusa (fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A Washington Posthoz eljuttatott videófelvételen Katona Magdát az Afgán Választási Panaszbizottság munkatársaként azonosították, ám a szóvivő a lapnak tagadta, hogy ilyen nevű hölgy ott dolgozna. Peimli Károly szerint ha Katona Magda tagja lett volna ilyen panaszbizottságnak, arról a választást felügyelő szerveknek tudniuk kellett volna. A megfigyelők egyébként soha nem inkognitóban vannak jelen a helyszínen, valamilyen módon felismerhetővé kell tenniük magukat –emelte ki Peimli Károly.

A kabuli magyar nagykövet a Washington Post információival kapcsolatban úgy fogalmazott: óvatosan kell bánni a lapban közölt feltételezésekkel, hiszen nem világos, hogy milyen körülmények között, pontosan miről és kik között hangzott el a „leleplező” párbeszéd. A választási megfigyelők esetében ráadásul előfordulhat, hogy kifejezetten hamis választási lapokat keresnek, ezekre a hamis cédulákra pedig nyíltan nem, csak üzleteléssel lehet rábukkanni. Lehetséges, hogy vannak, akik „megélnek” választási megfigyelésből, de itt nem erről van szó, Afganisztánban általános választási csalás történt– hívta fel a figyelmet a kabuli magyar diplomácia vezetője. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy kinek a megbízásából és milyen finanszírozásban végezte munkáját Katona Magda – tette hozzá.

Emlékezetes, hogy a tavaly augusztusi elnökválasztás után Hamid Karzai afgán elnök szájából az hangzott el, hogy éppen a külföldiek manipulálták a választásokat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor, hogy az afgán politikai elit nagy része valamilyen szálon kötődik a külföldhöz.
A választások rutinköltsége az ENSZ számára 130 millió dollárba került, ezen belül az Európai Unió hozzájárulása 35 millió dollár. Az adatokból jól látható, hogy a nemzetközi közösség állampolgárainak segítsége nékül nem lettek volna választások.

Afganisztán demokrácia-igénye alacsony, hagyományos értelemben vett politikai pártok alig vannak, még csak most tanulják a demokráciát. Nem véletlen, hogy a voksolásra költött pénz sorsa, a kétségbe vonható végeredmény és a választási csalások kiemelt témaként jelentenek meg a Washington Postban. Különösen, hogy a mostani szavazásra az EU nem, csak az ENSZ és különböző civil szervezetek küldtek megfigyelőket.

Az eredetileg az Emrooz tévécsatornán sugárzott, majd a Washington Post szerkesztőségébe eljuttatott videón állítólag Katona Magda egy azonosíthatatlan személynek azt mondta: „Add oda ezt nekem most, a többi pénzt pedig később.” „Igen, külföldiek is elfogadnak megvesztegetési pénzt.”A felvételen azt is megemlíti, hogy már beszélt a választási biztosokkal, és pénzért ismét kapcsolatba lépne velük.

„Úgy gondolom, 8 ezer dollárban állapodtunk meg, és még adnia kell 6 ezret. Ahogy mondtam, minden tőlem telhetőt megteszek, és van elég időnk. Úgy gondolom, ezt a munkát el lehet végezni éjfélig.” A Washington Post szerint a felvételen Katona Magda valamire reagálva úgy fogalmaz: „Nem szeretem a mudzsahedeket és a hadurakat, gyűlölöm őket”.
#script src=”http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/10/10/14/Afganisztan_valasztasok_utan.aspx/Embed”>#/script#

Ajánlott videó

Olvasói sztorik