Borisz Tadics elnökkel együtt azon problémák többsége is marad Szerbiában további öt évre, amelyeket a 2000 utáni demokratikus kormányok képtelenek voltak megoldani. A lista meglehetősen hosszú: Mladics tábornok, boszniai háborús bűnös kiadatásának folyamatos „halasztásától” a NATO-tagság teljes elutasításán keresztül az Európai Unióval folytatott huzavonáig terjed.
Széthullhat a koalíció
A Reuters hétfői elemzésében azt állítja, hogy a demokrata párti (DS) elnök csekély többséggel való újraválasztása a koalíciós pártok közötti konfliktus elmélyüléséhez vezethet. A tudósítás szerint a belgrádi szakértők között is vita van arról, hogy a kormánykoalíció széthullása előrehozott választásokhoz vezethet-e vagy sem.
A miniszterelnök pártja, a szerb demokraták (DSS) kevés kérdésben értenek együtt Tadics demokratáival, annál inkább az elnökválasztást majd 4 százalékkal elveszítő Nikolics radikálisaival, a parlament legerősebb, ám ellenzékben lévő pártjával. Egy példa: tavaly ősszel a DS párti védelmi miniszter a végsőkig ragaszkodott Szerbia NATO-tagságának kormánydokumentumban való rögzítéséhez, ezt azonban Vojiszlav Kostunica miniszterelnök felülbírálta.
Kostunica ugyanis az EU-val kötendő stabilitási és csatlakozási egyezményhez (SAA) egy olyan klauzulát fűzne, amely szerint Brüsszelnek nincs joga Koszovóba ügyészeket, bírókat és rendőröket, mintegy 1500-1800 főt küldeni. Ha ezt nem fogadják el, akkor nincs egyezmény – hangsúlyozza Kostunica és Nikolics.
Konfliktus Kostunica és Tadics között
A kormány néhány hete elfogadott és a mai napig titkos terve Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozata esetére – a kiszivárgott hírek szerint – például gazdasági blokád alá venné a provinciát (beleértve az energia- és vízellátást), illetve komolyan korlátozná a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek elismernék a független koszovói államot.
Tadics a jelek szerint mindezekkel nem ért egyet, de kérdés, mi történik, ha napokon belül a pristinai parlament kikiáltja az új államot? Kostunica láthatóan nem csak az orosz diplomáciai támogatásra számít, hanem az EU-ban tapasztalható konszenzus-hiányra is.
Megosztott szerbek
„Nincs itt győztes” – mondta a Reutersnek Dragoljub Zarkovic, a Vreme című hetilap főszerkesztője. „Formálisan úgy néz ki, Tadics a következő öt évben elnök marad, de a lényeget illetően az erkölcsi győztes Tomiszlav Nikolics” – véli az újságíró. Hozzátette: hét évvel Milosevics Hágába küldése után „az eredmény önmagáért beszél”. „A szerbek úgy tűnik, egyenlően megosztottak a kemény nacionalizmus és a pragmatikus, Nyugat-barát irányzat között.”
Nikolics még vasárnap éjszaka beismerte vereségét – pár százalék volt a különbség (Fotó: MTI)
Hasonló hangnemben kommentálták a vezető nyugati lapok Belgrádba küldött tudósítói az eseményeket. A The Daily Telegraph azt írta, hogy „a vasárnap éjjeli ünneplés ellenére, az eredmények egy keserű megosztottságot mutatnak a szerbek között országuk jövőbeli irányultságát illetően.” Mindez további elhidegüléshez vezethet az elnök és a miniszterelnök között, miután az utóbbi néhány napja egyértelművé tette, hogy sem ő, sem pártja nem támogatja Tadics újraválasztását
Név nélkül nyilatkozó EU-diplomatákra hivatkozva, a The New York Times helyszíni tudósítója megjegyezte, hogy noha Brüsszelben és más európai fővárosokban a döntéshozók optimisták az eredménnyel kapcsolatban, de egyben kifejezték aggályaikat is. Attól tartanak ugyanis, hogy a viszonylag csekély különbség Tadicsot rákényszerítheti, hogy csökkentse a népharagot Koszovó függetlenségével szemben, s menjen bele a diplomáciai kapcsolatok korlátozásába azokkal az államokkal, amelyek elismernék a független Koszovót.
Kétséges EU-közeledés
A szavazás nem változtatott az ország „belső polarizációján, írta a londoni The Times belgrádi tudósítója, de komoly megkönnyebbülést hozott az Európai Unió számára, mely attól tartott, hogy a szerbek, kiábrándulva a lassú reformokból és a 30 százalékos munkanélküliségből Moszkvához fordulnak gazdasági és politikai jövőjük (biztosítására)”. A lap idézi az EU szlovén elnöksége nyilatkozatának egy részét, mely – vélhetően – hosszabb távon nem Tadics pozícióit erősíti.
„Az EU mélyíteni kívánja kapcsolatait Szerbiával, egyben felgyorsítani közeledését a szervezethez. Ezért bátorítja Szerbiát, hogy határozottan vezesse be a szükséges reformokat” – áll a dokumentumban. Kiemelt helyen szerepel a közleményben a hágai törvényszékkel való teljes együttműködés – beleértve Radovan Karadzsics és Ratko Mladics mihamarabbi kiadatását.
Többek között az ilyen feltételekre hivatkozott számos kampánynyilatkozatában Tomiszlav Nikolics: elvileg igen az EU-val való együttműködésre, hangoztatta, de „csak méltányos feltételek esetén.” Nem véletlen talán, hogy a két fő boszniai háborús bűnös még mindig szabadlábon van.
„A Tadics-Kostunica harc lassan egy proxik által játszott végjátékba megy át a Nyugat és Oroszország között – a Kreml a miniszterelnököt segíti, az EU és az Egyesült Államok meg az elnököt” – jegyzi meg szárazon a The Guardian cikke.
