Az erdélyi Krónika a magyarországi választási eredmények tükrében megállapítja: az erdélyi magyar politikai alakulatok között valóságos versenyfutás indult annak kapcsán, hogy melyikük is a leginkább legitim képviselője a romániai magyar közösségnek a magyarmagyar viszonyrendszerben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és sajtója már a magyar országgyűlési választások első fordulóját követően igyekezett bizonygatni, hogy csakis a szövetség lehet az egyetlen hiteles partner, hiszen parlamenti, sőt kormánytényező.
Arra sem árt azonban odafigyelni – írja a lap -, hogy Magyarország részéről ki tűzi zászlajára a határon túli magyarok ügyét. “A Fidesz egyedüli, kétharmados kormánypártként természetesen jó eséllyel valósíthatja meg elképzeléseit, ám oda kell figyelnie arra, hogy nemzeti ügyekben nehogy jobbról előzze a Jobbik. A veszély valós: a Fidesz stabil kormánytöbbsége ellenére az ellenzéki szélsőjobboldali párt parlamenti középerőként immár jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik” – olvasható a lapban. “Márpedig a Jobbik amellett, hogy valós társadalmi problémákat is fölvet, hamisítatlan, cigányozó-zsidózó szélsőjobb párt, ilyen minőségében pedig civilizált közegben vállalhatatlan erő” – állapítja meg a cikk szerzője. Kifejti: ha Jobbik tematizálhatja a határon túli politikát, és ebbéli erőfeszítésében még partnerre is talál bizonyos határon túli szervezetekben.
A Csíkszeredában szerkesztett Hargita Népe hétfői számában úgy látja: Orbán Viktoréknak nem lesz könnyű dolguk sem a belpolitikában, sem a külpolitikában. A gazdasági válság meghatározza majd belső mozgásterüket, a szomszédokkal való nézetkülönbségek rendezése pedig meghatározó célkitűzése kell legyen az új magyar külügyminiszternek.
A kétharmados többség kapcsán vannak a határon túli magyarokat is érintő kérdések, amelyek újra napirendre kerülhetnek, mint például a kettős állampolgárság kérdése – írja a szerző. Kifejti: a kettős állampolgárság problémáját elvileg most a magyar parlamentből meg lehetne oldani, kérdés azonban, hogy a magyar társadalom miként viszonyul majd a dologhoz – állapítja meg. Ha a kettős állampolgárság kérdését az anyaországon belül könnyebb lesz eldönteni, annál bonyolultabbnak bizonyulhat külpolitikai téren – vélekedik a szerző, aki úgy látja: míg Románia esetében a reakció a külügyminisztérium részéről lehet akár teljesen pozitív is, addig például a szlovákok várhatóan a lehető legellenségesebben fognak hozzá viszonyulni.
Ami az erdélyi magyarokat illeti, a budapesti kormánynak nemcsak a kettős állampolgárság ügyét kell napirendre tűznie, hanem valamilyen szinten legalább kísérletet kell tennie a “magyar ügy” rendezésére, vagyis az egésznek egy nagyobb koncepció részét kell képeznie – írja a lap.
